INFORMÁCIÓK

Alapítva

1274

Népesség

1496 fő

Terület

22,18 km²

Drégelypalánk

Drégelypalánk a Börzsöny északi részén, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén fekszik Ipolyvece, Nagyoroszi és Hont szomszédságában. A település a közelben fekvő Drégelyvár miatt ismert főként a kirándulók körében, de érdekes az a népi hiedelem is, miszerint ezen a területen egykor óriások tanyáztak. A vár romjaitól nem messze áll az Óriás-kő névre keresztelt szikla, ahol az óriások nyomát felfedezheti az, akinek igen jó a képzelőereje. Egy egynapos kirándulás és egy többnapos kikapcsolódás is tartalmas lehet Drégelypalánk környékén.

Bankuti Bags
Hirdetés

Drégelypalánk nevének eredete

Drégely és Palánk egykor két község volt, a köztük folydogáló patak képezte a határt. Drégely már az Árpád-korban létezett, Palánknak csak századokkal később. Drégely nevét Drágul, Dráguly, Dragoly, és Drágely alakban is említik az oklevelek.

Drégelypalánk története és Drégely vára

Drégely vára és Drégelypalánk története szorosan összekapcsolódik egymással. A vár a romokban álló Hont vár helyett épült, 1285-ben már állt. Egy ideig a magyar érsekek nyaraló vadászkastélyaként funkcionált, Drégelyvár történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. A mohácsi vész, illetve Esztergom és Nógrád eleste után az érsek Szondi Györgyöt nevezte ki a drégelyi vár parancsnokává.

Drégelyvár történetéről, a vár ostromáról és megközelítéséről korábban itt írtunk bővebben.

Drégelyvár

Miután Drégelypalánk várát a törökök nem használhatták ezután, és nem is építették újjá, 1575-ben a romja körül árkot ástak, és erős palánkvárat építettek. A Palánknak nevezett erődből indultak a portyázások. Drégelyt és Palánkot 1593. december 6-án sikerült visszafoglalni, és bár 1595-ben a területet ismét török támadás érte, az kudarcba fulladt. A következő évtizedekben számtalan támadás érte Drégelyt és Palánkot, a terület 1684-ben szabadult fel végleg. Drégelyvár falait az idő lerombolta, a vár állaga vészesen romlott.



Látnivalók Drégelypalánk községben

Szent Erzsébet Római Katolikus templom

A barokk templom arról ismert, hogy itt őrzik Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjét.

Szentháromság-szobor

A kovácsoltvas, sarkokon kőpilléres kerítéssel övezett területen szoborcsoport 1762-ben épült, és 1876-ban újították fel. A szobor az 1762-es pestisjárványnak állít emléket.

Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ

A Szondi Kiállítótér részei a Régészeti leletek tára, az Irodalomtörténeti kiállítás, a Tájszoba és a Pajta. Ezekben található egy interaktív pult, egy vármakett, és a helyi legendákkal is megismerkedhetünk. A Pajtában megtekinthető egy korabeli ágyú, és házi éremverde is van. Aki szívesen öltözne be korabeli ruhákba, annak ez a lehetőség is adott. A Központban két filmvetítés várja az érdeklődőket. A „A Szent sírhely” c. 20 perces film Drégelyvár történetét mutatja be, a „Szondi legendája” c. 20 perces kisfilm pedig az ostrom négy napján eleveníti fel.

Szondi-szarkofág

A Drégelypalánkon található Szondi-parkban van a híres Szondi-szarkofág, amelyet 1988-ban avattak fel. Készítője Kő Pál, szobrászművész.

Drégelyvár

A vár történetéről és ostromáról már tettünk említést, de fontos tudni, hogy ezen kívül Drégely várához több rejtélyes történet és legenda is kapcsolódik. Némelyiknek van valóságalapja, míg másoknál soha nem fogjuk megtudni, mi igaz belőlük.



A Szondi-alagút rejtélye, a Sáferkút története, a Lányárok legendája, az Aranygomb vagy Aranydomb legendája és a Varga-tó története mind-mind igazi kuriózum, a legendák szerelemesei számára kimeríthetetlen témát szolgáltatnak. Ezekről a történetekről itt írtunk részletesebben!

Kirándulás Drégelypalánk környékén

Aki nem menne messzebb Drégelypalánknál, annak szinte kötelező végigjárni az Apródok útja tanösvényt, amely Drégelypalánk községtől Drégely váráig húzódik. 8 állomáson keresztül ismerteti meg a kirándulókkal Drégelypalánk és Drégely vára történetét, illetve a Börzsöny patakjait, és az erdők élővilágát.

Az állomások a következők:

  • Drégelypalánk – Falu az “északi hegyek ölelésében”
  • Szent Vendel kápolna
  • Szőlőhegy és pincesor
  • Patakmenti égeres
  • Sáferkút
  • Őshonos és tájidegen fafajok
  • Holt fa az erdőben
  • Drégelyvár

Aki Drégelypalánk környékén kirándul, annak mindenképpen érdemes ellátogatni a Nógrádi várhoz, illetve a Bánki-tónál és a Jenői-tónál is remek sétákat lehet tenni. A környéken közlekedik a Kemencei Múzeumvasút és a Királyréti Erdei Vasút is, mindkettő szuper program lehet gyerekekkel. A családi kikapcsolódáshoz ezen kívül kiváló úti cél a Verőce mellett fekvő Csattogó-völgy, és a Szendehely-Katalinpusztánál található Katalinpusztai Látogatóközpont és a Gyadai tanösvény is.



Megközelítés

Drégelypalánk vonattal a Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalon közelíthető meg (menetrend), busszal Vácról és Rétságról is megközelíthető a település, előbbiből 1 átszállással (menetrend). Akik autóval indulnak a településre, azoknak Budapestről 1ó 15 p az út, a 2-es úton keresztül.

Térkép

Látnivalók a környéken