Pomáz Pest megyében, a Szentendrei járásban található, vagyis nem messze Budapesttől. Fiataloknak, gyermekes családoknak és idősebb korosztályok számára is kedvező kiránduló vagy kikapcsolódási célpont lehet barátságos, nyugodt és hangulatos légkörével. Mivel a főváros agglomerációjában helyezkedik el, egy hamar és könnyen elérhető, békés településre érkezünk, amikor Pomázra látogatunk.
A Pomáz név eredetét illetően több teória is megállja a helyét. Az egyik szerint a név a római korba repít vissza, így a Pomáz a pomosus, vagyis almás, esetleg a pomesia, vagyis almatelep szavakból eredhet, ugyanis a rómaiak idején ez a terület gyümölcstermelő majorságként működött. Egy másik elmélet szerint szláv személynév bújik meg a település név mögött.
Budapesttől mindössze 2,37 km-re található, Budakalász és Szentendre mellett. A Nagy- és Kis-Kevély hegyek aljában terül el, gazdag történelmi és természeti környezetben. A Pilisi és a Visegrádi hegység között, a Dera patak völgyében bújik meg ez a barátságos kis város. A Pilis kapujának is nevezik. Pomáz természeti környezete sokkal nagyobb területet foglal magába, mint a közigazgatási határa. Így hozzá tartozik a Nagy- és Kis-Kevély-Csúcs-hegy-Oszoly-csúcs mészkőgerince magas sziklaszirtekkel, és a Nagy- és Kis-Csikóvár-Mesélő-hegy-Kő-hegy andezitvulkánjai is. A térség legmagasabb pontja a Nagy-Csikóvár a maga 556 méterével. A Kő-hegy andezitvulkánja peremén andezittufa oszlopok láthatók, illetve a hegy tetején, a valamikori kráterben időszakos tavak.
A Dunáig elterülő síkság hajdani ősterület, ugyanis a honfoglalás idején a Duna egészen a hegyek lábánál hömpölygött, később vágott magának új medret néhány kilométerrel arrébb. A legenda szerint itt kelt át Árpád vezér a honfoglaló magyarokkal a Dunán. A terület geológiai határán folyik a már említett Dera-patak. A Derán túli terület déli hegyoldalán Etelburg és Ősbudavár ezer évig fennálló nyomaira bukkant Lánszky Imre biológus-kutató.
Autóval és busszal egyaránt könnyedén eljuthatunk Pomázra, akár Visegrád, akár Budapest felől. Ha tömegközlekedési eszközt választanánk, akkor pedig a HÉV áll a rendelkezésünkre.
Autóbusz és HÉV menetrend: https://bkk.hu/menetrendek/
Pomáz ősidők óta lakott hely volt, a kutatók szkíta és kelta nyomokat is találtak még a rómaiak megjelenése előtti időkből. A település első írásos említése 1138-ból származik: Vak Béla említi egy oklevélben. 1348-ban árvíz pusztított a területen, azt követően pedig a pestis tizedelte lakosságát. A 14. század végén, a 15. század elején épült fel a Klisszai királynői templom és vár, amely nem is annyira vár, mindinkább egy többszintes palota lehetett.
Annak érdekében, hogy 1701-ben Rákóczi seregei ne használhassák védelmi célból az épületet, a császári erők felrobbantották. A megmaradt darabok a Nemzeti Múzeumban láthatók. Pomáz lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott: szőlő- és gyümölcstermesztéssel, amelyeket a szentendrei és budai piacokon adtak el. A település fejlődésének fontos pillanatának számított, amikor vasút érkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én indult meg a Budapest-Szentendre vasútvonal. A település 2000-ben kapott városi rangot.
– a Kő-hegyi túra során tekinthetjük meg.
– a Kő-hegyen található, az épületet Szentendre egykori polgármesteréről nevezték el.
– a Porpáczky Aladár Kossuth-díjas biológusról készült szobor a Városi Művelődési Ház előtti parkban található.
– 1996-ban állították fel a kb 80 cm-es szobrot a Luppa Vidor utca 12. szám alatt.
– Az 1800-as évek közepén épült a Jordán-Tregele kastély, mely Pomáz egyik műemlék jellegű épülete. 1948-tól működik oktatási intézményként. Beniczky utca 53.
– 12. századi román stílusú rom, mely együttes teljességgel unikum az országban, hiszen a ciszterciek egy „gyáregysége” volt, üveggyártásra szakosodva.
– 2012-ben avatták Pomáz tetején. A terméskőből épült teraszról remek kilátás nyílik a településre, a Mesélő-hegy magaslatára, Szentendrére, és a két város között elterülő pusztaságra.
– 1996-ban épült Árpád vezér dunai átkelésének emlékére, ami a hagyomány szerint körülbelül 1100 éve történhetett. Az épületet Csete György Kossuth-díjas építőművész tervezte.
– A Luppa család a leggazdagabb pomázi szerb polgárfamília volt. Luppa Pétert kétszer is megválasztották országgyűlési képviselőnek, és az ő nevéhez fűződik a Lupa-sziget beültetése is.
– A barokkstílusú kastély 1773-ban épült, majd az I. világháború után átalakították. árvaházként és gyermekvédelmi intézményként is üzemelt. Kétszintes, lovaskocsival járható pincerendszerrel rendelkezik. Templom tér 5.
– A Római Katolikus Templom. A barokkstílusú templom 1763-70 között épült. Az idők során többször is renoválták.
– A templom 14. századi, gótikus stílusú. Mai formáját 1719 és 1722 között, a barokk stílusú átépítés során nyerte el. A püspöki trónus jelentős barokk alkotásnak minősül. A templom körül régi sírkövek találhatók.
– Kossuth Lajos utca 23.
– Kossuth Lajos utca 23-25. Az előtte elterülő parkban található a Kőszarkofág, valamint a világháborús és 1956-os emlékmű is.
– Városháza előtt
– A régi lakó épületben egy szerb és német emlékszoba van berendezve, valamint a soknemzetiségű Pomáz néhány emléke kapott helyet öt helységben. Megtekinthető egy rövid, ám igen színvonalas településtörténeti összefoglaló kiállítás, valamint megmaradt és feltárt emlékek Pomáz történelméből (pl. állat és növényvilág fosszília) Kossuth Lajos utca 38.
– Mares-, majd Koronka- és Szentpéteri kúria, a kapun 1828-as évszám és MV, vagyis Mares Vazul monogram látható.
Pomáz a Pilis hegység turista útjainak és kirándulásainak egyik fő kiindulási pontja.
A kedvelt kiránduló helyek közé tartozik a Petőfi-kilátó vagy Petőfi pihenőként ismert sziklaszirt, mely a Kő-hegy oldalából emelkedik. Nevét onnan kapta, hogy Petőfi egy kirándulása alkalmával elidőzött itt, hogy megcsodálja a számára nem megszokott (hegyi) kilátást.
A Pilis hegység déli őrszemeként is ismert csúcsot megmászva egy mackóbarlangnál találhatjuk magunkat, amely 50.000 éve a vadászó ősember menedéke és búvóhelye volt. Innen egyedülálló panoráma tárul a szemünk elé.
A „legenda szurdokaként” ismert terület a Pilis egyik legszebb, de egyben legizgalmasabb és legvadregényesebb helye szűk szurdoka miatt. A honfoglaló magyarok vallási és temetkezési helyének máig feltáratlan és megfejthetetlen kultikus helye. A legenda szerint itt temették el magát Árpád vezért is.
Ide tartozik a Tornyas-hegy (508m), a Lom-hegy-nyereg (461m), a Lom-hegy (588m), a Bölcső-hegy (587m), a Nagy-Csikóvár (557m), a Kis-Csikóvár (461m), a Mesélő-hegy és a Kő-hegy (366m).
Ebbe a csoportba pedig a 700 méter magas Dobogókő tartozik, a Bükki puszta, a Két-bükkfanyereg, a Szerkövek, a Thirring szikla, a Rám szakadék és a Lukács árok. Mindegyik remek kirándulási lehetőséget rejt magában, ha egy kis izgalomra vágyunk, akkor a Rám-szakadék kihagyhatatlan program. A bevállalósaknak éjszakai túra keretében is ajánlott felkeresni.
A területen több barlang is fellelhető, melyek karsztos illetve hidrotermális eredetűek: pl. Kristály-barlang és Mackó-barlang.
A környéken megannyi turistaszállás található.
Lemernénk fogadni, hogy a Dunakanyarban az egyik kedvenc kirándulóhelyetek Dobogókő, ami télen-nyáron remek szabadidős elfoglaltságot biztosít a pihenni vagy sportolni […]
Új bicikliút épül a Dunakanyarban Pomáz és Szentendre között, aminek nem csak a környéken élők örülnek majd, hanem azok is, […]
