Blog

Várak a Dunakanyarban

Várak a Dunakanyarban – 4+1 vár vár a térségben!

Ugye számtalanszor jártatok már a visegrádi Fellegvárban, vagy az esztergomi várban? És mikor jártatok utoljára Nógrádon és Drégelyvárnál? Mi lenne, ha ezúttal egy különleges, történelmi szemüvegen keresztül vizsgálnátok meg azt, hogy hol találhatóak és milyen funkciót töltöttek be ezek a várak a Dunakanyarban? Tökéletes családi kiruccanásnak ígérkezik, nem igaz?

Vegyétek nyakatokba a Dunakanyart, és tegyétek emlékezetessé a várlátogatást kirándulással, városnézéssel és egy kis gasztronómiai túrával. Jó utat kívánunk!

Budapest Visegrád vonattal

Várak a Dunakanyarban –

1. Visegrád, Fellegvár

Bizonyára többször is jártatok már a Fellegvárban, amely úgy magasodik Visegrád és Nagymaros fölé, mintha őrző-védő karjaival óvná a térséget. Akár autóval, akár gyalogosan látogattok el a várhoz, biztosan nagy élmény lesz számotokra a csodálatos panoráma, és a számos kiállítás, amelynek segítségével jobban megismerhetitek a vár történetét.

Visegrád első vára egy egykori római tábor alapjaira épült, de nem a mai Fellegvár helyén állt, hanem a Salamon-torony közelében fekvő Sibrik-dombon. IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából építette a visegrádi kettős várrendszert, 1250-1260 körül. A vár két toronyból és egy lakópalotából állt, illetve a hegycsúcsot övező erődítésfalakból. Ezek egy része még ma is áll.

Visegrádi vár

A Fellegvár bővítése

A várat egy völgyzárófal kötötte össze az Alsóvárral. A völgyzárófal a Dunáig ért le, ott egy őrtoronyban végződött. Természetesen ez még nem a végleges formája volt, hiszen a Fellegvárat később Károly Róbert, Luxenburgi Zsigmond és Mátyás király is bővítette.

Károly Róbert a fővárost ide helyezte, a várat pedig folyamatosan bővítette, és itt került sor a híres királytalálkozóra is, 1335-ben. Tovább korszerűsítették Luxenburgi Zsigmond idején, valószínűleg ekkor készült el az asszonyház is.

Szentendrei Sörfesztivál
Hirdetés

Több alkalommal is őrizték a Fellegvárban a Szent koronát a koronázási ékszerekkel az évszázadok során, Mátyás király uralkodásának idején pedig teljesen felújították a vár palotaszárnyait. 1544-ben török kézre került, majd amikor már katonai célra alkalmatlanná vált, a teljesen elpusztult várat elhagyták a törökök. A helyreállítása napjainkban is tart, de az 1870-es évek elején kezdődött meg.

Video: Flyvideo

A Fellegvárban látogatható kiállítások: 

  • A vár történeti kiállítása
  • Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
  • A Szent korona történeti kiállítás
  • Panoptikum
  • Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

A Fellegvár nyitva tartásáról, a jegyárakról és az elérhetőségekről a Pilisi Parkerdő honlapján találtok bővebb információt.

Visegrádi vár - Fellegvár

Visegrádi vár - Fellegvár

Várak a Dunakanyarban –

2. Esztergomi vár

Ahogyan a visegrádi Fellegvárban, úgy valószínűleg az esztergomi várban is több alkalommal jártatok már egy-egy esztergomi kirándulás alkalmával. A Duna fölé magasodó várnak igazán izgalmas élete volt az elmúlt évszázadok alatt.

Géza fejedelem trónra kerülése után az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül, István király is itt született. István király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé vált, fontos belpolitikai és diplomáciai intézkedések színhelye volt.

A vár történetéről bővebben az alábbi linkre kattintva olvashattok.

 

A mohácsi vész után az erődítési munkák egyre sürgetőbbé váltak, 1543-ban és 1605-ben a vár török kézre került. Valószínűleg akkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit is. 1683-ban és 1706-ban újabb ostromokat szenvedett el a vár, csak 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.

MNM Esztergomi Vármúzeuma

Esztergomi Vármúzeum

A Vármúzeum több állandó és időszakos kiállítással vár benneteket. A látogatók egyik kedvence a várban a Szent István terem, ami a királyi palota egyetlen teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Nagyon érdekes, hogy sokáig úgy tartották, hogy István király ebben a szobában született. A lakószobából a Vízivárosra csodás kilátás nyílik, semmiképpen ne hagyjátok ki.

A Magyar Koronás Királyok Panoptikumot, ahol tíz királyunk élethű mellszobrát, valamint a koronázási ékszereket a Vármúzeum udvarából lehet elérni. A Budai toronynál, a vár déli részében pedig egy szabadtéri Várszínház működik. Nagyon fontos infó, hogyha családdal érkeztek, hogy kerekesszékkel és babakocsival a múzeum igen kis részét érhetitek csak el.

A kiállításokról, a jegyárakról, a nyitva tartásról és a tárlatvezetésekről IDE kattintva kaphattok bővebb tájékoztatást!

Video: GoPro Special Videos, Tóth Krisztián

Várak a Dunakanyarban –

3. Nógrádi vár

Ha a Duna bal partján jártok, feltétlenül keressétek fel a nógrádi várat a Börzsöny belsejében, amely közel ezeréves múltra tekint vissza. A vár ugyanis 1108 előtt épült. Ez a szabálytalan alaprajzú kővár évszázadokon keresztül királyi kézben volt, majd a váci püspökségnek adományozta Árpád-ház IV. László.  A belsővár azon épületeit, amelyek mára már csak csonka maradványok, Báthory Miklós váci püspök emeltette. Ekkor készült el a nagyméretű három emelet magas öregtorony is, amely messziről jellegzetessé teszi a nógrádi vár romjait.

külsővár és a palotaszárny sokat változott az évszázadok alatt. Utóbbi reneszánsz díszítést kapott, és ellátták mindenféle kényelmi berendezéssel, az építkezésen pedig Hunyadi Mátyás királyi udvari építésze is megfordult.

Nógrádi vár

Tudtátok?

Egy 1483-as évszámmal jegyzett Báthory-címer jelzi az építkezések végét, ezt a címert pedig megtalálták később, a belsővár feltöltődött árkában a feltárás alkalmával.

1554-ben és 1663-ban a vár török kézre került, majd 1685-ben a belsővár magas öregtornyába egy villám csapott egy nyári viharban. A villám felrobbantotta az itt tárolt puskaport, melynek következtében megsemmisült a belsővár. A vár falai nehezen álltak ellen az időjárás viszontagságainak, és sajnálatos módon a helyiek is sok követ hordtak el innen.

Video: aperti film

Várak a Dunakanyarban –

4. Drégelyvár

Drégely várát a Börzsönyben találjátok, Nagyoroszi és Drégelypalánk között.

Drégelyvár 1321-et követően királyi vár lett, 1390-ig, 1438-ban Albert király Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta Drégelyt, akinek utóda Széchy Dénes megerősítette a helyet.

A mohácsi vész után ide menekült Várday Pál érsek, ő nevezte ki Szondi Györgyöt a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Sajnos a hely nem tudott ellenállni a török túlerőnek, és így rövid időn belül elveszítette stratégiai jelentőségét.

Drégelyvár

fotó: Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ

Amint az bizonyára számotokra is ismeretes, Ali budai pasa 1552-ben indult Drégely felé hadseregével, körülzáratta a várat, és felszólította Szondit arra, hogy adja fel a harcot. A kapitány azonban visszautasította a basa ajánlatát, így a külső vár a törökök támadásának köszönhetően rövid időn elpusztult. Ali pasa hiába küldte a nagyoroszi papot, Mártont Szondihoz, hogy beszélje rá a vár feladására. A vár szinte teljesen elpusztult, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben.

A Szondi kiállítótér és Turisztikai Központ honlapján rengeteg információt találtok arra vonatkozóan, hogy merre vezetett a Szondi-Alagút, és mitől olyan rejtélyes. Megismerhetitek a Varga-tó történetét, a Lányárok legendáját, és az Aranygomb-hegy legendáját is.

Video: Drégelypalánk Youtube csatornája, Kovács Donát Photo

+1.Sibrik-domb

Ahogyan azt már a visegrádi Fellegvárnál jeleztük, Visegrád első vára a Sibrik-dombon állt. A 176 m magas domb tetején egy római kori tábor maradványai láthatóak, és Visegrád első vára mellett egy templom is állt itt. A történelmi források szerint az erődítményt 325-330 között építették. Deltoid alaprajza volt, tornyok védték, és a Pone Navata nevet viselte.

„A feltárt leletanyag arra utal, hogy a tábort a római korban viszonylag rövid időn belül, a 4. század végére felhagyták. A kutatások újabb jelentős megtelepedés nyomait figyelték meg, amelynek kezdetei elképzelhető, hogy a 10. századra is visszanyúlnak. Ebben az időszakban Géza fejedelem Esztergomban alakította ki központját, melynek következtében, a stratégiailag fontos helyen, a Dunakanyar keleti felén elhelyezkedő Sibrikdomb is új szerephez juthatott. A terület Árpádkori történetéről azonban mindössze két forrás áll a kutatás rendelkezésére. 1009-ben, a veszprémi püspökség számára kiadott adománylevélben Szent István a püspökség fennhatósága alá rendelte az ekkor már létező Visegrád várát.”- olvashatjuk Tolnai Katalin „A Visegrád – Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írásában az Archaeologia nevű középkori régészeti online magazinban.

Sibrik-domb

A vár a leletanyag szerint a 12. századra vesztett a jelentőségéből, először Rómer Flóris régész, művészettörténész hívta fel a figyelmet a romokra.

Ide kattintva megtudhatjátok, merre található a Sibrik-domb, ha pedig inkább a Börzsöny elfeledett várairól olvasnátok többet, IDE és IDE kattintva megtehetitek!

Sibrik-domb

Sibrik-domb

Az általunk felsorolt várak a Dunakanyarban garantáltan elvarázsolják majd a kisgyerekeket, hiszen izgalmas élmény egy korábban valóban fontos, stratégiai és védelmi funkciót betöltő épület romjai vagy megmaradt falai között sétálni. Remek kikapcsolódás családoknak, de a történelem szerelmeseinek is jó szívvel ajánljuk a várlátogatást, mint szabadidős programot a Dunakanyarban!

Témába vág

Kirándulás gyerekekkel a Dunakanyar környékén Kirándulás gyerekekkel? A Dunakanyar minden szempontból csodálatos úti cél számotokra, ha pedig a tervetek nem más, mint egy kiadós kirándulás a gyer...
Törökmezői tanösvény: A mezei szamócák birodalma Számos helyen kalandoztunk már a Börzsönyben, most pedig Törökmezőre kalauzolunk el benneteket. Járjuk végig együtt a Törökmezői tanösvény csodás állo...
Egynapos kirándulás Nagymaros szívében Nem kell külföldre utazni ahhoz, hogy csodás tájakon járjunk. Elég kiválasztani egy települést a Dunakanyarban, amely annyi látnivalóval és olyan pára...
Az Apródok útja tanösvény felfedezése Ha szívesen kirándulnátok a Börzsönyben, és közben új útvonalakat szeretnétek felfedezni, ismerjétek meg, milyen kincseket rejt az Apródok útja tanösv...
Kirándulás Dobogókő környékén – Egy nap a Pilisben Lemernénk fogadni, hogy a Dunakanyarban az egyik kedvenc kirándulóhelyetek Dobogókő, ami télen-nyáron remek szabadidős elfoglaltságot biztosít a pihen...
Kárpát-forrás: Pilisszentlászló bájos pihenőhelye! Ugye mondanunk sem kell, hogy ha egynapos kirándulásra készültök a Dunakanyarban, akkor érdemes olykor olyan úti célt is keresni, amerre kevesebbet já...
Mesés úti cél: A Miklós-deák-völgyi tavak világa A Miklós-deák-völgyi tavak a Dunakanyar rejtett kincsei, melyeket Pilismarót felől lehet a legegyszerűbben megközelíteni. A tavakat a Pilisi Parkerdő ...
Prédikálószék túra: A Vadálló-kövek különleges sziklái Számtalan gyönyörű fotó készül a Dunakanyarról nap mint nap, de kétségtelen, hogy a Prédikálószékről csodálhatjuk meg a lehető legszebb dunai panorámá...
Damásd vára története – Ipolydamásd emlékei A Dunakanyar várai között talán elsőként a visegrádi Fellegvár, az esztergomi vár, Nógrád, vagy éppen Drégely vára jut először eszetekbe. Damásd vára ...
Visegrádi vár megközelítése – Útvonalak Bizony egy tartalmas nap a Dunakanyarban sokaknak nem telik el anélkül, hogy ellátogatnának a Fellegvárba, amely télen-nyáron, sőt, gyakran ünnepi idő...