Az Árpád házi királyok kedvelt lakhelye volt a Dunakanyar, a térségben számtalan várat, vadászkastélyt, palotát építettek. A történelmi jelentőségű, egyik legkorábbról fennmarat emlékünk a dömösi prépostság. A dömösi palota a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt, a prépostság története kilencszáz évre nyúlik vissza.
Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával. 1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a későbbi II. Bélát. Álmos ezután a dömösi prépostságban élt. Kálmán király később, amikor halálát érezte közeledni, – hogy fiának biztosítsa a trónt – elküldte udvaroncát Dömösre, fogja el és ölje meg a herceget, ne örökölhessen halála esetén.
A prépostságot szolgáló népek között voltak kenyérsütők, szakácsok, esztergályosok, harangozók, palackkészítők, méhészek, lovászok, solymászok, és ácsok is. A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy rossz állapota miatt először Károly Róbert akarta megszüntetni, utóbb Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. A monostort később valószínűlegfelégették a tatárok, a 18. században pedig köveit is széthordták. A hajdani templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg, az altemplom azonban fennmaradt. A régészeti feltárása 1977-ben kezdődött, rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be.
Nincs információ
Dömös, Felsőfalu Lakótelep (útvonalterv)
Dömös Komárom-Esztergom megyében, Esztergomtól 15 km-re, a 11-es út mentén helyezkedik el. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.