Blog

Legendák a Dunakanyarban: Remete-barlang

Elképesztő legendák a Dunakanyarban

Legendák a Dunakanyarban!  Számos olyan legenda köthető a Dunakanyar településeihez és látványosságaihoz, amely nem csak elgondolkodtat bennünket, de ellenállhatatlan vágyat érzünk arra, hogy azonnal utánajárjunk a sztorinak. Mutatjuk, milyen érdekességeket rejt a térség.

A nagymarosi Remete-barlang legendája

Ha már legendák a Dunakanyarban, az elsők közt kell megemlítenünk a Remete-barlang sztoriját. Aki gyakran utazik a 11-es úton a Dunakanyarban, az biztosan fel szokott nézni a dömösi nagykanyarnál a szemben lévő hegyre, ahol a Remete-barlang áll. A barlang csak úgy vonzza a tekinteteket, megközelíteni azonban meglehetősen nehéz. Nagymarosról érdemes nekivágni a túrának, de vigyázzatok, az út sok helyen sziklás, morzsalékos, így veszélyes a terep.

Hirdetés

A barlang legendája a XIX. században született, és egy szerzeteshez köthető. A történet szerint ennek a szerzetesnek egyszer volt egy látomása, a szél fúvásában angyalok hárfázását hallotta. A látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba, és ha a falusiak felkeresték, hogy tanácsot kérjenek tőle, visszatért a barlangba, és ott osztotta a tanácsait. Volt egy szamara, ami a legenda szerint annyira okos állat volt, hogy naponta lement a Dunához a hátára kötött vödrökkel, beállt a vízbe olyan mélyre, hogy a vödrök megteljenek vízzel, majd a falun keresztül visszament a velük a barlangba. A falusiak gyakran ráaggattak a szamárra ajándékokat is, amit a remetének szántak.

Hogyan folytatódott a szamár és a remete története?

A Duna áradásakor a szamár vízbe fulladt, amikor lement a vödrökkel vízért, és a remete bánatában, hogy elpusztult a kedvenc állata, vízbe ölte magát. A legendának ismert egy másik befejezése is, miszerint a falubeli gyerekek kővel rakták tele a szamár hátán lévő vödröket, így a szegény állat  a nehéz súly miatt nem tudott kikapaszkodni a Dunából és megfulladt. A történet szerint a remete hiába várta a vizet és a faluban élő emberek csomagját, és éhen halt.

Számunkra továbbra is nagy kérdés, hogy vajon miért nem jött le a remete a barlangból élelemért és vízért. De erről sajnos nem szól a fáma.

A Hideglelős-kereszt története

A hideglelős-kereszt a Hosszú-hegyen áll, Esztergom és Pilismarót között, a 11-es főút fölött. A keresztet járványkereszt vagy lázárkereszt néven is emlegetik. 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda a Hosszú-hegy tetején, a Duna fölé nyúló szakadék sziklájára. A keresztet azért készítette, mert családját elkerülte a dühöngő járvány. Az eredeti fakeresztet az időjárás tönkretette, helyébe Simor János esztergomi érsek Bécsben vaskeresztet készíttetett. 1906-ban a kőbányászat miatt a sziklaorom omladozni kezdett, ezért a keresztet beljebb helyezték, és minden májusban körmenet indul hozzá. A hideglelős nevet azért kapta Szentgyörgymező (Esztergom városrésze) lakóitól, mert mire a körmenet felért a hegycsúcsra, az emberek megizzadtak, az erős Duna menti szélben megfáztak, és „hideglelést” kaptak.

Hideglelős-kereszt

A váci diadalív históriája

Ha Vácott jártok, mindenképpen keressétek fel a városban álló diadalívet, amely negyedórás sétára található a belvárostól. Vajon mi a története a kapu építésének? A váci diadalív Magyarország egyetlen diadalíve, amelyet Mária Terézia tiszteletére építettek 1764-ben. Migazzi Antal váci püspök rendelte el az építést a magyar királynő fogadásra. Az anekdota szerint, mivel mindössze két hét alatt, vagyis viszonylag gyorsan építették fel, a királynő nem mert a kocsijával elhajtatni alatta, mert félt hogy rádől az építmény, mikor azonban távozásakor látta, hogy még mindig áll a diadalív, nyugodtan haladt át alatta.

Váci diadalív

„Fénylik, mint a Salamon töke”

Amikor a „legendák a Dunakanyarban” címmel kezdtünk írásba, a Salamon-torony históriája volt az első biztos pont, aminek utána szerettünk volna járni… Biztosan sokszor hallottátok vagy használtátok már ezt a kifejezést, de talán nem ismeritek az eredetét. Salamon magyar király volt, Visegrádi fogsága alatt zárkájának ajtajait befalazták, ablakait pedig letakarták, ám mivel az őrizetben lévő királyt biztonságban akarták tudni, töklámpásokkal világították meg a tornyot. Egy másik változat szerint Salamon megbánta a bűneit és vezekelni akart, így az ablakából töklámpással világított a Dunán hajózóknak. Létezik egy harmadik féle verzió is, miszerint a kivilágított torony egyik feladata a dunai hajósok segítése volt, és valójában ők kezdték el emlegetni Salamon fénylő tökét.

Salamon-torony

Hogyan szabadult ki Salamon a fogságból?

Kiszabadulását is legendák övezik. Ezek szerint miután László elhatározta, hogy szenté avatja király elődeit, egy Karitas nevű apáca megjósolta, hogy addig nem fogják tudni exhumálni Istvánt, amíg a királyi családban nincs béke. Ennek következtében engedték szabadon Salamont. A történethez hozzátartozik, hogy a legendában emlegetett Salamon torony nem azonos a ma látható toronnyal.

Nagyon izgalmasnak találtuk a nyomozást a Dunakanyar legendái után, mint ahogyan már azt is kutatjuk, vajon valóban a Szent István teremben, a királyi palota egyetlen teljes épségben megmaradt lakószobájában született-e Vajk Esztergomban. Esetleg van olyan legenda, amelyre kíváncsiak vagytok? Írjátok meg nekünk, és mi utánajárunk a történetnek.

Képek: Csonth László, google

Megosztás: