Blog

Hideglelős-kereszt

Lepra, pestis és középkori hittérítők a Dunakanyarban

Esztergom környékén olyan elképesztő történetekkel találkozhatunk, melyek közelebb hozzák hozzánk a régmúlt időket, és a Dunakanyar egykori lakóit. Ismerkedjetek meg a Hideglelős kereszt, a Helemba-sziget és a Szamárhegy titkaival!

Hideglelős-kereszt

A Hosszú-hegyen, Pilismarót és Esztergom között áll a Hideglelős kereszt, melynek még Járványkereszt vagy Lázár kereszt a használatos neve.1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló sziklára.

Lilla Covid
Hirdetés

Kíváncsiak vagytok, honnan kapta a nevét?

Hálakeresztnek is nevezik, mert Nagy Mihály családját elkerülte a dühöngő pestisjárvány. Az eredeti fakeresztet Simor János esztergomi érsek cseréltette le vaskeresztre. A Hideglelős nevet pedig Esztergom, Szentgyörgymezei lakosaitól kapta, mert mire a körmenet felért a hegycsúcsra az emberek megizzadtak az erős Duna menti szélben. Megfáztak és hideglelést kaptak.

Egyes adatok szerint a Lázár kereszttel szemben Szent Lázár leprakórháza állt.



Helemba-sziget

A sziget Esztergom és Helemba között, Szamárhegytől északra, nagyjából az 1713 és az 1711-es folyamkilométer között fekszik. Kelet-nyugat irányba húzódik, hossza körülbelül 1,5 kilométer. Körülbelül három kilométerrel a sziget fölött torkollik a Garam a Dunába, ami hordalékával zátonyszigeteket épített ki, melyek közül a legnagyobb a Helemba. Geológiai adottságainak köszönhetően a sziget nagy része magas vízállás esetén sem kerül víz alá.

A sziget érseki nyaralóként vált ismertté a történelem során, de leprások szigeteként is ismert, igaz kissé szűkebb körökben. A titokban terjesztett történet szerint ezen a szigeten 123 sírt tártak fel, amelyek elhalt leprások testét rejtették. A szigettel szemben lévő szikla csúcsnál található az előbb ismertetett Hideglelős – Lázár – Járványkereszt.

Hideglelős-kereszt

Szamárhegy

Maradjunk még mindig a környéken, Esztergomhoz közel helyezkedik a Szamárhegy, amely 306,9 méter magas, egy magasabb és egy alacsonyabb gerinccel a Dunáig fut. Ennek a magaslatán egy földig lerombolt vár maradványai találhatóak. Egy oklevélben (1292.április.20.) Szamár-hegyi palotarom és Szamárvár elnevezések szerepelnek erre a területre.

Miért lett Szamár-kő és Szamárvár a neve?

A Szamár elnevezéseket a pogányok megszégyenítésére a középkori hittérítő barátoknak köszönhetjük. Az eredetileg Bálvány-nevű helyeinket ők nevezték át szamárrá.



A cikkben olvasható történetek Spóner Orsolya gyűjtési munkái, melyeket a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási programjának keretében gyűjtött össze. Az anyagot a tudomásával és engedélyével használtuk fel.

Fotók: wikipédia