Drégelyvár

Drégelyvár

INFORMÁCIÓK

Cím

Drégelypalánk

Drégelyvár

Drégelyvár ostromának történetét egy kirándulás alkalmával, sokkal jobban megismerhetjük, illetve betekintést nyerhetünk a várhoz kapcsolódó rejtelmes legendákba is. A Börzsöny egyik legszebb részét keressük fel így kirándulás közben, míg Szondi György nemes és példamutató kitartásáról is teljes képet kaphatunk.

Minden korosztály számára kellemes kikapcsolódás Drégelyvár felfedezése, ezért egy egynapos kirándulás alkalmával is kiváló úti cél lehet, de egy hosszú hétvégét is színessé tehet ez a program.

Drégelyvár története

Drégely várát 1438-ban Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta Albert magyar király, majd utóda, Széchy Dénes érsek megerősítette a várat. Ide menekült a mohácsi csata után Várday Pál érsek, aki helyőrséget tartott a várban. Később ezt a király is állandósította, Szondi Györgyöt pedig Várday Pál nevezte ki a vár parancsnokává.

Az 1546-os országgyűlés ugyan elrendelte a vár megerősítési munkálatait, azok sajnálatos módon elmaradtak. A vár 146 hős katonája nem tudott ellenállni a 12.000 fős török túlerőnek, és Drégely vára az ostrom során elpusztult. Hiába védte a legbátrabb magyar végvári hősök egyike, Szondi György, Drégelyvár rövid időn belül elveszítette stratégiai jelentőségét.

Drégelyvár ostroma

  1. július 6-án Ali budai pasa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé, hogy bevegye a várat, és megadásra szólítsa fel a vár védőit. Bár a várat körülzáratta, Szondi nem adta fel a harcot.

A törökök elpusztították a külső várat, majd a kaputornyot, majd ezután Ali basa Mártont, a nagyoroszi papot kérte meg arra, hogy beszélje rá a kapitányt a vár feladására. Szondi ismét nemet mondott a basa üzenetére, így végül Drégelyvár elesett, a romok pedig ma is őrzik a csata nyomait.



Csupán Szondi két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, mert a kapitány őket korábban Ali basához küldte. A Szondi két apródja ennek az ostromnak állít emléket.

Drégelyvár legendái

Drégely várához több legenda is kapcsolódik, melyek közül talán csak néhánynak van valóságalapja, de a legizgalmasabb történetek még ma is kivívják a figyelmünket és az érdeklődésünket.

A Szondi-alagút rejtélye, a Sáferkút története, a Lányárok legendája, Szondi György sírjának pontos helye, és a Varga-tó története ide kattintva olvasható el részletesebben.

Nyitva tartás:

Folyamatosan látogatható

Megközelítés:

A Drégelyvár megközelítése autóval is nagy kihívás, busszal azonban lehetetlen. Az autókat a Drégelyvár Szabadidőpark elágazójánál lévő parkolónál érdemes hagyni, innen 45-60 perces gyalogtúrával érhetjük el a várat. Az úton olykor meg kell küzdeni az emelkedőkkel, ezért erősen ajánlott a túrázáshoz öltözni, és megfelelő túracipőt húzni! Az úti cél mindenesetre kárpótol majd mindenkit.



Gyalogosan Bernecebarátiból a Börzsönyi Kék jelzésen (13 km-es gyalogtúra), Hontról a Kék + jelzésen, majd a Börzsönyi Kékbe kapcsolódva. (8 km-es gyalogtúra), a Diósjenői vasúti állomásról pedig a Börzsönyi Kék jelzésen (11 km-es gyalogtúra) kell haladni a romhoz.

Fotók: dregelypalank.hu

Térkép