Az Esztergomban található 518 méter hosszú Mária Valéria híd a Prímás-szigetet és a szlovákiai Párkányt köti össze egymással. Az esztergomiak korábban csak Csonkahídnak nevezték.
A hídról csodás kilátás tárul elénk a Bazilikára, és az esztergomi várra, de a Dunáról és a folyó két partjáról is elképesztő fotókat lehet készíteni kirándulás közben. Sétahajózás közben a hidat közelebbről is szemügyre lehet venni.
A hidat Feketeházy János tervezte, és 1894-ben a Cathry Szaléz hídépítő cég kezdte építeni. 1895. szeptember 28-án adták át ünnepélyes keretek között, aznap éjfélig vám nélkül használhatták, de ezután 1918-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni.
A Mária Valéria híd szentelését Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás végezte, nevét pedig a király engedélyével Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnőről, I. Ferenc József lányáról kapta.
A hídon 24 éven keresztül zavartalanul haladt a forgalom, majd a trianoni döntés értelmében államhatárrá vált a Duna, és a hidat lezárták.
1919. július 22-én felrobbantották a párkányi oldalon a hidat, de ezt később egy ideiglenes gyaloghíddal pótolták. Később a hídszerkezetet helyreállították, majd 1927. május 1-jén újraindult rajta a gyalogosforgalom, 1928-tól pedig engedélyezték az autóforgalmat is.
Másodszor a visszavonuló német csapatok robbantották fel a hidat, 1944. december 26-án. Ennek a robbanásnak a nyomait közel fél évszázadig viselte a Mária Valéria híd.
A híd újjáépítéséről egészen 1999. szeptember 16-ig nem született megnyugtató döntés. Ekkor egy kormányközi megállapodás folytán a beruházásra 19,4 millió euró lett elkülönítve, melyből a hídépítés 12 millió eurót tett ki. Felmerült, hogy a híd nevét „Barátság” hídra változtatják, ám végül elvetették az ötletet.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött meg, az új híd pedig ívesebb lett az előzőnél, és így vasúti forgalom lebonyolítására nem volt alkalmas (akkoriban pedig még a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye sem volt tisztázott).
Végül 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve Günter Verheugen EU-bővítési biztos az elkészült hidat.
Amíg a híd nem állt, addig a két part között komppal történt a közlekedés.
A hidat autóval Visegrádon át a 11-es számú főút, míg Dorogon át a 10-es számú főút felől lehet megközelíteni. Akik busszal szeretnék felkeresni, azoknak érdemes a 11-es út felől érkezni, mert az Esztergom, Rákóczi tér nevű megállóból 15-20 perces sétával elérhető. Budapest felől a Duna bal partján Dunakeszi-Vác-Kismaros-Zebegény-Szob érintésével az EV6-os számú kerékpárúton, Szobnál átkelve a Dunán a 11-es számú főúton kell haladni. Búbánatvölgyet elhagyva térhetünk rá a 2A jelű, Esztergomba vezető kerékpárútra.