5+1 tény, amit eddig rosszul tudtál Visegrád városáról
Úgy gondoljátok, hogy azért, mert ezerszer jártatok már Visegrádon, akkor teljesen sikerült is megismerni a várost? Biztosak vagytok benne? Akkor mutatunk 5+1 olyan izgalmas tényt, ami bizonyítja azt, hogy Visegrád tartogat még számotokra kulisszatitkokat! Hozhatjuk a szédületes infókat?
Tartalomjegyzék:
Visegrád titkai – Less be a kulisszák mögé!
1. Salamon király legendás raboskodása
A köztudatba nagyon mélyen beleivódott az a vélekedés, hogy a Salamon-tornyot azért hívják Salamon-toronynak, mert a XI. században ez volt a Visegrádon raboskodó Salamon király fogságának a színhelye. Ezt a történetet mindenki így ismeri, pedig valójában semmi köze a valósághoz.
A Salamon-torony a XIII. század második felében épült, vagyis értelemszerűen Salamon király nem raboskodhatott benne. A királyt valójában az Alsóvártól északra elterülő Sibrik-dombi ispánsági várban tarthatták fogságban. Akárhogy matekozunk, ez a legenda bizony tényleg hamar megdőlt.
2. Mátyás király esküvője
Tudtátok, hogy Mátyás király esküvőjén több mint 20 fogást szolgáltak fel? Bár a király nagyon szeretett Visegrádon tartózkodni, az esküvőjét nem Visegrád városában tartotta. A ceremóniát Székesfehérváron, a lakodalmat pedig Budán ünnepelték.
Mi volt a lagzin a menü?
Bármennyire hihetetlen, már a 15.-16. században is igen komoly gourmet fogásokat készítettek a szakácsok. Mátyás király esküvőjén halkocsonya (közepében egy aranyozott mirtuszággal), borral elkészített fácán, barna és fehér mandulatejből, felfújtból és cukorból készített aranyszínű sakktábla és sült ostyából mintázott puszpángbokrok kerültek az asztalra!
3. Visegrád első várának helyszíne
Bár sokan úgy vélik, hogy a méltán híres Fellegvár Visegrád első vára, valójában a feltárások eredményei arra engednek következtetni, hogy Visegrád első vára a Sibrik-dombon állt.
A leletanyag szerint a vár valószínűleg a 12. századra vesztett a jelentőségéből. A terület egészen a tatárjárás végéig lakott volt, azután már nem települtek ide vissza az emberek, hanem erődítményként megépítették a településen található Alsó- és Felsővárat.
4. A Salamon torony hányattatott sorsa
Sokan úgy gondolják, hogy a Salamon-torony megőrizte az évszázadok során a formáját, azonban azt tudjuk, hogy a torony összesen 11 ostromot élt át a XVI. század első felétől a XVII. század végéig. Sőt, a XVII. század végén, XVIII. század elején a császáriak teljesen alkalmatlannak találták bármilyen katonai használatra, és ezért őrséget sem helyeztek el benne.
A teljesen elnéptelenedett torony ott állt romokban, elhagyatva, majd ezután csak a XIX. század végén kezdte el felfedezni és kutatni az akkor kialakuló magyar műemlékvédelem. A kutatás természetesen a mai napig folyik.
Érdekesség!
A torony sorsa a XX. században sem alakult jól, ugyanis a két világháborút is megsínylette, 1950 júniusában pedig a torony teljes faszerkezete tűzvész martalékául esett. Ezt állítólag egy eldobott cigarettacsikk okozta, de annyi bizonyos, hogy óriási károkat okozott a tűz.
A fakiegészítések mellett megsérültek a falazatok, elpusztult a torony földszintjén őrzött lapidárium az alsóvárból származó nagy mennyiségű kőfaragvánnyal, amelyek korai ásatásokból kerültek elő.
5. A Királyi Palota nyughelye Visegrád szívében
A Királyi Palota ma látogatható épülete közel sem akkora, amekkora a palota virágzásakor volt egykor. Ma sem ismerjük még minden egyes részét a palotának, de annyi azonban biztos, hogy az eredeti falfelületek sok helyen eltűntek, sőt, az 1700-as években bekövetkezett bontás is sok mindent eltüntetett a palotából.
Az épület 1/4 része látható/látogatható, ezeknél készültek el a felújítások olyan mértékben, hogy meg lehet őket tekinteni. Az egykori főhomlokzat ma még helyreállításra vár, az ásatások területe még jelenleg is látható a palota bejáratánál. A tervek készen állnak a további részek helyreállításához is.
+1. A Zsitvay-kilátó magassága
Szinte biztos, hogy 10-ből 8 ember úgy véli, hogy Visegrád legmagasabb pontján álló építmény a Fellegvár, pedig ez nem igaz. A 378 méter magas Nagyvillám-hegy tetejére épített Zsitvay-kilátót (egykori neve Jubileumi-kilátó) 1933-ban emelték. Ez az építmény 45 méterrel magasabban helyezkedik el, mint a 333 méter magasan álló Fellegvár.
Tudtátok?
A kilátóból ellátni a Helemba-szigetig is, ha pedig szuper fotót készítenétek a várról, akkor egyszerűen muszáj ide ellátogatnotok!
Ugye egyik-másik tény benneteket is meglep? Bizony, a történelem sokszor játszik velünk, de annál izgalmasabb megtudni Visegrád réges-régóta féltve őrzött titkait!
