Blog

Sátorkőpusztai-barlang

Titokzatos és legendás barlangok a Dunakanyarban

Ismerős Arcok 2019

Kirándulás, túrázás közben számos alkalommal találkozunk a természet szépségeivel, ritka növényekkel, régen látott állatokkal és természeti jelenségekkel. Talán a bakancslistátokon sokadik helyen szerepelnek a térség barlangjai, pedig ezek barlangok a Dunakanyarban olyan titokzatosak és izgalmasak, hogy alig győzzük csodálni őket. Nézzük, merre találjátok őket, és milyen történetek, legendák kapcsolódnak hozzájuk.

Remete-barlang túraútvonal

 

Barlangok a Dunakanyarban

 

Remete-barlangok

Talán a Remete-barlangok a Dunakanyarban a legismertebb barlangok. Szinte biztos, hogy láttátok őket, amikor Dömösön átutaztatok. A kilenc, többségében beomlott barlangüreg emberi kezek munkája, bármennyire is hihetetlennek tűnik.

A 11-es úton haladva érdemes megállni a dömösi “nagykanyarnál” a Hajóállomásnál, hogy szemből is megnézhessétek a szemben fekvő Szent Mihály-hegyen álló barlangokat. Amennyire izgalmas látvány és úti cél, annyira nehéz megközelíteni.

Azt gondolhatnánk, hogy a hegyen van egy út, ami ide vezet, hiszen rengeteg kirándulót látni a környéken, ám ez hiú ábránd. Ha erre vágytok, ki kell, hogy ábrándítsunk benneteket. A barlangok csakis gyalogosan közelíthetők meg, és mindenképpen Nagymarosról érdemes nekivágni a fárasztó túrának. A sziklás, morzsalékos, veszélyes terepen meg fogtok küzdeni a csodás panorámáért, de megéri!

Legendák a Dunakanyarban: Remete-barlang

A barlang legendája

A barlang legendája egy szerzeteshez köthető és a XIX. században született. Úgy tartja a legenda, hogy ennek a szerzetesnek egyszer egy látomása volt, úgy vélte, hogy a szél fúvásában angyalok hárfázását hallja. A látomása után a Szent Mihály-hegyen álló barlangba vonult vissza, és itt segítette tanácsaival a falu lakóit. Csak egy szamara volt, ami naponta lement a Dunához a hátára kötött vödrökkel, hogy vizet vigyen a remetének.

Az okos állat olyan mélyre állt a vízben, hogy a vödrök megtelhessenek vízzel, ám a sziklás talaj miatt az állat csak a falun keresztül tudott visszajutni a helyre. Így a falusiak ajándékokat és ételt kötöttek a szamárra, hogy a remete megkapja azokat.


A remetéhez és a szamarához kapcsolódó legenda sajnos szomorú történettel ér véget. Az egyik befejezés szerint a Duna áradásakor a szamár nem tudott megkapaszkodni a lábaival a földön, és belefulladt a vízbe. A remete olyan szomorúan fogadta kedvenc szamara halálát, hogy vízbe ölte magát.

A másik befejezés szerint a szamár hátán lévő vödröket a falusi gyerekek kővel rakták tele egy alkalommal, amikor az állat a Dunához igyekezett. Szegény szamár emiatt nem tudott kikapaszkodni a Dunából és megfulladt. A remete pedig  – mivel megfogadta, hogy a barlangban marad – éhen halt a falusiak küldeménye (és a víz) nélkül.

Lilla Sellei 2019. okt
Hirdetés

Megközelítés:

Ahogyan már írtuk, a barlangokhoz Nagymarosról érdemes indulni, a Szamaras parkolótól. Autóval idáig fel tudtok jönni. Innen a Szent Mihály-hegy felé a sárga jelzés vezet. A sárga jelzésről balra leágazik a sárga barlang jelzés, ezt követve érhettek a Remete-barlanghoz. Az Ördög-gerincre való kijutás igen küzdelmes lesz, de innen már nem lesz messze a barlang. Először le kell ereszkednetek egy mélyedésbe – egy elhagyott kőbánya mellett – azután egy meredek kaptatón értek fel a Remete-barlanghoz.

Arra nagyon fontos figyelni, hogy milyenek a kirándulás napján az időjárás és útviszonyok, ugyanis csakis kedvező körülmények között szabad útnak indulni, megfelelő felszereléssel és öltözetben.

Remete-barlang

Násznép-barlang

A Násznép-barlang a Naszály-hegyben rejtőző barlangok közül a legnépszerűbb. Két izgalmas legenda is kapcsolódik hozzá. Ezek a történetek azokon a régészeti kutatásokon alapulnak, melyek során edényeket és edénytöredéket találtak a barlangban. Ebből a régészek arra következtettek, hogy egy régi nagy lakoma nyomaira bukkantak.

Az első történet szerint egy közeli vár urának a lánya halálosan beleszeretett egy jobbágy fiába, akivel össze is házasodtak titokban egymással. Amikor hazafelé tartottak a titkos esküvőről, a lány apja mérgében üldözni kezdte a násznépet. A vendégek a róluk elnevezett Násznép-barlangba menekültek előle, ott várták meg, amíg lecsillapodtak a kedélyek.

A másik váci legenda szerint a török csapatok támadása elől menekült egy lakodalmas menet a barlangba. Végül a barlangban tartották meg az esküvőt, és a lakodalmat is.

Megközelítés: A Naszály északkeleti oldalában, a csúcstól keletre, körülbelül 1200 méterre, erdőben, a felhagyott Csurgó-bánya nevű kőfejtő mellett, egy függőleges sziklafalban található a barlang bejárata. A bejáratához az Országos Kéktúra kék sáv jelzéséből leágazó, kék barlang jelzésű (Ω) turistaúton juthattok oda.

Násznép-barlang

Fotó: www.foldalatt.hu

Szenteltvízmedencés-barlang

A barlang a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Visegrádi-hegységben, Dobogókőn található, kb. 670 méteres tengerszint feletti magasságban. A valószínűsíthetően kimállással keletkezett barlangot Eszterhás Istvánék fedezték fel 1997-ben. Ők készítették el a leírását, fénykép-dokumentációját és a térképét is.

A barlang előtere egy körülbelül egy 4 méter széles, és egy 2 méter magas ívelt sziklaeresz, amelynek bal oldalában van egy kicsi, többnyire vízzel telt sziklamedence. Erről az üregről kapta a nevét a Szenteltvízmedencés-barlang. A barlang fülkéjébe egy szűk átjáró vezet, ami belül kiszélesedik, de egyre alacsonyabbá válik.

4–5 személy pihenésére, megszállására alkalmas, de arra utaló nyomot nem találtak, hogy valaki erre használta volna valaha. (Forrás: termeszetvedelem.hu)

Sátorkőpusztai-barlang

Fotó: Egri Csaba, Sátorkőpusztai-barlang

Sátorkőpusztai-barlang

A Sátorkőpusztai-barlang az egyik legkülönlegesebb barlang hazánkban. Bár a történelem viharai és a folyamatos feltörések miatt hihetetlen rongálás ment végbe benne, még mindig elképesztő látvány fogadja az ide érkező érdeklődőket. A barlang az Esztergom-Kertvárostól keletre elhelyezkedő Nagy-Strázsa-hegy oldalában található.

Hiába gondoskodtak szinte azonnal a védelméről és a lezárásáról, az ásványgyűjtők és a kincsvadászok rendszeresen feltörték a különlegesen szép képződmények miatt, a közelben állomásozó katonák pedig egy-egy magas rangú tiszt érkezésekor az ásványokat használták dekorációs elemeknek. A barlang megfelelő védelméről 1958-ban gondoskodtak csak Benedek Endre vezetésével, azóta pedig a Benedek Endre Barlangkutató Egyesület segítő munkájának hála, a nagyközönség látogatás során többet is megtudhat a barlangról.



A kristálybarlang helyenként átbújásokkal, kisebb mászásokkal tarkított útvonalán több helyen kapaszkodókötelekkel, vaslétrákkal találkozhattok, a legelképesztőbb látvány azonban a Kővirágok-termében tárul majd elétek. A hatalmas térnek különleges atmoszférája van.

„A falakon megmaradt, vagy a törmelékek között kiállított vastag gipszkérgek, kalciterek, finom gipsztűk, aragonitpamacsok és gipszvirágok között hosszasan legeltethetjük a szemünket.”

Sátorkőpusztai-barlang

Fotó: Egri Csaba

Miért remek kiránduló célpont?

A barlangban a kalandtúra legnehezebb része egyértelműen a 10 méteres függőleges létra megmászása, egyébként a közlekedés jól megoldott, és biztonságos. Bár a barlangot kivilágították, szükségetek lesz egy jó kis fejlámpára és túrabakancsra a bejárásához!

A barlang csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, a túra hossza 1,5 km, 25 perc.

Megközelítése: A 10-es főútról Esztergom felé leágazó 117-es útról lehet megközelíteni a barlangot, amelyhez sajnos nem visz jelzett út. A hulladéklerakónál található parkolónál érdemes otthagyni az autókat, innen a Nagy-Strázsa-hegy oldalának irányába vezet egy jól kitaposott ösvény, amely mégiscsak segít benneteket abban, hogy ne tévedjetek el. A sziklák alatt találtok egy tűzrakó helyet, onnan jobbra visz egy út a barlang bejáratához.

Sátorkőpusztai-barlang

Fotó: Egri Csaba

Disznós-árki-barlang

A barlang a Visegrádi-hegységben, a Laura-forrás közvetlen közelében található. Szepesi László kirándulás közben pillantotta meg a barlangot eláruló kigőzölgést. Ő hívta fel rá a kutatók figyelmét, akik 2008. januárban szintén tapasztalták a meleglevegő-kiáramlást. 10 órányi bontással nyílt meg a barlang.

Omladékokon átbújva járható részeket is találtak, összességében elmondható, hogy a barlang hossza 64 méter, mélysége 14 méter.



A barlangra a kutatási engedélyt az Ariadne Egyesület kérte és kapta meg, a kutatást pedig teljes egészében a Szent Özséb Barlangkutató Csoport végezte. Bár a barlang bejárata nincs lezárva, a látogatása engedélyhez kötött. A DINPI hozzájárulása és kutatási engedély nélkül senkinek ajánljuk a barlang felkeresését, hiszen benne közlekedni szakértelem és megfelelő tapasztalat hiányában tilos és életveszélyes. (Forrás: www.foldalatt.hu)

Disznós-árki-barlang

Fotó: www.foldalatt.hu

Dömör-kapui-barlang

A Dömör-kapui-barlang a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található. A Dömör-kapunál lévő kőfejtőben, a műúttól kb. 15-20 méterre elhelyezkedő barlang bejárata az útról is látható. A szélessége 1 méter, hossza 15,8 méter, magassága pedig csaknem 4 méter.

Befelé haladva az üreg alja emelkedik, a járat a végén kettéágazik és annyira lapos lesz, hogy járhatatlanná válik.

A barlangot sokan látogatják, főként azért, mert a bejárata nagyon szembetűnő. Dömörkapui-barlang, Dömösdi-sziklakapu és Dömötör-kapui-barlang néven is ismerik. Bertalan Károly említette először barlangleltárában, Tinn József írta le részletesen az üreget, térképét Nagy Eszter és Tinn József készítette el. (Forrás: termeszetvedelem.hu)

Dömör-kapui-barlang

Fotó: Wikipédia

Ezek a barlangok a Dunakanyarban különlegesen izgalmas úti célok, bár nem mindegyiket járhatjuk be teljes egészében úgy, ahogyan szeretnénk.

Fontos, hogy minden esetben ügyeljetek arra, látogatható-e az adott hely, és alkalmasak-e az útviszonyok a kiránduláshoz. A többi pedig már csak azon múlik, hogy mennyire vagytok kitartóak, ugyanis egy-egy barlanghoz igen fárasztó és kimerítő gyaloglás után érhettek csak el! Meghoztuk a kedveteket a kiránduláshoz? Akkor hajrá, másszátok meg a Naszályt, a Szent Mihály-hegyet, vagy éppen a Strázsa-hegyet!

Borítókép: Egri Csaba, forrás: dunaipoly.hu

Témába vág

10 bakancslistás látnivaló Verőce környékén Zötykölődtünk a vonaton, százszor, ezerszer is talán Nagymaros felé, és mindig elsuhant mellettünk a Verőce tábla anélkül, hogy Verőcén egyszer is le...
5+1 népszerű kirándulóhely Esztergom környékén Történt egyszer néhány évvel ezelőtt, hogy felültünk egy kirándulóhajóra, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk Esztergomban. Bár akkor már évtizedek óta i...
TOP 3 úti cél! Kirándulás gyerekekkel Budapest környékén Már a hátizsákban lapulnak a szalámis zsömlék, a csemeték az ajtóban toporognak, ti pedig indulásra készen várjátok, hogy felfedezzétek azokat az úti...
Egynapos kirándulás Vácon – Váci városnézés! Történt egyszer, hogy egy hétvégi napon elhatároztuk, hogy felkapjuk a turista szemüveget, és bár már vagy ezerszer jártunk a városban, de most megné...
5+1 kalandos sportprogram Vác környékén Éppen azon gondolkodtok, hogy mi jót csinálhatnátok Vácon és Vác környékén, ami mozgalmas, hangulatos és egyben vagány időtöltés? Ne menjetek tovább,...
Szarvasbőgés a Pilisi Parkerdőben – ne hagyd ki! A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami az erdőkben szeptembertől október elej...
Nagymaros-Dömös túra – Minden korosztálynak! Külön-külön talán ezerszer felkerestétek már Nagymaros és Dömös legszebb túraútvonalait, látnivalóit és titkos zugait, de vajon eszetekbe jutott már ...
Hajóval Zebegénybe? 10 érv, miért ne hagyd ki! 1000 és 1 érv szól amellett, hogy miért remek ötlet egy kirándulóhajó vagy szárnyashajó fedélzetén felfedezni a Dunakanyart. Szentendre, Esztergom és...
Nyári hűsölés a Szentendrei-sziget bűvöletében A Nyár a szigeten Csukás István nagysikerű regénye, amelyből 1975-ben ifjúsági film is készült, méghozzá Bánhidi László és Kaló Flórián közreműködésé...
TOP10 hajókirándulás gyerekekkel – Úti célok! Gondoltátok volna, hogy a hajókirándulás gyerekekkel nem csupán egy néhány órás program, hanem széppé és izgalmassá teheti az egész napotokat? A köve...