Blog

Sibrik-domb, Visegrád

Sibrik-domb: rejtett látnivaló Visegrádon

A Visegrád környékén található Sibrik-domb területe valószínűleg nem annyira népszerű turista célpont, mint a Fellegvár, vagy éppen a Királyi Palota, de érdemes megjegyezni, hogy a 176 m magas Sibrik-domb tetején egy római kori tábor maradványai láthatóak. Itt állt Visegrád első vára és temploma.

Hotel Visegrád
Hirdetés

Nemrég ellátogattunk mi is ide, és készítettünk néhány képet az egykori erődítmény jelenlegi állapotáról. Tökéletes úti cél gyerekekkel is, de akár egy piknikhez is szuper hangulatos helyszín lehet. Tartsatok velünk és fedezzétek fel Ti is ezt a rejtett kincset Visegrádon. Bízunk benne, hogy a képeket látva és történetéről olvasva felkerül a ti bakancslistátokra is ez a különleges hely!

Lilla Roadblock 2024. február
Hirdetés

Történelmi áttekintés

A Római Birodalom határai a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig nyúltak. Az európai limes mentén általában a folyók jelentették a határt. Magyarország területén ez a vonal a Duna mentén 500 km hosszan húzódott, ezért a Dunakanyarban is több helyen találkozhattok a nyomaival. A Sibrik-domb területén található visegrádi erődítményt a történelmi források szerint 325-330 között építették, és a Pone Navata nevet viselte. Alaprajza deltoid alakú volt, melyet tornyok védtek.

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

„A feltárt leletanyag arra utal, hogy a tábort a római korban viszonylag rövid időn belül, a 4. század végére felhagyták. A kutatások újabb jelentős megtelepedés nyomait figyelték meg, amelynek kezdetei elképzelhető, hogy a 10. századra is visszanyúlnak. Ebben az időszakban Géza fejedelem Esztergomban alakította ki központját, melynek következtében, a stratégiailag fontos helyen, a Dunakanyar keleti felén elhelyezkedő Sibrikdomb is új szerephez juthatott. A terület Árpádkori történetéről azonban mindössze két forrás áll a kutatás rendelkezésére. 1009-ben, a veszprémi püspökség számára kiadott adománylevélben Szent István a püspökség fennhatósága alá rendelte az ekkor már létező Visegrád várát.”- olvashatjuk Tolnai Katalin „A Visegrád – Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írásában az Archaeologia nevű középkori régészeti online magazinban.

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

Visegrád első vára

A feltárások eredményei arra engednek következtetni, hogy Visegrád vára, mint a korai megyeközpont, a Sibrik-domb környékén található romokhoz köthető. Ispánja az újjáépülő várban és a körülötte fekvő területen alakította ki központját. A leletanyag szerint a vár valószínűleg a 12. századra vesztett a jelentőségéből. A Sibrik-domb környéki romokra először Rómer Flóris régész, művészettörténész hívta fel a figyelmet.

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

A feltárásokat több ciklusban végezték, és napjainkban sem zárult le a terület kutatása. Az ásatások közben rengeteg érdekes és értékes információra derült fény a táborfalról, a tornyokról, és azokról az épületekről, melyek az Árpád-korra elpusztuló római épületek helyébe épültek.

„A területről előkerült tárgyak között nagy számú vastárgy és házi kerámia található. A vastárgyak között kések és szögek fordulnak elő, valamint földműveléssel és harcászattal kapcsolatos fémtárgyak, nyílhegyek és egy szárnyas lándzsa is előkerült. A kerámiaanyag nagy részét a hullámokkal díszített kerámia teszi ki. A leletanyagban számos fenékbélyeges töredék található, valamint két cserépbogrács töredéke is előkerült.”- írja Tolnai Katalin.

A terület egészen a tatárjárás végéig lakott volt. Akkor azonban elpusztult és azután már nem települtek ide vissza az emberek, hanem erődítményként megépítették a településen található Alsó- és Felsővárat.

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

A romok szélén lévő két nagyobb terület ásatásai Szőke Mátyás és Soproni Sándor nevéhez fűződnek. A középső részeit Buzás Gergely vezetésével 2013 és 2015 között tárták fel.  A 2017-es nyári ásatásokon a két feltárt terület közötti részt ásták fel. Boruzs Katalin régész a Danubia Televíziónak elmondta, hogy tároló gödröket és földbe mélyített házakat rejt ez a szakasz, valamint a területen valószínűleg egy nemesfémolvasztó kemence maradványait is megtalálták.

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

A cikk Tolnai Katalin „A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írására támaszkodik, mely az Archaeologia című középkori régészeti online magazinban található. A cikk teljes terjedelmében az alábbilinkre kattintvaolvasható.

Sibrik-domb

A Sibrik-domb megközelítése

Autóval, biciklivel és gyalog is Visegrád-Szentgyörgypusztáról, a 11-es útról a Fellegvárhoz vezető szerpentines útra kell ráfordulni. Haladni kell arra, amerre az út visz, de nem kell lekanyarodni jobbra a Salamon-toronyhoz, hanem követni kell tovább az utat, és innen pár perc után célba is értek. Ne tévesszen meg senkit a Google térkép „segítsége”, a romok a domb felső részéről közelíthetőek meg!

Sibrik-domb, Visegrád

Fotó: I Love Dunakanyar

Megosztás: