Szentendre

Szentendre

Talán Szentendrét a legnehezebb bemutatni a Dunakanyar települési közül, hiszen nagy valószínűséggel Budapest után világszerte is a legismertebb magyar városról van szó, elég csak a számtalan turistabuszra gondolnunk. Ez részben a főváros közelségének is betudható, hiszen a HÉV-nek köszönhetően gyakorlatilag össze van nőve vele, de biciklivel, autóval, busszal és hajóval is meg lehet közelíteni.

Szentendre történelme

Szentendre története, ahogyan a Dunakanyar megannyi településéé az őskorig nyúlik vissza. A rómaiak előtt is település volt a területen, avarok lakták, majd a limesnek köszönhetően megőrizte fontosságát egészen a 4.-5. századig. Ezt követően sem néptelenedett el teljesen a terület, de a honfoglalásig kellett várni, míg újra írásos emlék marad a helyről, egy 1009-es oklevél utal a mai Szentendre környékén fekvő településre.

A 12. századtól már több írásos emlék is őrzi a település nevét, így tudható, hogy az Árpád-házi királyok udvarhelyként használták. 1146-ban már Sanctus Andreasként említik, innen ered neve, az akkori templom helyén épült a ma is látható Keresztelő Szent János-plébániatemplom, melyet az évszázadok során többször is átépítettek, végső formáját az 1700-as évek közepén nyerte el.

Fotó: Majdán István

Szentendre, a szerb város

A fent említett templom szomszédságában fekszik a Belgrád székesegyház, melyet a török elől menekülő, majd itt új otthonra lelő szerbek kezdtek el építeni 1521-ben. Ugyanakkor a terület nem sokkal később el is néptelenedett a törökök megérkezésével. Egészen 1684-ig kellett várni a település felszabadulásával, mely újabb szerb beáramlást hozott, ezt követően a 19. század csaknem kizárólag szerbek lakták, mikor is átrajzolódott a város etnikai térképe, ekkor ugyanis nagyszámú magyar, német és szlovák lakosság érkezett.

Ugyanakkor a városképen a szerbek hagyták leginkább rajta a kézjegyüket, a 18. században épült, ma is látható bájos házacskákat nekik köszönhetjük, no meg a bornak, amit megtermeltek, majd eladtak.

Látnivalók Szentendre környékén

A 19. század árvizeket és tűzvészeket hozott a városra, az újabb nagy fellendülést itt is a századforduló hozta, mikor a művészeket magával ragadta a környék és a városka bája. Az 1929-ben alapított szentendrei művésztelep kontinuitásának köszönhetően a mai napig igazi kulturális központnak számít a város, amit a számtalan galéria és múzeum is ékesen bizonyít.

A Ferenczy Múzeumi Centrum állandóan látogatható múzeumai a Ferenczy Múzeum, a Kmetty Múzeum, a Czóbel Múzeum, a MűvészetMalom, a Római Kőtár, valamint a Kovács Margit Kerámiamúzeum. Emellett számos időszaki kiállítás várja azokat, akik közelebbről is szívesen megismernék Szentendre színes művészeti életét.

A Szentendrei Skanzen évente több ezer érdeklődőt csalogat a városba, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a 18-20. század népi építészetét, gazdálkodását és életmódját ismerteti meg velünk tárgyakkal, épületekkel és állatokkal. A parasztporták bemutatják egy-egy tájegység hagyományait, és jellegzetességeit. A program remek időtöltés, akár kisebb gyerekekkel is, a Skanzen megtekintésére érdemes akár egy egész napot szánni.

A HÉV állomásnál található Városi Tömegközlekedési Múzeumban a forgalomból korábban kivont járművek egy-egy típusát lehet megtekinteni az 5 kiállító teremben, a bemutatócsarnokban, és a szabadtéri kiállító területen. Az édességek kedvelőit pedig a Szamos Marcipán Múzeum várja válogatott finomságokkal a Dumtsa Jenő utcában.

Kirándulás Szentendre környékén

Szentendre valódi turistaparadicsom, a fesztiválok, és kulturális programok sokszínűsége egyértelműen meggyőz arról, hogy a városban egy, vagy akár több napot is eltölthetünk tartalmasan. Aki kirándulni szeretne Szentendre környékén, annak is remek lehetőségeket tartogat a város.

A kisebb sétákhoz jó választás a Duna korzó, a Bükkös patak partja, és a Szentendrei Japánkert, ezeket gyerekekkel is bátran felkereshetjük. A templomdombról elképesztően izgalmas képeket lehet készíteni Szentendre belvárosáról, ráadásul ez a terület is 5-6 perces séta a főtértől. A hosszabb túrákhoz szokott kirándulók számára a Lajos-forrás és a Dömörkapu-vízesés tartogat meglepetéseket, mindkét terület egy ideig autóval és tömegközlekedéssel is megközelíthető. A túraútvonalakat és turistajelzéseket érdemes figyelemmel követni.

Ha messzebb kirándulnánk, de még mindig Szentendre közelében maradnánk, a Kárpát-forrás Pilisszentlászlón, illetve a Petőfi-pihenő Pomáz közelében jó úti cél lehet.

A Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajók (menetrend ITT) megállnak a szentendrei állomáson is, de ha csak egy sétahajózáson vennénk részt a város legszebb Duna szakaszán, arra is van lehetőség. Ha evezni szeretnénk, érdemes a Szentendrei-sziget körül tenni egy kört kajakkal, kenuval vagy sárkányhajóval. Tapasztalatlan evezősök számára túravezető segítségével is foglalhatók csónakok a környéken.

Szentendre – galéria

Képek: I Love Dunakanyar