Drégelyvár ostroma
1552. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely vára felé, hogy bevegye azt, és megadásra szólítsa fel a vár védőit. Bár a várat körülzáratta, Szondi nem adta fel a harcot.
A törökök elpusztították a külső várat, majd a kaputornyot, majd ezután Ali basa Mártont, a nagyoroszi papot kérte meg arra, hogy beszélje rá a kapitányt a vár feladására. Szondi ismét nemet mondott a basa üzenetére, így végül Drégelyvár elesett, a romok pedig ma is őrzik a csata nyomait.
Csupán Szondi két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, mert a kapitány őket korábban Ali basához küldte. A Szondi két apródja ennek az ostromnak állít emléket.
Drégelyvár legendái
Drégely várához több legenda is kapcsolódik, melyek közül talán csak néhánynak van valóságalapja, de a legizgalmasabb történetek még ma is kivívják a figyelmünket és az érdeklődésünket.
A Szondi-alagút rejtélye, a Sáferkút története, a Lányárok legendája, Szondi György sírjának pontos helye, és a Varga-tó története ide kattintva olvasható el részletesebben.
Nyitva tartás:
Folyamatosan látogatható
Megközelítés:
A Drégelyvár megközelítése autóval is nagy kihívás, busszal azonban lehetetlen. Az autókat a Drégelyvár Szabadidőpark elágazójánál lévő parkolónál érdemes hagyni, innen 45-60 perces gyalogtúrával érhetjük el a várat. Az úton olykor meg kell küzdeni az emelkedőkkel, ezért erősen ajánlott a túrázáshoz öltözni, és megfelelő túracipőt húzni! Az úti cél mindenesetre kárpótol majd mindenkit.
Gyalogosan Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésen (13 km-es gyalogtúra), Hontról a Kék + jelzésen, majd a Börzsönyi Kékbe kapcsolódva. (8 km-es gyalogtúra), a Diósjenői vasúti állomásról pedig a Börzsönyi Kék jelzésen (11 km-es gyalogtúra) kell haladni a romhoz.
Drégely vára – galéria: