Damásd vára története – Ipolydamásd emlékei
A Dunakanyar várai között talán elsőként a visegrádi Fellegvár, az esztergomi vár, Nógrád, vagy éppen Drégely vára jut először eszetekbe. Damásd vára Ipolydamásd község határában található, és a középkori eredetű vár romja számos történelmi emléket őriz. Gyertek, járjatok utána velünk!
Tartalomjegyzék:
Damásd vára
A Damásdi-várat nem szabad összetéveszteni Ódamásd várával, mert utóbbi Márianosztra közelében található. Damásd vára sajnos napjainkban már csak egy nem túl látványos rom, azonban 2013‑14-ben ismertető táblákat, és piknikpadot helyeztek el mellette, hogy a kirándulók azért mégis kényelmesen megpihenhessenek a lábánál.
A Damásdi-vár emlékei
Sajnos nem tudjuk a vár építésének pontos évszámát, ám mivel olyan edénytöredékeket találtak a romok között, amelyeket a 12. században használtak, feltételezhető, hogy már ez előtt építették. 1361-ban említették először, ekkor a várnagya Búza Balázs volt.
„A vár két részből áll. Az árokkal együtt 42×43 méteres alapterületű belső várhoz északnyugat felől csatlakozott a domb magasabb szinte teljesen lapos részén a mintegy 40-45×140 méter kiterjedésű külső vár. A belső vár magja a 5×5,2 méter belső méretű, 185-235 centiméter falvastagságú torony volt. A torony és az övező fal közti terület egy részét udvarként használták. Az övező faltól 9 m-re kelet és dél felé újabb falmaradványok látszanak. A két fal között mély árok húzódott. Az árok keleti sarkában kőboltozatos, 190 centiméter belső szélességű pince nyílik, amely kelet felé 10,70 méter hosszan követhető.” – írja a varbarat.hu.
A vár története
Elhelyezkedése miatt nehezen lehetett védeni, így Damásd vára főként stratégiai funkciót látott el. Innen ellenőrizték az Ipoly mentén haladó utakat, megfigyelték a környéket, valamint királyi vadászkastélynak is használták. Számos tulajdonosa volt, főleg csere- és zálogügyek miatt.
Mint a környéken oly sok más építményt, úgy ezt a várat is elfoglalták a törökök. 1544-ben került a kezükre, majd 51 évvel később, 1595-ben többszöri próbálkozás visszafoglalták tőlük. A felépítése csak igen lassan történt meg, de ezután katonasággal látták el, és feladata az volt, hogy a harmincadot szedje. Azonban három évtizeddel később, 1626-ban a törökök újra elfoglalták.
És bár a törökök egy békeszerződés értelmében kivonultak később a várból, a környék lakosságát a következő években rettegésben tartották.
Mi sem bizonyítja jobban a vár sorsának fordulatos alakulását, mint az, hogy 1641-ben a várkapitány távollétét kihasználva egy váratlan támadással Damásd vára ismét török kézre került, az 1642. március 19-én aláírt második szőnyi békeszerződés értelmében azonban ismét ki kellett vonulniuk. A várat felgyújtották, porig égett a falakat leszámítva.
A vár – vagyis ami abból megmaradt – ezután nyugalmasabb idők elé nézett, ám sajnálatos módon már nem építették fel ismét, köveit pedig az évek során elhordták. Mára csak a képeken látható csekély méretű maradványok emlékeztetnek az egykor itt álló épületre, melynek romjainál egy I. Ulászló dénár és két török kori, faszerkezetű épületrész is napvilágot látott Miklós Zsuzsa ásatása során.
A vár megközelítése
Damásd vára az Ipolydamásdról Balassagyarmat felé vezető út mentén található. A község utolsó háza után, egy kisebb dombon állnak a maradványok, melyek pontos helyét az országút szélére lerakott kockakő-sáv jelzi. Könnyen megközelíthető, érdemes már csak amiatt is ide látogatni, hogy megtekintsétek a valamikor még büszkén álló építmény romjait.
Ha pedig itt kirándultok, látogassatok el a szomszéd falvakba is, melyek bájosan bújnak meg a Börzsöny mélyén. Márianosztra, Kóspallag és Nagybörzsöny is csodaszép látnivalókkal és értékes természeti kincsekkel vár.
Fotók: varak.hu
