Blog

Római őrtorony Verőce

Fedezd fel a római limes vonalát a Dunakanyarban!

A Római Birodalom határán haladó limes magyarországi szakasza a Duna mentén vezetett. A római limes őrtornyainak maradványaival számos helyen találkozhattok a Dunakanyarban, hiszen a folyó mentén épített őrtornyok fontos stratégiai helyek álltak. Ha időtök engedni, fedezzétek fel ezeket a római kori emlékeket, és győződjetek meg magatok is arról a saját szemetekkel, hogy milyen szempontok szerint állították fel az egymással szomszédos őrtornyokat. Izgalmas történelmi túra vár rátok!

 

 

A római limes vonala a Dunakanyarban

Mit jelent a limes?

Maga a limes szó eredetileg utat jelentett, a hozzá tartozó katonai létesítményekkel. Feladata az volt, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területekre. A Magyarország területén álló limest még nem tárták fel teljesen, de római kori őrtornyok, falak maradványával most is találkozhattok az ország több pontján, köztük a Dunakanyarban is.

Hirdetés

Az utat az 1. századtól folyamatosan építették ki, akkor még magas harcértékű légiók és segédcsapataik védték, azonban a 4. századtól jellemzően kisebb harcértékű határőr alakulatok vették át ezt a feladatot. A légiók katonai táborait katonavárosoknak képzeljétek el, melyet sánc, árok és őrtorony erősített. A tábor központjában főhadiszállás állt, de hivatali helyiség, raktár, zászlószentély, gyakorlótér, kórház és pénztár is működött. A tisztek házakban, a katonák közös hálótermekben voltak elszállásolva.

Hazánkban a Római Birodalom határa a Duna mentén 500 km hosszan húzódott, amelynek egy része természetesen a Dunakanyaron át vezetett. Napjainkban kirándulók százait vonzzák ezek a történelmi emlékek, melyeknek megóvására nem lehet elégszer felhívni a figyelmet.

Sibrik-domb

A római limes maradványai

Esztergom területén a Solva nevű római település feküdt.  A Várhegyen castrumot építettek, mely nagyon erős centruma volt a limesnek. A főszékesegyház építésekor, 1820-ban találták meg az itt épült négytornyos erőd maradványait, de azt is tudni lehet, hogy Géza fejedelem itt kezdett bele egykor a vár építésébe.

A mai Víziváros területén egy Salvio Mansio néven ismert település feküdt, a Duna túloldalán pedig egy Anavum nevű katonai tábor volt. Nem messze Esztergomtól egy Ad Herculem nevű római település feküdt, itt most Pilismarót község található.

Sibrik-domb, római limes

Visegrád, Sibrik-domb

Természetesen Visegrádon (Pone Navata) is találunk római kori emlékeket, hiszen a Sibrik-dombon állt egy hat őrtoronnyal védett katonai tábor, melyet a történelmi források szerint 325-330 között építettek. A feltárt leletanyag szerint a tábort a 4. században felhagyták.

Dunabogdány – Castrum Cirpi

Dunabogdány határában szintén működött római katonai tábor, a Castrum Cirpi, melynek feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban. Azóta nem folytattak itt nagyobb feltárást. Kezdetben csak egy palánktábor épült, késő római átépítése után a sarkokon legyező alakú tornyok és valószínűleg patkó alakú oldaltornyok épültek. A 4. század végén az erőd délkeleti sarkában egy kiserődöt építettek. Az erőd mellett állt a táborhoz épült város.

A középkorban már az itt található falunak Várad volt a neve, mely nem egyezik meg Dunabogdánnyal, Váradot ugyanis 1566-ban porig rombolták a törökök.



Verőce a Duna bal partján lévő erődök rendszerének a része volt. A késő római időkben a hadsereg megerősítette és praktikusabbá tette a Dunán történő átkelést, ehhez pedig kiserődökre volt szükség. Az ilyen erődöknek négyszögletes központi épülete volt, toronyban végződő oldalfalakkal, amelyek gyakran egészen a Dunába nyúltak.

A folyó két partján egymással szemben építették fel ezeket a kiserődöket, így akár kikötőként is használhatták őket. Verőcének az ellen erődje a településsel szemben található Castrum Cirpi volt.

Ilyen hídfőállások Szobon, Verőcén, Kisoroszi-Pásztorkertben, Tahitótfalu-Balhaváron, Szentendre-Dera-pataknál, Horányban, és Dunakeszin is volt. Sőt, Dunakeszin nemcsak kikötő, de kiválóan használható átkelőhely is épült 371-372-ben.

Római őrtorony Verőce

Római őrtorony Verőce

A szobi erődből az Ipoly torkolatánál elhaladó útvonalakat lehetett ellenőrizni, melyeken a Dunakanyarhoz lehetett jutni a Börzsöny megkerülésével. A verőcei kiserődből pedig azt az útvonalat ellenőrizték, amin a Börzsöny és a Cserhát között lehetett a folyóhoz jutni.

A részletesen átgondolt, precízen felállított erődökből minden stratégiailag fontos vonalat szem előtt lehetett tartani.



Leányfalu – római kori őrtorony

A korábban Leányfalu területén található római kori őrtorony 372-373 körül épült, és szintén a folyami határszakasz egyik erődítménye volt. Kb. 20-25 ember állomáshelye volt, tetejéről a katonák tűz és füstjelekkel tarthatták a kapcsolatot a szomszédos őrhelyekkel. A katonák a szolgálati idejük alatt mezőgazdasággal, iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak, vagyis ellátták saját magukat. A tornyot az 5. század első felében hagyták el.

Szentendre szintén jelentős állomása volt a limesnek, hiszen itt is egy komoly védelmi szerepet ellátó katonai tábor állt. Az őrtornyokat fényjelzési távolságra építették egymástól, a tábor melletti településen pedig kereskedőcsaládok és a rabszolgák is éltek.

Leányfalu római őrtorony

Leányfalu, római őrtorony maradványai

Ahogyan már korábban is írtuk, a limes vonalán található történelmi emlékek feltárása még folyamatban van. A katonai táborok, őrtornyok és útszakaszok feltérképezése során számos értékes és felbecsülhetetlen leletanyaggal gazdagodunk. 2009 óta szerepel a szakasz a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven.

Amennyiben tehetitek, keressétek fel a római limes Dunakanyarban található állomásait, és tegyetek egy történelmi túrát. Kihelyezett információs táblákkal sok helyen találkoztok majd. Kellemes kalandozást kívánunk!

Forrás