Május 22-től látogatható a Skanzen Erdély kiállítása
Megnyílt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Az épületegyüttes különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és városi életmód, a Skanzen történetében először vállalkozik ennek bemutatására.
A kisvárosi kiállítási egységet hat ház, a falusi kiállítási egységet öt porta és az egyházi telken álló templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.
Az Erdély épületegyüttes megvalósulásával a Skanzen hatvan hektáros területe tizenöt hektárral növekedett. Szimbolikus jelentéssel bír, hogy a határon túli 103 ezer km²-nyi területet reprezentáló új kiállítási egységhez egy határátkelőn és a főút alatt átvezető alagúton keresztül juthatnak el a látogatók.
Az Erdély kapuja létesítményen át egy századfordulós kisváros főterére érkezünk. A hangulatos kisvárosi tér körül helyezkednek el a városi épületek: a Kós Károly tervezte Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás, az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező Marosvásárhelyi nyomda, a századfordulós kisváros hangulatát meghatározó Marosvásárhelyi kávéház saroképülete.
A századforduló korabeli újdonságaival találkozhatnak a látogatók a Székelyudvarhelyi postahivatalban, a legnagyobb polgári patikák mintájára működő Székelykeresztúri patika épületében a korszak gyógyszerész-vállalkozóját is megismerhetik. U-alakú polcrendszeren szövetek, férfigallérok, mandzsetták, nyakkendők és kalapok sorakoznak. Századfordulós divatáru-kereskedésbe is beléphetnek a Skanzen látogatói a Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedésben, de a Beöltözős helyszínen maguk is kipróbálhatják a korszak divatos ruhadarabjait.
A kisvárosi házak mellett megépült a tájegység középpontját jelképező unitárius vallású Nyárádgálfalvi templom, amelynek kiállítása a legmodernebb eszközökkel vonja be a látogatókat a szakrális világba. Az egyházi telekhez iskola és kultúrház kapcsolódik a múzeumban. A falusi kiállítási egységet eddig öt lakóház jeleníti meg. A Szászújfalusi porta az erdélyi szász kultúra sokszínűségét és gazdagságát tárja a látogatók elé, a Hosszúfalusi porta a hétfalusi csángók életmódjával ismertet meg. A Balavásári portán a Kis-Küküllő mente építészete és életmódja mellett az erdélyi konyha mindennapi alapanyagával ismerkedhetnek a látogatók. Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete, a Csíkszentsimoni porta a csíki népszokásokat és ünnepeket helyezi középpontba, de itt jelenik meg az erdélyi identitás meghatározó eleme, a székelykapu is. A Homoródalmási porta festett bútorainak mintájára akár a látogatók is készíthetnek festett ládát.
Az Erdély épületegyüttes látványelemekkel, digitális eszközökkel, modern interpretációs elemekkel egy olyan 21. századi kiállítást valósít meg, amely az épületek, enteriőrök bemutatása mellett a történetmesélésre, egyéni történetek, sorsok és történelmi események bemutatására is vállalkozik. Az épületegyüttes termes kiállításai egy-egy témakört árnyaltan, mélységében mutatnak be. Legyen szó az erdélyi szászokat, a magyarörményeket, Erdély 19-20. századi irodalmi életét, Erdély népességét bemutató nagyszabású kiállításokról vagy a kisebb területen megvalósult, ám ugyanolyan alapossággal kibontott témákról.
Az érzelmi azonosulást számtalan helyszínen installációk és interaktív játékok segítik. Egyedülálló látványossága az Erdély épületegyüttesnek az élőtörténelem interpretáció, amelynek segítségével a portákat járva, a lakóházakba betérve a századfordulós kisváros korhű ruhákba öltözött lakóival találkozhatnak a látogatók. Hangsúlyt fektet a Skanzen a múzeumi tudásanyag élményekkel közvetített átadására, a gyerekskanzen helyszínek fejlesztésére, amely az egész család számára kulturális élményt és szórakozást kínál.
Tartalomjegyzék:
Fedezzük fel az épületeket!
Székelyudvarhelyi postahivatal
A századforduló korabeli újdonságai közül csőpostával, kurblis telefonnal, morze távíróval is találkozhatnak a látogatók a Skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába léphetnek be – épp abban a pillanatban, amikor Dávid Lajost választás elé állítják: vagy hűségesküt tesz I. Ferdinánd román királyra és megtagadja magyarságát, vagy kiutasítás és vagyonvesztés vár rá.
Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás
Az épületet építtető testvérpár, Keresztes István és Károly a Trianon utáni város meghatározó magyar értelmiségi társadalmának tipikus példái, akik szakmai, közéleti, politikai és kulturális tevékenységükkel hozzájárultak a város fejlődéséhez, mindennapi életéhez. Art deco stílusú és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a világlátott testvérek hajdani otthonában.
Székelykeresztúri patika
A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika tulajdonosa a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett szódavíz palackozásba, likőrkészítésbe és gyümölcsaszalásba is belefogott. A patika különlegessége a neogótikus berendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíz-töltőgép – ami már a több lábon álló, a lehetőségeket felismerő és megragadó vállalkozó-polgár életét mutatja be.
Marosvásárhely, Korzó kávéház
A kávéház – ahol nagypolgár, szüfrazsett, dzsentri, katonatiszt és költő is találkozhatott – a polgárosodó város társasági életének fontos színtere volt. Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a kávéház elegáns és modern enteriőrjét karambol- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.
Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája
A nyomda intézménye olyan városi funkciót töltött be, amely meghatározta a modern urbanizáció mértékét. Műhelye és kereskedése nemcsak a városi hírközlést, információátadást segítette és színesítette, hanem hozzájárult a polgárok művelődéséhez és szórakoztatásához is. Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatnak be a látogatók.
Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés
A 20. század elején a párizsi divat Bécsen, majd Budapesten keresztül jutott el a Székelyföldre is. Kézdivásárhely divatáru-kereskedői az örmény, római katolikus Wertán családból, majd az oda beházasodó Fejér és Dávid családokból kerültek ki. A boldog békeidők időszakának divatáru-kereskedésébe csöppenhetnek a látogatók ezen a helyszínen. Ha pedig kedvet kapnak hozzá, akkor a Beöltöző helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessenek meg.
Nyárádgálfalvi templom – Maros megye
Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk. A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, és megcsodálhatják a templom fő díszét, a szószékkoronát is. A tájegység egyik központi témája a kisebbségi lét sokrétű ábrázolása. A trianoni határok meghúzása után a templomok menedékké váltak, ahol a hívek továbbra is anyanyelvüket használhatták.
Iskola, Tordátfalva – Hargita megye
Az iskolaépület reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor a település a határon túlra került.
Kultúrház, Kiskede – Hargita megye
A közösség összetartozásának fontos szimbolikus és valós helyszíne volt a falusi kultúrház és az ott megszülető előadások. A kiskedei épületben az utolsó 1948-ban előadott színdarab, a János vitéz díszlete, és az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a belső teret.
Hosszúfalusi porta – Brassó megye
A Hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.
Szászújfalusi porta – Szeben megye
Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja elénk, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.
Homoródalmási porta – Hargita megye
A Homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével a látogatók is kipróbálhatjuk a bútorfestést.
Balavásári porta – Maros megye
A Balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.
Csíkszentsimoni porta – Hargita megye
Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székelykapun keresztül léphetünk be, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúbos kapu rekonstrukciójaként készült el.
