Felejthetetlen élményekkel zárult a Börzsöny Tigrisei Túrasí verseny
Szombaton zajlott a Dunakanyar egyik legfontosabb téli eseménye, a Börzsöny Tigrisei Túrasí verseny és találkozó. Az immár hatodik alkalommal megrendezett verseny közel száz résztvevőt vonzott a Börzsönybe, ezzel rekordot döntve.
De hogyan zajlott a verseny? Ki került dobogóra? És egyáltalán: miért rendezi meg évről évre a versenyt néhány elvetemült sport rajongó?
A Börzsöny szerelmeseinek kötelező olvasmány. – Maurer Fruzsina beszámolója.
Tartalomjegyzék:
Börzsöny Tigrisei Túrasí verseny
A Királyréthez közeli Cseresznyefa parkolót szokatlanul nagy tömeg lepte el a délelőtti órákban. Minden résztvevő a versenyre készült, lassan előkerültek a túrasíbakancsok a csomagtartókból, a lécekre felkerült a fóka (Csúszásgátló anyag, amit a túrasíléc aljára kell erősíteni, így megakadályozza, hogy a léc visszacsússzon, így tud a síző felfelé menni. Olyan, mint a fókaszőr; régen azt használták.), néhányan próbaköröket futottak. Tíz órához közeledve felsorakoztak a versenyzők a rajtnál, majd az útvonal ismertetése után nagy lendülettel vágtak neki az erdőnek.
Az idő kegyes volt a versenyzőkhöz, hiszen a már amúgy is jó minőségű havat és versenypályát az előző éjjeli havazás tökéletesítette. A köddel és a hűvösebb levegővel is csak Magas-Tax fölött kellett megbirkózniuk a túrasízőknek.
Az eredményhirdetés
A turistaházba alig fértek be az emberek, nem tudom, mikor volt utoljára (vagy egyáltalán volt-e már) ennyi ember egyszerre odabent. De persze ez nem meglepő, mindenki összeült a saját kis társaságával, és jöhetett a jól megérdemelt ebéd, tea, sör – kinek mi jelenti a feltöltődést.
Az eredményhirdetésre is sort került.
Férfiak
- Ujhelyi Balázs 1.02.14
- Mécs Laci 1.02.24
- Szepesi Áron 1.03.54
Nők
- Kurkó Izabella 1.25.41
- Zatykó Judit 1.31.12
- Csupor Mariann 1.34.24
Akinek maradt még ereje és kedve, az síelhetett a sípályán: mivel ilyen jó volt a hó, a hétvégére beindították a felvonót is. A lefelé menet – ha lehet mondani – még izgalmasabb, mint a túra fölfelé: a bátrabbak a fák között síelnek le egészen a parkolóig. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 1-1,5 méter széles ösvényen síelnek le a versenyzők, kikerülve, átugratva az esetleges köveken, faágakon, sőt, patakon és kis fahídon is át kell jutni valahogy.
A szembejövő kirándulók, szánkózók hol döbbent, hol rosszalló, hol csodálattal teli tekintetétől kísérve suhannak lefelé a síelők. Ez egyfajta adrenalin bomba, tökéletes alkalom arra, hogy számot adjanak a sítudásukról. Aki itt le tud jönni, annak egy leratrakolt sípálya gyerekjáték.
A síelés élmény
Mivel ez nem csak egy verseny, hanem túrasí találkozó is egyben, a mezőny kifejezetten változatos: vannak abszolút edzésben lévők, akik sokat készültek a versenyre, akik életre-halálra mennek fölfelé, és természetesen a minél jobb időeredmény elérése a cél.
Vannak, akik csak egy jót „kirándulnak”, akár családdal, akár barátokkal. És vannak azok, akik a sport- és természet közeli élmény mellett emlékeznek is egy rég elment jó barátra, aki már nem tarthat velük. Az Ő tiszteletére rendezi meg a versenyt egy nagymarosi baráti kör évről-évre Schaffer Gábor fáradhatatlan vezetésével, továbbadva az emlékét és a sport szeretetét.
Ez nem csupán egy verseny. Ez egy alkalom arra, hogy olyan emberek legyenek együtt, akik valamilyen közös szenvedélyen osztoznak; valaminek, (valakinek) a szeretete hozza össze őket. A sport. A túrasí. A természet. A Börzsöny. A barátság.
Útvonal:
> Cseresznyefa Parkolóból a szokásos síúton fel NHH-re. A háznál a lift és a lépcső között kell elhaladni, fel a csúcskőhöz, majd tovább az É-i felvonóházhoz. A csúcskőnél lesz az első ellenőrző pont. Az átszerelés a fakorlátnál, majd lecsúszás a felvonóházat megkerülve a babalift mentén, a kis-északi sípályán. Ezen a pályán végig le az aljába ahol kilaposodik, és szekérútba megy át. A szekérúton nem kell végigcsúszni az alsó liftállomásig, hanem itt lesz a fordító, amely egyben a második ellenőrző pont. Itt át kell menni a patakon, és jobbra fel a K+ jelzésen rakodóig. Rakodót elérve jobbra az országos kéken. A sáncnál balra (továbbra az országos kéken) kicsit lefelé, majd 100m múlva jobbra fel (továbbra is az országos kéken). Itt ellenőrző pont nem lesz, de ez a szakasz kevésbé meredek, mint a sípálya, és van jó nyom lerakva. A turistajelzés eléri a szekérutat, amelyen keresztbe áthaladva egyenesen megyünk a csúcskőig (864 m), amely egyben a befutó is. <<
Fotók: Maurer Fruzsina
