Börzsöny és környéke látnivalók – Irány a Börzsöny!
Tartalomjegyzék:
Egy jó túracipő, egy teával teli kulacs, egy fényképezőgép, és néhány szendvics. Ezekre lesz szükségetek otthonról, aztán már indulhattok is, hogy bejárjátok a Börzsöny legszebb tájait. Börzsöny és környéke látnivalók – mutatjuk, nekünk melyek a kedvenc helyeink.
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében fekszik. Legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m), ezt követi a Magos-fa (916 m), és a Nagy-Hideg-hegy (864 m). A Börzsönyben bejárhatjátok a legszebb kilátókat, vonatozhattok, megnézhetitek a környék múzeumait, biciklizhettek, a lehetőségek tárháza végtelen. Csapjatok a lovak közé, irány a szabad levegő!
Csóványosi kilátó
Mint már említettük, a Csóványos a Börzsöny legmagasabb csúcsa. Kezdjétek a Börzsöny megismerését a legmagasabb pont meghódításával! 2013 őszén az Ipoly Erdő Zrt. megkezdte a korábbi betontorony kilátóvá alakítását, biztonságos lépcsőkkel látták el, így 2014. óta nemcsak látogatható a 938 méter magasan elhelyezkedő építmény, de a turisták kedvenc célpontja is. 133 gyilkos lépcsőfokot megmászva érhetitek el a legfelső teraszt, ami 22,5 méterrel van magasabban, mint a bejárati talajszint. A tetejéről remek körpanoráma tárul a látogatók szeme elé, biztosak vagyunk benne, hogy ti is imádni fogjátok!
Jó időben, kedvező látási viszonyok mellett a Magas-Tátra is látható. A hegyre számos turistaút vezet, a legfontosabb az Országos Kéktúra kék sáv jelzése. Királyrétre érdemes erdei vasúttal érkezni, a kilátó a királyréti központi parkolótól 10 km (3 óra) távolságra található. A szintkülönbség (783 m) miatt gyakorlottabb túrázóknak ajánlják a távot, gyerekekkel érdemes rövidebb túrát beiktatni. A Csóványosi kilátóról bővebben ide kattintva tájékozódhattok.
Királyrét
Ha szívesen zötyögnétek erdei kisvasúttal, akkor járjátok körbe vonattal a Börzsönyt! Maradjunk még Királyréten egy kicsit. A 120 éves Királyréti Erdei Vasút a Morgó patak völgyében halad Kismarostól Szokolya községen át Királyrétig, jó hír, hogy munka-, ünnep-, és hétköznapokon egyaránt közlekedik. (Útvonal: Kismaros – Morgó – Szokolya – Paphegy – Királyrét, információ: 06-20/852-4512 mindennap hívható 9-18 óra között) A menetrendet érdemes elolvasni azért indulás előtt.
Királyréti Hajtánypálya
A Királyréti Erdei Vasút királyréti végállomása mellett, kb. 100 métert sétálva érhető el a Királyréti Hajtánypálya, ahol emberi erővel (lábbal, pedálok segítéségével) meghajtható, sínen közlekedő járművekkel lehet megtenni az utat a 750 méter hosszú vasúti körpályán.
Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont
Szintén Királyréten található a Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont (2624 Szokolya, Királyrét, Tel.: +36 27 585 625; +36 30 238 0063). A földszinti nagy teremben mindenképpen nézzétek meg a „Börzsöny lakói” című interaktív kiállítást, amely ízelítőt ad az itt élő növényekről, állatokról és az ember tájat alakító tevékenységéről. (A kiállítást kerekesszékes, vak és gyengénlátó vendégek is látogathatják.)
A Látogatóközpont mellett indul a Királyrét tanösvény, ahol az erdő és a tavak élővilágával, a kisvasutak és a vasbányászat történetével ismerkedhettek meg. A tanösvény bejárását füzetek teszik tartalmasabbá, készült egy gyermeknek szóló rajzos, valamint egy bővebb szövegezésű kiadvány. A központi parkoló környékén megújult információs táblák segítik a tájékozódást és a programtervezést, nyugodtan böngészgessétek. A gyerekekkel rohamozzátok meg a Hiúz Ház kertjében lévő játszóteret, és a közelben csordogáló Morgó patakot is. Imádni fogják!
Hasznos tanács!
Budapestről leginkább vonattal érdemes Királyrétre utazni, ez esetben Budapest Nyugati pályaudvarról Kismarosig kell vonatozni, és onnan kisvasúttal Királyrétig. Könnyű az átszállás, a kisvonat igazodik a nagyhoz, a vasútállomásról kétperces sétával is könnyen eléritek az egyébként pontosan induló erdei járatot. A jegyáraknak ajánlatos utána olvasni!
Nagybörzsöny
Gyönyörű, csendes környezetben fekszik a falu, ahol a 13. századi Szent István templomtól a vízimalmon át a kis sajtos házig mindent érdemes megnézni, az erdő végtelen nyugalmáról nem beszélve. Ha még van időtök és erőtök, érdemes felkeresni a helyi kosárfonó és szőnyegszövő népművészeket, de ne hagyjátok ki a helyi különlegességeket se.
Börzsöny Kisvasút
Ha a Börzsöny Kisvasúttal szeretnétek utazni, felfedezhetitek Szob és Márianosztra környékét, de érdemes minden kirándulás előtt telefonon tájékozódni arról, hogy hogyan alakulnak a menetrendek. A vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet szállítására. (Útvonal: Szob – Máriakút – Márianosztra, információ: 06-20/203-7660)
Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
Szobon keressétek fel a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményt (Börzsöny Múzeum), amely állandó és időszaki kiállításoknak ad helyet. Ősállatok maradványai is ki vannak állítva a gyűjteményben, meg lehet nézni a 80 millió évvel ezelőtti tengerben élő őrlőfogú halak, és cápák fogát, a mamut kövületeket, a csontokat, fogakat és az állkapcsot, és a valamikor itt hullámzó tengerből megmaradt több millió éves kagylókat is. Az egyik mamutmaradvány homoktermelés közben került elő, a kagylók és korallok a zebegényi bányából érkeztek. Szintén érdekesek a bronzkori urnák, melyek Szobról kerültek elő. Ne hagyjátok ki!
Kemencei Erdei Múzeumvasút
Menjünk tovább Kemencére, és zötyögjünk együtt a kemencei kisvonaton! A Kemencei Erdei Múzeumvasút (Útvonal: Kemence – Godóvár – Feketevölgy – (Hajagos), információ: 06-20/586-5242) a Börzsöny északi részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. A kemencei végállomáson vasúttörténeti gyűjtemény található, ahol a gyerekek minden kérdésükre választ kaphatnak a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület önkénteseitől. Babakocsival, és kutyával is érdemes nekivágni az útnak, de tartsátok szem előtt, hogy nem áll rendelkezésre végtelen nagyságú hely a vonatokon.
Szálláshelyek Kemencén:
Egy egész napot is érdemes rászánni a kirándulással egybekötött vonatozásra, hiszen rengeteg látnivaló van a végállomásokon, ne akarjátok lezavarni a programokat 1-2 óra alatt.
Zebegényi országzászló és hősi emlékmű
A Börzsöny túra közben nézzetek körül Zebegényben is, nem fogjátok megbánni! Még az 1930-as években a helyi lakosokból álló Dalkör elhatározta, hogy egy országzászlót és egy I. világháborús emlékművet állíttat a Kopasz-hegyen, amelyen a kálvária is áll. A feladattal Maróti Géza építészt, szobrászt bízták meg, aki bár elkezdte a munkát, az emlékművet nem fejezte be és hivatalosan nem is avatták fel, mert közbeszólt a második világháború. 2014 végén úgy határozott Zebegény önkormányzata, hogy felépíti az eredeti terveken szereplő emlékművet és mellette egy kilátót is emelnek a Kálvária-hegyen. 2015 elején kerültek fel a terméskő oszlopokra a gömbök a kettős keresztekkel, és az országzászlót is felújították ebben az évben.
Zebegényi szállások:
A területről gyönyörű panoráma nyílik a Dunakanyarra, nyugodtan fotózzatok párat, jó lesz otthon nézegetni a hideg téli napokon! Az országzászló és hősi emlékmű gyalogosan csak pár perc kapaszkodó a főtérről, a híres Kós Károly-féle templomtól.
Hajózástörténeti Múzeum, Zebegény
Maradjunk még Zebegényben, méghozzá a Hajózástörténeti Múzeumban. A múzeum alapítója Farkas Vince hajóskapitány, aki minden útjáról igyekezett olyan emléktárgyakat gyűjteni, amelyeket a bejárt helyszíneken be tudott szerezni. Eredeti hajózási felszerelések – gépek, navigációs eszközök, műszerek, térképek, iratok, lobogók, mentőfelszerelések – őrzik a magyar hajózás emlékeit. A kiállítás épületében és udvarán elhelyezett magángyűjtemény folyamatosan gyarapodik, kukkantsátok meg!
Szőnyi István Emlékmúzeum
Szőnyi István a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig Zebegényben élt és alkotott. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették, egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi műveket és azt a környezetet, ahol a művek születtek. Érdemes visszatérni ide azoknak is, akik már jártak itt, mert mindig találnak valami érdekes felfedezni valót.
Juliánus-kilátó
Még mindig Zebegény és Nagymaros környékén maradva, remek hely a panorámafotózáshoz a Juliánus-kilátó. A kilátó csaknem tizenöt méter magas, látványában középkori bástyát idéz, tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik. A lábánál padok és asztalok várnak benneteket.
A Hegyestető 482 méter magas csúcsán álló kilátó két ütemben újult meg. Az első ütemben az életveszélyes kerengőt hozták rendbe, majd 2013-ban a tornyot renoválták: a lépcsők, a külső homlokzat és a belső részek teljesen megújultak, és a tereprendezés, valamint a környezet megszépítése is megtörtént. Minden évszakban érdemes ide látogatni, a merészebb kirándulók még télen is felkapaszkodnak a hegyre.
Remete-barlang
A Remete-barlangok a Szent Mihály-hegyen találhatók, a barlangig igen veszélyes, csúszós, morzsalékos talajon visz az út. Az Ördög-gerincre való kijutás elég nagy küzdelem, de innen már nincs messze a barlang. Először le kell ereszkedni egy mélyedésbe – egy elhagyott kőbánya mellett – majd egy meredek, morzsalékos kaptatón érhettek el a Remete-barlanghoz. A kilenc, zömében beomlott barlangüreg emberi kezek munkái, lakóiról hiteles adatok nem maradtak fenn. Feltételezhető, hogy I. András király idejében betelepült bazilita szerzetesek lakhelyeként funkcionáltak, míg mások a zebegényi bencés apátság maradványait keresték ezen a helyen. A Remete-barlanghoz számos legenda kapcsolódik.
Nagymaros
Ha Nagymaros környékén maradnátok, sétálgassatok a városban, úgy fogjátok igazán érezni a hangulatát. A Szent Kereszt templom tornya a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke, az 1965-ös régészeti feltárások idején sírokra bukkantak a templom körül. Érdemes a Kálváriakápolnát is felkeresni, ami a Kálváriadombon található, és 167 lépcső megmászása után kellemes sétát tehettek a hűvös erdőben. A Duna mellett végigsétálhattok a Béla sétányon, vagy akár a vízparton is megpihenhettek a komp közelében, remek fotókat lehet készíteni a szemben fekvő Visegrádról, a Fellegvárról, és a Salamon-toronyról. Nyáron fürdeni is szoktak a Dunában az ide kirándulók, amit teljes mértékben megértünk, hiszen szuper a strand, és a vízpart is!
Fehérek temploma
Ha a környéken utazgattok, térjetek be a váci Fehérek templomába, amely a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A templom belsejében a főoltár érdemli a legnagyobb figyelmet, a Mária mennybemenetelét ábrázoló kép alatt V. Pius pápát láthatjuk, amint a törökök elleni csata sikeréért imádkozik. A templomhoz két kripta is tartozott, a díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptákban 1731 és 1808 között temetkeztek. Hatalmas figyelem övezte 1994-ben a 264 természetes úton mumifikálódott emberi maradvány, valamint egy 40 személy maradványait őrző osszárium láda megtalálását. A lelet együttes néhány darabját, számos koporsót és kegytárgyat a Memento Mori című kiállításon, Vácon a Március 15. tér 19. szám alatt tekinthetitek meg.
Váci D.O.M.
Vácon, a Fehérek templomának közelében, a Konstantin téren áll a Nagyboldogasszony-székesegyház, amelynek külső hossza 72 méter, szélessége 34 méter, a kupola 55 méter magas. A tornyok 38 méter magasak. A templom legértékesebb részlete a kupola- és a szentélyfreskó, mindkettő Franz Anton Maulbertsch osztrák mester műve. A Dóm alatt altemplom húzódik, bejárata 1900-ig a főhajóból nyílt, ezt Csáky püspök kérésére áthelyezték a szentély mellé, az eredeti lejárót 1925-ben befalazták. A 4 méter magas kripta értékes, reneszánsz berendezéssel és faragványokkal rendelkezik. Bátran keressétek fel, és tegyetek egy sétát a közeli Duna-parton!
Váci diadalív
A Duna-parton sétálva, a börtön közelében található a váci diadalív. Ez az ország egyetlen diadalíve, amelyet Mária Terézia tiszteletére építettek 1764-ben. Migazzi Antal váci püspök rendelte el az építést a magyar királynő fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt, vagyis viszonylag gyorsan építették fel, a királynő nem mert a kocsijával elhajtatni alatta, mert félt hogy rádől az építmény, mikor azonban távozásakor látta, hogy még mindig áll a diadalív, nyugodtan haladt át alatta. Nincs messze a belvárostól, ne hagyjátok ki, ha Vácon jártok!
Feneketlen-tó
Útközben álljatok meg egy pár percre Gödön is, ahol a Feneketlen-tó és a strand környékén is érdemes kicsit sétálgatni, de akár evezhettek vagy biciklizhettek is, hiszen remek kölcsönzési lehetőségek vannak Gödön. Ha kíváncsiak vagytok a Feneketlen-tó történetére, erre kattintva utána olvashattok.
Nagy-Hideg-hegy
A Nagy-Hideg-hegy egy rétegvulkán maradványa, Magyarországon az 54. legmagasabb hegy, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. Érdemes megmászni a Nagy-Hideg-hegy meredek csúcsát, mert a börzsönyi táj szépsége minden esetben kárpótol majd titeket a feljutás erőfeszítéseiért cserébe.
A hegyen 40 férőhelyes, felújított turistaház működik egész évben, melyet a Turisták Inóci Társasága (TIT) építette. Az alapkövet 1936 augusztusában tették le, de a ház 1940-re került csak olyan állapotba, hogy már turistákat is tudott fogadni. 1947-ben fejezték be az északi oldalon a lesiklópályát, 1953-ban pedig elindulhatott az ország első sífelvonója is.
A környék strandjai gyönyörűek, a kilátás páratlan, a helyiek pedig szeretik a kirándulókat. Hosszú hétvégéket, de akár heteket is érdemes eltölteni a környéken, akkor sem értek az összes látnivaló végére.
Aknázzátok ki a Börzsöny mesés kincseit!
