Pilisszentlélek

Pilisszentlélek

Pilisszentlélek 9 kilométerre, dél-keleti irányban található Esztergom belvárosától, a község 1985 óta Esztergom része. A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő pici falut erdő veszi körül, a házak a völgyben állnak. Apró mérete ellenére remek kirándulóhely, a környéken számos túraútvonal fut, amelyek az ország minden pontjáról csalogatják a kirándulókat.

Sokan a településen forgatott magyar filmsorozatnak köszönhetően keresik fel a községet, hogy saját szemükkel lássák „Teca kocsmáját”, és Csuja Imre horgásztavát, amely valójában a szintén Esztergom közelében található Búbánatvölgyben fekvő Dédai-tó.

Pilisszentlélek története

Őskori kőeszközök tanúskodnak arról, hogy Pilisszentlélek már az őskorban lakott terület volt.

18. László uralkodása alatt, 1287-ban készült el a pilisszentkereszti pálosoknak a monostor, amely egykor az Árpád-házi királyok vadászkastélya volt. A kolostor szolgálatára a patak mentén falut építettek, ahova parasztokat telepítettek. A kolostor Károly Róbert és Nagy Lajos király uralkodása alatt folyamatosan fennállt, pusztulását a törökök okozták, 1541-43 táján. A pesti pálosok birtokába a 18. sz elején került a terület.

A kolostor romjait ásatások alkalmával, az 1920-as végén vizsgálták meg, de sajnos vissza is temették, ezután Pilisszentlélek a második világháborús harcok színtere lett. A ma látható romokat 1985-ben tárták fel.

A település máig lakott, bár lakosainak a száma épphogy meghaladja a 300 főt.

Látnivalók Pilisszentlélek községben

Szlovák Tájház

A nyeregtetős, téglalap alaprajzú házat György Károly építette az 1920-as években, ebben kapott helyet a Szlovák tájház, melynek épületét 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé, jellegzetes alaprajza és formája miatt. Így megőrizhető a szlovák népi építészeti hagyomány. A múzeumot Konczius Ida hozta létre.

A házban eredeti állapotában állították helyre a konyhát és a tisztaszobát, az istállóban pedig a gazdasághoz tartozó eszközöket lehet megtekinteni. Az épület hátsó szobájában régészeti leletek, illetve különféle iratok és dokumentumok mesélnek a település néprajzáról, és a helyiek mindennapjairól.

Elérhetőség:

Cím: 2508 Pilisszentlélek, Hunyadi János u. 42.

Telefon: (33) 500-175

Nyitva tartás:

Május.1-október.31.: kedd-vasárnap 10-16-ig

Más időpontokban előzetes bejelentkezés szükséges (Pirtyák Józsefné: +36-33-426-021)

Pálos kolostor romjai

A falu feletti domboldalban találhatók az Árpád-kori pálos kolostor romjai, melyek fénykoráról feljebb már írtunk. A romok a településről gyalogosan is könnyedén elérhetők.

Érdekesség, hogy a 18-19. században a monostor romos épületeinek falai még magasan álltak, de 1928-1933 között már csak néhány falcsonk maradt belőlük. Későbbi ásatások során előkerültek kályhák csempemaradványai, melyek arra engednek következtetni, hogy a budai várban található díszes kályhák mintájára építették meg őket.

A 13. századi királyi vadászlak, és a legkorábbi kolostor maradványait még nem találták meg, legjobb állapotban a 14-15. századi templom maradt meg.

Pilisszentléleki völgyhíd

A hidat 1937 és 1938 között építtették, tervezője dr. Enyedi Béla volt. A második világháborúban a szovjet csapatok 1945. január 9-én felrobbantották, ám mivel a hídfők sértetlenek maradtak, később helyre lehetett állítani. A völgyhíd hossza 35 méter, pályaszélessége 6,9 méter, alatta állandó vízfolyás nincs, csak egy völgy húzódik. A völgyben a piros és a sárga jelzésű turistaút útvonala vezet.

Szalma híd

A híd Esztergom belvárosától 8 km-re található. A Miklós-völgyben a Szentléleki-patak, vagy más néven Szent János-patak fölött ível át.

Leány-barlang és Legény-barlang

A Leány-barlang és a Legény-barlang a fokozottan védett Ariadne-barlangrendszer részei, ez az ország harmadik leghosszabb barlangja. A Pilis hegységben található, fontos régészeti lelőhelyek, melyeknek járatai labirintusos jellegűek. A déli, tágasabb nyílás a Legény-barlangé, az északi, kisebb bejárat a Leány-barlangé. A barlangokra először Bekey Imre Gábor hívta fel a figyelmet 1911-ben.

Tűfok-barlang

A Tűfok-barlang a Visegrádi-hegységben, Pilisszentlélek területén található, hossza vízszintesen 9,95 méter, a teljes mélysége 5,5 méter.

Kirándulás Pilisszentlélek környékén

Egy kirándulás Pilisszentlélek környékén remek családi program lehet. A Pilis számos programlehetőséget rejt magában, akárcsak a Duna közelsége.

Aki szívesen meghódítaná a Visegrádi-hegység legmagasabb pontját, annak Dobogókő mindenképpen kerüljön fel a listájára. A Rezső-kilátóból páratlanul szép panoráma tárul a túrázók szeme elé, így a fényképezőgépet is érdemes magunkkal hozni.  A kilátóból a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és Börzsöny csúcsai, de még a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy is látható. Babakocsi és kerekesszék barát hely, autóval is megközelíthető.

A környéken városnézésre is van lehetőség, hiszen Esztergom számos látványossággal várja az érdeklődőket. A Bazilika, a Várhegy, a Keresztény múzeum, a Mária Valéria híd, és a Szent Tamás-hegy ugyanúgy bakancslistás kell, hogy legyen, mint a Vaskapu és a Strázsa-hegy környéke. A vízparton kora tavasztól késő őszig ki lehet próbálni a sétahajózást Esztergom legszebb dunai szakaszán, de a Budapest-Esztergom között közlekedő kirándulóhajó és szárnyashajó járatok is sok élményt tartogatnak (menetrendek ITT).

Aki kerékpározni szeretne errefelé, az készüljön fel a nagy szintkülönbségekre.

A településhez közel fekszik Pomáz és Szentendre is. Szentendre múzeumai és Duna-partja mindig vonzó a kirándulók számára, de más látnivalókat is tartogat a város. A Dömörkapu-vízesés és a Lajos-forrás inkább a túrázókat csábítja, míg a Duna korzó az idősebb korosztály számára és a gyerekeknek is kedvelt úti cél.

Megközelítés

Pilisszentlélek busszal elérhető az Esztergomból induló távolsági autóbuszjáratokkal (menetidő ITT), melyek menetideje kb. 30 perc. Autóval a község Esztergomból a Dobogókői úton át 15 perc, Budapestről a 11-es út felől, a pomázi elágazáson és a Dobogókői úton át a menetidő 1 óra, a távolság 45 km.

Fotó: hellovidek.hu