Blog

Damásd vára

Damásd vára története – Ipolydamásd emlékei

A Dunakanyar várai között talán elsőként a visegrádi Fellegvár, az esztergomi vár, Nógrád, vagy éppen Drégely vára jut először eszetekbe. Damásd vára Ipolydamásd község határában található, és a középkori eredetű vár romja számos történelmi emléket őriz. Gyertek, járjatok utána velünk!

Damásd vára

A Damásdi-várat nem szabad összetéveszteni Ódamásd várával, mert utóbbi Márianosztra közelében található. Damásd vára sajnos napjainkban már csak egy nem túl látványos rom, azonban 2013‑14-ben ismertető táblákat, és piknikpadot helyeztek el mellette, hogy a kirándulók azért mégis kényelmesen megpihenhessenek a lábánál.

Ipolydamásd vára

A Damásdi-vár emlékei

Sajnos nem tudjuk a vár építésének pontos évszámát, ám mivel olyan edénytöredékeket találtak a romok között, amelyeket a 12. században használtak, feltételezhető, hogy már ez előtt építették. 1361-ban említették először, ekkor a várnagya Búza Balázs volt.

“A vár két részből áll. Az árokkal együtt 42×43 méteres alapterületű belső várhoz északnyugat felől csatlakozott a domb magasabb szinte teljesen lapos részén a mintegy 40-45×140 méter kiterjedésű külső vár. A belső vár magja a 5×5,2 méter belső méretű, 185-235 centiméter falvastagságú torony volt. A torony és az övező fal közti terület egy részét udvarként használták. Az övező faltól 9 m-re kelet és dél felé újabb falmaradványok látszanak. A két fal között mély árok húzódott. Az árok keleti sarkában kőboltozatos, 190 centiméter belső szélességű pince nyílik, amely kelet felé 10,70 méter hosszan követhető.” – írja a varbarat.hu.

Ipolydamásd vára

A vár története

Elhelyezkedése miatt nehezen lehetett védeni, így Damásd vára főként stratégiai funkciót látott el. Innen ellenőrizték az Ipoly mentén haladó utakat, megfigyelték a környéket, valamint királyi vadászkastélynak is használták. Számos tulajdonosa volt, főleg csere- és zálogügyek miatt.

Hirdetés

Mint a környéken oly sok más építményt, úgy ezt a várat is elfoglalták a törökök. 1544-ben került a kezükre, majd 51 évvel később, 1595-ben többszöri próbálkozás visszafoglalták tőlük. A felépítése csak igen lassan történt meg, de ezután katonasággal látták el, és feladata az volt, hogy a harmincadot szedje. Azonban három évtizeddel később, 1626-ban a törökök újra elfoglalták.



És bár a törökök egy békeszerződés értelmében kivonultak később a várból, a környék lakosságát a következő években rettegésben tartották.

Mi sem bizonyítja jobban a vár sorsának fordulatos alakulását, mint az, hogy 1641-ben a várkapitány távollétét kihasználva egy váratlan támadással Damásd vára ismét török kézre került, az 1642. március 19-én aláírt második szőnyi békeszerződés értelmében azonban ismét ki kellett vonulniuk. A várat felgyújtották, porig égett a falakat leszámítva.

A vár – vagyis ami abból megmaradt – ezután nyugalmasabb idők elé nézett, ám sajnálatos módon már nem építették fel ismét, köveit pedig az évek során elhordták. Mára csak a képeken látható csekély méretű maradványok emlékeztetnek az egykor itt álló épületre, melynek romjainál egy I. Ulászló dénár és két török kori, faszerkezetű épületrész is napvilágot látott Miklós Zsuzsa ásatása során.

Damásdi-vár

A vár megközelítése

Damásd vára az Ipolydamásdról Balassagyarmat felé vezető út mentén található. A község utolsó háza után, egy kisebb dombon állnak a maradványok, melyek pontos helyét az országút szélére lerakott kockakő-sáv jelzi. Könnyen megközelíthető, érdemes már csak amiatt is ide látogatni, hogy megtekintsétek a valamikor még büszkén álló építmény romjait.

Ha pedig itt kirándultok, látogassatok el a szomszéd falvakba is, melyek bájosan bújnak meg a Börzsöny mélyén. Márianosztra, Kóspallag és Nagybörzsöny is csodaszép látnivalókkal és értékes természeti kincsekkel vár.

Fotók: varak.hu