Városi Tömegközlekedési Múzeum

Városi Tömegközlekedési Múzeum

A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit az 1914-ben épült kocsiszín épületében, és a célja az volt, hogy bemutassa a forgalomból korábban kivont járművek egy-egy típusát. Az öreg kocsiszínt felújították és átalakították, hogy megfeleljen legújabb rendeltetésének. A múzeum ma 5 kiállító teremmel, bemutatócsarnokkal, és szabadtéri kiállító területtel várja az érdeklődőket.

Hirdetés

A látogatók fényképfelvételek és korabeli tárgyi emlékek segítségével kaphatnak képet a közösségi közlekedés kialakulásáról és fejlődéséről az első lóvasúti vonal 1866. augusztus 1-jén történt megnyitásától egészen a megépített- és tervezett metróvonalakig. A szentendrei régi kocsiszín egykori kovácsműhelye mellett az érdeklődők megismerhetik a korabeli jegyfajtákat, a különféle járműalkatrészeket és berendezéseket is.

A múzeum mintegy 60 felújított járművel várja a régi korok szerelmeseit, a kiállított járművek egy részére pedig fel is szállhatnak. A járművek között szerepel az 1887-ben forgalomba helyezett, 4-es pályaszámú, Haraszti névre keresztelt gőzmozdony, és bemutatják az 1897-ben készült, 1906. évi állapotában megtekinthető 418-as pályaszámú villamost is. A Tömegközlekedési múzeumban az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások várják az érdeklődőket, a legkisebbekre a gyereksarok kialakításával gondoltak.

Tömegközlekedési múzeum nyitva tartása:

április 1-től október 31-ig, hétfő kivételével minden nap 10 és 17 óra között, november 1. – március 31.: téli zárva tartás

Tömegközlekedési múzeum elérhetőségei:

2000 Szentendre, Dózsa György út 3.

+ 36 1 461-6500

A Városi Tömegközlekedési Múzeum megközelíthető Budapest felől a H5-ös hévvel, vagy az Esztergom-Budapest között a 11-es számú főúton közlekedő menetrendszerinti autóbusszal. A múzeum közvetlenül a HÉV végállomás és a Volán pályaudvar mellett található. Akik autóval érkeznek, azok az állomás mögötti parkolóban ingyenesen állhatnak meg.

Fotók: Váradi András