Blog

Castrum Cirpi

Máig feltáratlan a római kori Castrum Cirpi katonai tábor!

Utazásaink során számos helyen találkozhatunk a római limes őrtornyainak maradványaival a Dunakanyarban, így Dunabogdány közelében is. A Castrum Cirpi nevű katonai tábor igazán értékes történelmi emlékek lelőhelye lehet, bár 1930 óta nem végeztek itt hivatalos régészeti kutatást.

Római limes nyomai Dunabogdány határában

Ahogyan arról már korábban írtunk, a limes magyarországi szakasza mintegy 500 km hosszan húzódott a Duna mentén, így természetesen a Dunakanyarban is több helyen is álltak katonai táborok és őrtornyok. Ezek feltérképezése, és az útszakaszok vizsgálata során rengeteg értékes történelmi emlék került elő, hiszen többek között Leányfalun, Verőcén, Horányban és Esztergomban is nyoma maradt az egykori limes mentén épült létesítményeknek.

Ille Olla
Hirdetés

A feltárások természetesen nem fejeződtek be, hiszen a mai Váradok-dűlő területén található Castrum Cirpi feltárását csak 1930-ban kezdte meg Szalay Ákos régész, de azóta – információink szerint – nem történt kutatás a területen.

A Castrum Cirpi katonai tábor

A Castrum Cirpi a Duna partján feküdt, és igen értékes stratégiai része volt a Római Birodalom védvonalának. A katonai erőd körvonalát ma is látni lehet, de a tábor mellett álló canabae, vagyis város pontos helye még nincs körülhatárolva.

A legfontosabb római utak és települések jegyzékében mansio, azaz „meghálóhelyként” szerepel.

Rokfalusy Balázs a Dunabogdány története – A kezdetektől 2000-ig című munkájában így ír a palánktáborról:

„A legkorábbi castellum, egy palánktábor az I-II. század fordulóján épült, és talán hármas
árokkal rendelkezett. A kőerőd a II. század derekán, de inkább második felében létesült, falát
a palánktábor egyik árkába alapozták. Mérete 124×147 méter, falvastagsága 1,2 m. Egyik
belső saroktornya ismert: 2×2,2 m nagyságú. A késő római átépítésre Constantinus vagy II.
Constantinus idején került sor. Ekkor a sarkokon legyező alakú tornyok és valószínűleg patkó alakú oldaltornyok épültek. A IV. század végén Valentinianus uralkodása idején (364-375) az erőd délkeleti sarkában egy 17×16,5 m belvilágú 1,6 m falvastagságú kiserődöt építettek. A római kori építészeti emlékeket legszebben egy Silvanus oltárkő őrzi, mely a visegrádi Salamon-toronyban tekinthető meg.”


Falu a Castrum Cirpi helyén

A Castrum Cirpi területén 1930-ban folyó ásatások arra engednek következtetni, hogy a tábor helyén, vagy annak közelében egy falu állt, amelynek Várad volt a neve.

Ez a falu valószínűleg az erődítményről kapta a nevét, de a népnyelv később Pusztatemploméként is emlegette a ma Váradok-dűlő néven ismert területet. Ami pedig szintén bizonyos, hogy a közhiedelemmel ellentétben Cirpi nem Dunabogdány római kori neve volt.

Arra vonatkozóan csak találgatások vannak, hogy az egykori katonai tábor területén milyen leletanyagra bukkanhatnak még a régészek.

Sajnos azonban sokan látogattak a terepre, hogy „saját ásatásokat” végezzenek, így az még homályosabb kérdés, hogy vajon mennyi római kori pénz, és más történelmi érték nyugszik az amatőr kutatók otthonaiban.

Forrás: Rokfalusy Balázs: Dunabogdány története – A kezdetektől 2000-ig , Video: Palmai Tibor, Fotók: geocaching.hu