Blog

Drégelyvár romjai

Drégelyvár, ahol életre kel a történelem

Egy kirándulás a Börzsönyben az egyik legizgalmasabb és pihentetőbb szabadidős tevékenység, még akkor is, ha kissé fárasztó túra áll előttetek. A panoráma garantáltan gyönyörű, a levegő friss, és a Dunakanyar történelmének egy szeletét is magatokba szívhatjátok. Készen álltok az útra? Akkor nincs más hátra, mint hogy megismerkedjetek Drégelyvár történetével. Ha ide látogattok, akkor azonnal érzitek majd, hogy ezen a helyen életre kel a történelem.

 

Habosbabos
Hirdetés

Kirándulás Drégelyvár romjaihoz

Ahhoz, hogy a várlátogatás valóban emlékezetes legyen, többnek kell látnotok az építményt egyszerű romnál. Szondi György és Tinódi Lantos Sebestyén nevét biztosan a várhoz kötitek, de egy kirándulás alkalmával a legjobb úgy körbejárni a várat, hogy közben felidézitek magatokban az ostrom történetét, és a várhoz kapcsolódó rejtelmes legendákat. Kezdjünk is hozzá, ugorjatok fejest Drégelyvár történetébe.

Drégely vára

Fotó: Bujtás Zoltán, DRONE EYE Photography

Drégelyvár ostroma

Drégely várát Albert magyar király 1438-ban Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta, majd utóda, Széchy Dénes érsek megerősítette a várat. A mohácsi csata után ide menekült Várday Pál érsek, aki helyőrséget tartott a várban, ezt később a király is állandósította. Szondi Györgyöt Várday Pál nevezte ki a vár parancsnokává.

Bár az 1546-os országgyűlés elrendelte a megerősítési munkálatokat, azok elmaradtak, így a vár 146 hős katonája nem tudott ellenállni a 12.000 fős török túlerőnek, és a vár az ostrom során elpusztult.

Drégely vára a Börzsönyben

Fotó: Bujtás Zoltán, DRONE EYE Photography

Hiába védte Szondi György, a legbátrabb magyar végvári hősök egyike, Drégelyvár rövid időn belül elveszítette stratégiai jelentőségét.

Mint az a történelmi tanulmányaitoknak köszönhetően bizonyára ismeretes számotokra, 1552. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé, hogy bevegye a várat, és megadásra szólítsa fel a vár védőit. Miután a várat körülzáratta, és Szondi nem adta fel a harcot, a törökök elpusztították a külső várat, majd a kaputornyot is. Ali basa ezután a nagyoroszi papot, Mártont kérte meg arra, hogy beszélje rá a kapitányt, hogy adja fel a várat. Szondi másodszorra is nemet mondott a basa üzenetére, ennek következtében végül Drégelyvár elpusztult.

 

A romok ma is őrzik annak a csatának a nyomait, amelyben végül csak Szondi két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben. A kapitány ugyanis őket már korábban Ali basához küldte. Ennek az ostromnak állít emléket Arany János költeménye, a Szondi két apródja.

Drégelyvár a Börzsönyben

Fotó: Bujtás Zoltán, DRONE EYE Photography

Drégelyvár legendái

Drégely várához több rejtélyes történet és legenda is kapcsolódik. Némelyiknek van valóságalapja, míg másoknál soha nem fogjuk megtudni, mi igaz belőle. Annyi bizonyos, hogy a legizgalmasabb történetek még ma is gondolkodóba ejtenek bennünket, és nem hagynak nyugodni. Nem tudjátok, mire gondolunk? Máris mutatjuk.

A Szondi-alagút rejtélye

Az ismeretlen rendeltetésű alagút Drégelyvár irányába mutat, és a hiedelem szerint összeköttetésben állt korábban a várral. A legenda úgy tartja, hogy ezen a titokzatos alagúton jártak imádkozni a vár lakói a Tsitári kápolnához. Vajon a 3 kilométeres távolság és 250 méteres szintkülönbség ellenére is elképzelhető, hogy az alagút a várhoz vezet? A járatok egykor 80-100 cm szélesek és embermagasságúak voltak, ám több helyen is elágaznak, így tényleg elképzelhető, hogy kizárólag közlekedés céljára szolgáltak.

Ha szívesen felkeresnétek az alagutat, akkor sajnos el kell keserítenünk benneteket, ugyanis a hely balesetveszélyes. Nem közlekedhettek benne.

Szondi-alagút

Fotó: dregelyvara.hu

Sáferkút

A forrás nagyon régi, az állatok itatására használták a pásztorok a vár környékén, és valószínűleg már Szondi idejében is létezett. A neve német szóból ered, és pásztort, illetve juhászt jelent. A Börzsönyben található forrás nagyon értékes vízlelőhely, hűvös, tiszta vizének köszönhetően itt fejlődik ki a foltos szalamandra lárvája.

Sáferkút

Fotó: dregelyvara.hu

A Lányárok legendája

Számos forrás szerint amikor Szondi György megtudta, hogy közelednek a törökök, az asszonyokat és a gyerekeket elküldte a várból, még az ostrom előtt. Így gondoskodott a megmentésükről, a várban csak a vitézek maradtak.

„Egy lápos rész is van benne és köztudott, hogy a lápon lidércfény jelenség előfordul. A törökök, amikor az árokhoz merészkedtek, az asszonynép a láp területére menekült. Ide pedig lovakkal nem tudtak utánuk menni. Az asszonyok ezen a területen pallón közlekedtek, amit mindig felszedtek maguk után. Egy alkalommal a törökök körbefogták a lápot, úgy gondolták, kiéheztetik az asszonyokat. De amikor meglátták este a lidércfényt, megijedtek, azt hitték a drégelyvári ostromnál megölt gyaurok szellemei – és elkotródtak.”

Lányárok emlékút

Fotó: dregelyvara.hu

Az Aranygomb vagy Aranydomb legendája

A Nagy Aranygomb-hegy és a Kis Aranygomb-hegy csúcsa között a távolság körülbelül 70–80 méter, a hagyomány szerint ide temették el Szondi Györgyöt. Valójában a várkapitány sírhelyéről semmi biztosat nem lehet tudni. A hegyről is csak azt lehet tudni, hogy ide helyeztette el sátrát Ali basa, hogy innen követhesse az ostrom menetét. Szondi György sírjának pontos helye továbbra is rejtély marad számunkra.

Aranygomb hegy

Fotó: dregelyvara.hu

A Varga tó története

A következő mondának nem tudni, hogy mekkora a valóságtartalma, mindenesetre szorosan kapcsolódik Drégelyvár ostromához.

A vár közelében lévő egykori tó az ott lakó vargától – ki a várbelieknek bőröket készített – vette eredetét.  A néphagyomány úgy tudja, hogy ő árulta el a várat a törököknek. A rege szerint az áruló varga felkereste az ostrom legelső napján Ali pasát és felajánlotta, hogy kellő jutalom ellenében elárulja a vár legsebezhetőbb pontját, a leggyengébb és legkönnyebben bevehető részét. A pasa megígérte, hogy jutalomképpen annyi aranyat ad a vargának, amennyi a bőrébe belefér. Az áruló a török tüzéreket felvezette a közeli “Kecskehegy” csúcsára, ahonnan – attól kezdve – a legeredményesebben tudták tűz alatt tartani az amúgy is omladozó falakat. A várat így könnyűszerrel bevették a törökök. Az ostrom végén, amikor Szondi György várkapitány levágott fejét Ali pasa elé vitték a janicsárok, alázatos hajlongások közepette megjelent az áruló is. Ali pontosan betartotta a szavát… pontosan annyi aranyat adott a vargának amennyi a bőrébe belefért: elevenen megnyúzatta az árulót, bőrét telerakta arannyal, a holttestet pedig a Kecskehegy alatti tóba dobatta. (dregelyvara.hu)

Varga tó emlékút

Fotó: dregelyvara.hu

Drégelyvár helyreállítása

A vár hazánk egyik legdicsőbb emlékhelye, mégis, az ostromot követő évszázadokban szinte majdnem teljesen elpusztult. 1989-ben a Természetvédelem, 1991 óta pedig a Drégelyvár Alapítvány munkájának hála, több, mint 1200 m3 fal került régészeti feltárásokra támaszkodó szakszerű műemléki tervek mentén visszaépítésre.

Törekvéseiknek köszönhetően ha felkeresitek Drégelyvár romjait, nem egy idegenforgalmi látványosság színterén érzitek magatokat, hanem egy olyan helyen, amely emléket állít Szondi és katonái hősi tettének. A várat 1991-ben a “Nemzeti Örökség” részévé, majd 2012-ben “Történelmi Emlékhellyé” minősítették.

Drégelyvár helyreállítása

Fotó: dregelyvara.hu

Elérhetőségek

A Drégelyvár megközelítése nem egyszerű, autóval és busszal lehetetlen. Az autókat a Drégelyvár Szabadidőpark elágazójánál lévő parkolónál hagyhatjátok, innen 45-60 perces gyalogtúrával érhetitek el a várat. Az úton olykor meg kell küzdeni az emelkedőkkel, ezért célszerű túrázáshoz öltözni, és megfelelő cipőt húzni! Az úti cél mindenesetre kárpótol majd benneteket mindenért.

Gyalogosan Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésen (13 km-es gyalogtúra), Hontról a Kék + jelzésen, majd a Börzsönyi Kékbe kapcsolódva. (8 km-es gyalogtúra), a Diósjenői vasúti állomásról pedig a Börzsönyi Kék jelzésen (11 km-es gyalogtúra) kell haladnotok.

Drégelyvár

Fotó: dregelyvara.hu

Kedvet kaptatok ahhoz, hogy felkeressétek Drégelyvár romjait? Azt javasoljuk, hogy vigyétek magatokkal a gyerekeket is, hiszen számukra is érdekes lehet a vár története, és kőfalai. Bátran ajánljuk családi programnak, de baráti társaságok számára is emlékezetese közös túra lehet.

Borítókép: Bujtás Zoltán, DRONE EYE Photography

Témába vág

Panorámás zebegényi szállás – Villa Idill-élmény! Jakuzzi, medence, szauna. Csak néhány jellemzője a zebegényi kikapcsolódási bázisnak, de közel sem az összes. A Dunakanyar szívében, kristálytiszta le...
Kirándulás Dobogókő környékén – Egy nap a Pilisben Lemernénk fogadni, hogy a Dunakanyarban az egyik kedvenc kirándulóhelyetek Dobogókő, ami télen-nyáron remek szabadidős elfoglaltságot biztosít a pihen...
Kárpát-forrás: Pilisszentlászló bájos pihenőhelye! Ugye mondanunk sem kell, hogy ha egynapos kirándulásra készültök a Dunakanyarban, akkor érdemes olykor olyan úti célt is keresni, amerre kevesebbet já...
Mesés úti cél: A Miklós-deák-völgyi tavak világa A Miklós-deák-völgyi tavak a Dunakanyar rejtett kincsei, melyeket Pilismarót felől lehet a legegyszerűbben megközelíteni. A tavakat a Pilisi Parkerdő ...
Prédikálószék túra: A Vadálló-kövek különleges sziklái Számtalan gyönyörű fotó készül a Dunakanyarról nap mint nap, de kétségtelen, hogy a Prédikálószékről csodálhatjuk meg a lehető legszebb dunai panorámá...
Damásd vára története – Ipolydamásd emlékei A Dunakanyar várai között talán elsőként a visegrádi Fellegvár, az esztergomi vár, Nógrád, vagy éppen Drégely vára jut először eszetekbe. Damásd vára ...
Visegrádi vár megközelítése – Útvonalak Bizony egy tartalmas nap a Dunakanyarban sokaknak nem telik el anélkül, hogy ellátogatnának a Fellegvárba, amely télen-nyáron, sőt, gyakran ünnepi idő...
6+1 nagy múltú kastély a Dunakanyarban Egy kastély a Dunakanyarban minden alkalommal felcsigáz bennünket, hiszen rengeteg gyönyörű kúria, villa épült az 1900-as évek első felében a Duna-par...
Egynapos kirándulás Budapest környékén – Válaszd a Dunakanyart!... Egy egynapos kiruccanás sokszor felér egy többnapos pihentető hétvégével, igazunk van? Kíváncsiak vagytok, hogy milyen izgalmas úti célokkal vár benne...
Visegrád kirándulás tippek – Természetjáró élmények Friss levegő, csend, és béke. Erre vágyunk akkor, ha elegünk van a szorgos hétköznapok feszítő ritmusából, és szerencsére pontosan ilyen Visegrád kirá...