Blog

Várak a Dunakanyarban – Top 5 történelmi úti cél a Dunakanyarban

Szeretjük, ahogy a kislányaink fantáziája kastélyokká varázsolja a várromokat, ahogy a képzeletük élettel tölti meg a régmúlt idők tereit. Egy üres szoba hirtelen bálteremmé változik, egy omladozó torony pedig egy hercegnő szobáját rejtheti.

Ugye ti is számtalanszor jártatok már a visegrádi Fellegvárban, vagy éppen az Esztergomi várban? És mikor jártatok utoljára Nógrádon és Drégelyvárnál? Ezúttal körbejárjuk, hol találhatóak és milyen funkciót töltöttek be ezek a várak a Dunakanyarban. Tökéletes családi programnak ígérkeznek egytől-egyig, tartsatok velünk!

Várak a Dunakanyarban – Visegrád

Fellegvár

Bizonyára többször is jártatok már a Fellegvárban, amely úgy magasodik Visegrád és Nagymaros fölé, mintha karjaival óvná a térséget. Akár autóval, akár gyalogosan látogattok el a várhoz, biztosan nagy élmény lesz számotokra a csodálatos panoráma és a számos kiállítás, melynek segítségével jobban megismerhetitek a vár történetét.

Visegrád első vára egy egykori római tábor alapjaira épült, de nem a mai Fellegvár helyén állt, hanem a Salamon-torony közelében fekvő Sibrik-dombon (később még írunk róla bővebben). Majd IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából építette a visegrádi kettős várrendszert, 1250-1260 körül. A vár két toronyból és egy lakópalotából állt, illetve a hegycsúcsot övező erődítésfalakból. Ezek egy része a mai napig is áll.

A Fellegvár bővítése

A várat egy völgyzárófal kötötte össze az Alsóvárral. A völgyzárófal egészen a Dunáig ért le, ahol egy őrtoronyban végződött. Természetesen ez még nem a végleges formája volt, hiszen a Fellegvárat később Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is bővítette.

Károly Róbert a fővárost ide helyezte, a várat pedig folyamatosan bővítette, és itt került sor a híres királytalálkozóra is, 1335-ben. Tovább korszerűsítették Luxemburgi Zsigmond idején, valószínűleg ekkor készült el az asszonyház is.

Az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Fellegvárban a Szent koronát a koronázási ékszerekkel együtt, Mátyás király uralkodásának idején pedig teljesen felújították a vár palotaszárnyait. 1544-ben a vár török kézre került, majd amikor már katonai célra alkalmatlanná teljesen vált, az elpusztult várat elhagyták a törökök. A helyreállítása napjainkban is tart, de az 1870-es évek elején kezdődött meg.

A Fellegvárban látogatható kiállítások: 

• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• A Szent korona történeti kiállítás
• Panoptikum
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás

A Fellegvár nyitva tartásáról, a jegyárakról és az elérhetőségekről a Pilisi Parkerdő honlapján találtok bővebb információt.

 

Visegrádi Királyi Palota

A mai Királyi Palota területén Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült meg, palotává Zsigmond uralkodása alatt alakították. A palota építésében Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszel kötött 1476-os házassága hozott komoly változást. Akkor jelent meg benne a reneszánsz építő- és szobrászművészet. A régi épületeket a kor igénye szerint alakították át, Giovanni Dalmata szobrászműhelyében elkészült a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút is (lásd: alsó kép).

A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. Schulek János találta meg és kezdett el a területén ásni, 1934. végén.

 

Salamon-torony

A visegrádi kettős várrendszert IV. Béla 1250-1260. körül építtette, de a várat az évszázadok alatt számos magyar uralkodó bővítette és korszerűsítette, az aktuális katonai elvárásoknak megfelelően. Az alsóvár egyik eleme egy nagy lakótorony volt, amely uralkodói szálláshelyként, ispáni lakóhelyként és katonai feladatokat ellátó erődítményként szolgált.

A lakótorony, vagyis a Salamon-torony bejárata a XIII. században az első emeletről nyílt, innen vezetett az emeletekre egy belső lépcsőház. Egy visegrádi kirándulás során mindenképpen érdemes ide is ellátogatni.

 

Sibrik-domb

Ahogyan azt fentebb, a visegrádi Fellegvárnál írtuk, Visegrád első vára a Sibrik-dombon állt. A 176 m magas domb tetején egy római kori tábor maradványai találhatóak. Visegrád első vára mellett pedig egy templom is állt. Egyes történelmi források szerint az erődítményt 325-330 között építették. Deltoid alaprajza volt, tornyok védték, és a Pone Navata nevet viselte.

„A feltárt leletanyag arra utal, hogy a tábort a római korban viszonylag rövid időn belül, a 4. század végére felhagyták. A kutatások újabb jelentős megtelepedés nyomait figyelték meg, amelynek kezdetei elképzelhető, hogy a 10. századra is visszanyúlnak. Ebben az időszakban Géza fejedelem Esztergomban alakította ki központját, melynek következtében, a stratégiailag fontos helyen, a Dunakanyar keleti felén elhelyezkedő Sibrik-domb is új szerephez juthatott. A terület Árpádkori történetéről azonban mindössze két forrás áll a kutatás rendelkezésére. 1009-ben, a veszprémi püspökség számára kiadott adománylevélben Szent István a püspökség fennhatósága alá rendelte az ekkor már létező Visegrád várát.”- olvashatjuk Tolnai Katalin „A Visegrád – Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írásában az Archaeologia nevű középkori régészeti online magazinban.

A vár a leletanyag szerint a 12. századra vesztett a jelentőségéből, először Rómer Flóris régész, művészettörténész hívta fel a figyelmet a romokra.

Ide kattintva megtudhatjátok, merre található a Sibrik-domb, ha pedig inkább a Börzsöny elfeledett várairól olvasnátok többet, IDE és IDE kattintva megtehetitek!

 

Várak a Dunakanyarban – Esztergom

Esztergomi vár

Ahogyan a visegrádi Fellegvárban, úgy valószínűleg az Esztergomi várban is több alkalommal jártatok már egy-egy esztergomi kirándulás alkalmával. A Duna fölé magasodó várnak igazán izgalmas élete volt az elmúlt évszázadok során.

Géza fejedelem trónra kerülése után az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül, és István király is itt született. István király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé vált, fontos belpolitikai és diplomáciai intézkedések színhelye volt.

A vár történetéről bővebben az erre a linkre kattintva olvashattok.

A mohácsi vész után az erődítési munkák egyre sürgetőbbé váltak, 1543-ban és 1605-ben a vár pedig török kézre került. Valószínűleg ekkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit is. 1683-ban, majd 1706-ban újabb ostromokat szenvedett el a vár, csak 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.

Esztergomi Vármúzeum

A Vármúzeum több állandó és időszakos kiállítással vár benneteket. A látogatók egyik kedvence a várban a Szent István terem, mely a királyi palota egyetlen teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Érdekesség, hogy sokáig úgy tartották, hogy István király ebben a szobában született. A lakószobából a Vízivárosra pedig lenyűgözően szép kilátás nyílik. Azt tanácsoljuk, ne hagyjátok ki, ha a városba látogattok.

A Magyar Koronás Királyok Panoptikumot, ahol tíz királyunk élethű mellszobrát, valamint a koronázási ékszereket a Vármúzeum udvarából lehet elérni. A Budai toronynál, a vár déli részében pedig egy szabadtéri Várszínház is működik. Fontos lehet, hogy a múzeum nem teljesen akadálymentes, kerekesszékkel és babakocsival a múzeum viszonylag kis részét érhetitek el.

A kiállításokról, jegyárakról, nyitva tartásról és a tárlatvezetésekről IDE kattintva kaphattok bővebb tájékoztatást!

 

Várak a Dunakanyarban – Nógrád

Nógrádi vár

Ha a Duna bal partján jártok, feltétlenül keressétek fel a közel ezer éves múltra visszatekintő Nógrádi várat a Börzsöny belsejében. A vár ugyanis 1108 előtt épült. Ez a szabálytalan alaprajzú kővár évszázadokon keresztül királyi kézben volt, majd a váci püspökségnek adományozta Árpád-házi IV. László.  A belsővár azon épületeit, amelyek mára már csak csonka maradványok, Báthory Miklós váci püspök emeltette. Ekkor készült el a nagyméretű három emelet magas öregtorony is, amely messziről jellegzetessé teszi a nógrádi vár romjait.

A külsővár és a palotaszárny sokat változott az évszázadok alatt. Utóbbi reneszánsz díszítést kapott, és ellátták mindenféle kényelmi berendezéssel, az építkezésen pedig Hunyadi Mátyás királyi udvari építésze is megfordult.

Érdekesség! Egy 1483-as évszámmal jegyzett Báthory-címer jelzi az építkezések végét, ezt a címert pedig megtalálták később, a belsővár feltöltődött árkában a feltárás alkalmával.

1554-ben és 1663-ban a vár török kézre került, majd 1685-ben a belsővár magas öregtornyába egy villám csapott egy nyári viharban. A villám felrobbantotta az itt tárolt puskaport, melynek következtében megsemmisült a belsővár. A vár falai nehezen álltak ellen az időjárás viszontagságainak, és sajnálatos módon a helyiek is sok követ hordtak el innen.

Megrongálódott állapota miatt a vár saját felelősségre, ingyenesen látogatható. A parkolótól egy kisebb szerpentin vezet fel a várhoz, mely babakocsival is simán kivitelezhető. 

 

Várak a Dunakanyarban – Drégelypalánk

Drégelyvár

Drégely várát is a Börzsönyben találjátok, Nagyoroszi és Drégelypalánk között. Drégelyvár 1321-et követően lett királyi vár, 1390-ig. Majd 1438-ban Albert király Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta, akinek utóda, Széchy Dénes megerősítette a helyet.

A mohácsi vész után ide menekült Várday Pál érsek, ő nevezte ki Szondi Györgyöt a drégelyi uradalom intézőjévé és a vár parancsnokává. Sajnos a hely nem tudott ellenállni a török túlerőnek, és így rövid időn belül elveszítette stratégiai jelentőségét.

Amint az bizonyára számotokra is ismeretes, Ali budai pasa 1552-ben indult Drégely felé hadseregével, körülzáratta a várat, és felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. A kapitány azonban visszautasította a pasa ajánlatát, így a külső vár a törökök támadásának köszönhetően rövid időn elpusztult. Ali pasa hiába küldte a nagyoroszi papot, Mártont Szondihoz, hogy beszélje rá a vár feladására. A vár szinte teljesen elpusztult, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben.

 

Várak a Dunakanyarban – Csővár

Csővár vára

A Csővári vár a 333 méter magas Várhegyen, a Cserhát délnyugati részén található, Váctól nagyjából 15 perc autóútra. Feltehetően a tatárjárás után, az 1280-90-es években kezdte el építteteni a környező vidéket uraló, Csői-Nézsai nemesi család őse, Timót bán, vagy annak fia. 

Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követő hatalmi harcoksorán a trencséni kiskirály, Csák Máté fegyveresei megostromolták és lerombolták a „Castrum nostrum Cheewar” néven említett várat, amit csak majdnem egy évszázad múlva építettek újjá.

1954. és 1961. között állagmegóvás történt. Ekkor megerősítették a leomlani készülő tornyot, kitisztították a területet és feltárásra került a ciszterna is. Később sajnos a munkálatok abbamaradtak.

A Csővár településről induló túra nem hosszú, körülbelül 4-5 km oda-vissza, azonban 130 méter szintemelkedéssel és kaptatós úttal kell számolni. A várrom csak saját felelősségre látogatható, kisgyerekekkel nem ajánlott úti cél. A romok környéke törmelékes, emiatt csúszós lehet, szakadékos hegyoldal övezi.

 

Bízunk benne, hogy meghoztuk a kedveteket a Dunakanyar várainak felfedezéséhez, melyeket szerintünk igenis érdemes többször is felkeresni. Vegyétek nyakatokba a mesés Dunakanyart, és tegyétek még  emlékezetesebbé a várlátogatást egy kirándulással, városnézéssel, vagy akár egy kis gasztro-túrával kiegészítve. Remek kikapcsolódás kicsikkel is, de a történelem szerelmeseinek garantáltan szuper program. Jó felfedezést kívánunk!