Az esztergomi Várhegyet és Vízivárost nemzeti emlékhellyé avatták
2017. március 25.-én Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója és Romanek Etelka polgármester felavatta az esztergomi Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhelyet jelölő sztélét, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is megáldott az avató ünnepségen.
A nemzeti emlékhelyek történelmünk legfontosabb helyszínei, az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos terei. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hozzájuk ellátogatók számára megtapasztalhatóvá tegyék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, de dicső pillanatait is. – olvashatjuk a Nemzeti Örökségek Intézetének honlapján.
Esztergomi Várhegy és Víziváros
A 10. században Géza fejedelem kezdte el az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését és később fia, István király folytatta munkáját. István király itt született, keresztelkedett, és itt is koronázták meg. A Vármúzeumban a Szent István terem a királyi palota egyetlen teljes épségben megmaradt lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy ebben a szobában született Vajk. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra, amely az esztergomi Várhegyet (156 m) és alját foglalja el. A 11. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé vált, Esztergom városa pedig a Magyar Királyság fővárosává, valamint érseki központtá is.
Az Esztergomba látogatók mostantól felkereshetik a nemzeti emlékhelyet jelölő sztélét, melynek egységes megjelöléséről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
