Sződliget

Sződliget

Sződliget a Dunakanyar többi ősi településével ellentétben egészen új, hiszen 1950-ben vált ki Sződből, s lett önálló. Utóbbi falunak már régebbre nyúlik vissza története, valószínűleg a honfoglaláskor alapították. Nevét Sződ nemzetségfőről kapta, akinek neve szőkeségre, fakóságra utal.

A Duna partjára a századfordulón kezdtek el építkezni az emberek, nyaralók is szép számmal nőttek ki a földből. Ez az üdülőövezet hangulat szerencsére a mai napig fennmaradt, ugyanakkor manapság inkább lakóövezetről kell beszélnünk, hiszen Vác és Budapest közelsége erre predesztinálta.

A falun érződik, hogy nem a szocializmusban álmodták meg, a párhuzamos és átlós utcák a Szabadság téren futnak össze, melynek éke a Nagyboldogasszony templom, valamint a Petőfi-szobor. Amennyiben a régi épületek vezetnek minket, akkor az 1744-ben felszentelt sződi templomot érdemes célba venni, valamint ha már ott vagyunk, a plébánia épületét is megtekinteni.

A Duna, a víz közelsége hívta életre a Sződligetet, s ezt tükrözi, hogy nemzetközi yachtkikötő és horgásztó is található itt, utóbbi hobbit Sződön is lehet űzni. Több étterem is várja az erre tévedőket, ugyanakkor a szállással már nehezebb a helyzet, a környékbeli településekhez képest nem olyan széles a paletta.