Egyre fontosabb a digitális kompetenciafejlesztés
A „21. századi olvasók: Az olvasási készségek fejlesztése a digitális világban” című jelentés a 15 éves korosztályra vonatkozóan nyújt elemzést többek között arra vonatkozóan, hogy milyen kiugró különbségeket jelenthet a digitális kompetenciafejlesztés a gyerekek olvasási készségeinek kialakításában, különösen egy olyan korban, amikor meghatározóan fontos az információáradatban való eligazodás. A jelentés Magyarországgal kapcsolatban is közöl adatokat.
Az OECD és a Vodafone Németország Alapítvány társfinanszírozásában végzett kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-járvány idején a 15 éves korosztályba tartozó magyarországi diákok 90 százaléka rendelkezett otthoni internetkapcsolattal és valamilyen, az iskolai feladataikhoz használható digitális eszközzel. Azaz egy családban ma már minden adott ahhoz, hogy akár a szórakozáshoz se kelljen elhagyni az otthonainkat, és noha a fiatalabb korosztály még nem a bet365 casino oldalán keresi a boldogságot, a kikapcsolódáshoz minden eszköz rendelkezésre áll a négy fal között is. Ezzel együtt a megkérdezettek mindössze 46 százaléka számolt be arról, hogy iskolájuk megfelelő tudást biztosít számukra a tudatos eligazodáshoz az internetes szupersztráda nyújtotta információáradatban.
Tartalomjegyzék:
Tízből egy tanuló tud különbséget tenni a tények és a vélemények között
Mit is értünk információáradat alatt? Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott infodémia jelenség arra az információ mennyiségre utal, amely az internetnek köszönhetően szabadon elérhető bárki – így a fiatalok – számára. Ők azért is különösen veszélyeztetettek, mert az adatok szerint a diákok körében csak kevesen, a nemzetközi összesítések alapján tízből mindössze egy tanuló tud különbséget tenni a tények és a vélemények között. Persze megoldás erre a problémára is van. Ugyanis a jelentés rávilágít arra a tényre, hogy azok a diákok, akiknek az iskolában digitális készségeket tanítottak, és akár az otthonukban is rendelkezésre áll digitális hozzáférés, nagyobb arányban tudták megkülönböztetni a tényeket a véleményektől. A kutatásban az is olvasható, hogy a hátrányos helyzetű diákok kisebb valószínűséggel részesülnek megfelelő képzésben ahhoz, hogy tudatosan tájékozódhassanak az internet által biztosított információs rengetegben. Nem is annyira meglepő, hogy kissé lemaradva az OECD átlagtól (47%) egy olyan feladatra, amely a tény és a vélemény megkülönböztetését írta elő, a magyar diákok 43%-ban válaszoltak helyesen.
Most kell cselekedni!
A Vodafone Csoport külső és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője és a Vodafone Alapítvány kurátora szerint minden eddiginél fontosabb, hogy az olvasók meg tudják különböztetni a tényeket a véleményektől, megtanulva az elfogult információk és a rosszindulatú tartalmak, például az álhírek és az adathalász e-mailek felismerésének stratégiáit. „Most kell cselekedni annak érdekében, hogy elérjük az EU azon célját, amely szerint 2030-ra a felnőttek legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel” – tette hozzá Joakim Reiter.
Borítókép: Omar Prestwich – unsplash.com
(X)
