Zuvár – Márianosztra réges-régen elfeledett vára

Mi sem izgalmasabb annál, mint amikor felfedezzük a Dunakanyar rég elfeledett titkait, romos épületeinek történetét, és kalandos múltját. Most Zuvár, vagy más néven Ódamásd vára nyomába eredünk, amely egykor a Börzsönyben állt, ám ma már csak romok emlékeztetnek rá.

Zuvár története

A vár – amelyet nem szabad összetéveszteni Damásd várával – a Börzsöny délnyugati részén, Márianosztra közelében helyezkedett el. Írásos forrásaink nem említik, ezért történetét illetően csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni.

Egyes források szerint Zuvár építtetője a közeli Nostra falu birtokosa, az 1262-ben említett Nostre-i Jakab vagy az 1270-72 között oklevelekben szereplő Nostroy Mihály lehetett. Később egy esztergomi polgár birtokolta a területet, akitől 1281 előtt a király cserével szerezte meg.

Zuvár a 14. század közepére valószínűleg elpusztult, ugyanis 1352-ben az I. Lajos király által alapított márianosztrai kolostor egyes források szerint Ódamásd vára, vagyis a közeli “Nostre nevű vár” köveiből épült meg.

Zuvár leírása

A vár háromszoros védelemmel rendelkezett: kőfalait kettős árok- és sáncrendszer vette körül. Rövid leírása Kormos Ottó és Benkóczy Béla munkáiban szerepel, 1983-ban pedig Miklós Zsuzsa szondázó ásatással tárta fel a vár, és különböző részeinek alakját és szerkezetét.

Ennek köszönhetően fémtárgyak (kés, nyárs, lópatkók és sarlók) és 13. századi kerámialeletek (fazék- és csészadarabok, kályhaszemek) kerültek elő.

“A 140-300 cm alapvastagságú, durván megmunkált kövekből épített falak a hegy peremén futottak körbe. Az északkeleti oldalon 12 méter hosszan ma is látható a fal külső síkja, valamint felismerhetőek a falat délkeleten és északkeleten megtámasztó pillérek nyomai is. A vár külső védművei mintegy 100 x 100 méteres területet ölelnek körbe. Mindkét sáncot az árok kimélyítésekor keletkezett sziklatörmelékből emelték. A sáncok nyílásai és a közöttük lévő feltöltés arra utal, hogy a vár bejárata északkeleten lehetett.”

“A vár belső területének északkeleti részén állt a lakótorony, mely észak és kelet felől a vár falaival érintkezett. Alapterülete 6,3 x 7 méter, falainak alapvastagsága pedig 150 cm. Területéről 13. századi kerámia- és üvegtöredékek kerültek elő. A torony közelében, északnyugaton két, 13. századi kemence maradványait tárták fel. A vár déli részén egy fából készült épület nyomai (gerendamaradványok, cölöplyukak, paticsréteg) lelhetőek fel. Az épületet kis, ívelt árok vette körül. Az ebben talált faszenes réteg tűz általi pusztulást jelez. -írják a források.”

Zuvár elhelyezkedése

A vár romjai a 318 méter magas Zuvár-hegyen, a Misaréti és az Ódamásdi patak völgye között állnak. Északon keskeny nyereggel kapcsolódik egy kis fennsíkhoz, a többi irányból meredek lejtők veszik körbe. Tudomásunk szerint információs tábla nem jelzi az egykor itt álló vár helyét.

Ennek ellenére érdemes felkeresni a romokat, és fogadjátok meg a jó tanácsot, kirándulás során mindenképpen álljatok meg Márianosztrán is. Csodás kis település a Börzsöny mélyén!

Források:

Nováki Gyula-Sándorfi György-Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai, Budapest, 1979

Miklós Zsuzsa: Ipolydamásd-Zuvár In: Horváth László szerk.: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században, Gyöngyös 1990

wikipédia

Fotók: varbarat.hu