Blog

Szentendrei tavasz

Szentendrei tavasz – irány a placc!

A téltemető már január végén úgy gondolta, hogy elkezdi a tavaszt ünnepelni, majd a hóvirág is hamar követte. Hessegessük el egy pillanatra a globális felmelegedés rémét – azért otthon csak szelektíven –, és kövessük a tavaszi virágok példáját! Nyugodtan élvezzük az olyan tüneményeket, mint a „kiüresedett” szentendrei tavasz.

Pizsi
Hirdetés

Mostani írásom gyakorlatilag lázítás a kötelességek ellen, hiszen kit érdekel a házimunka vagy a házi feladat, ha tizenvalahány fok és napsütés van februárban. Hagyjuk már a GDP-termelést, ha másnak tesszük, akkor azért, ha magunknak csináljuk, akkor meg pláne. Kapjuk össze a családot és/vagy a barátokat (egyedül is szabad) és irány a Dunakanyar, hiszen van természetes és épített csoda is bőven.

Titkok a szentendrei Dézsma úton

Mi utóbbi élvezetekre tettük fel napunkat, hiszen még felhők is voltak jócskán, mikor négyen pompás paripánkra, a megbízható Fordra bíztuk magunkat. De már útközben jelezte a Napocska, hogy nem feltétlenül veszett fejsze nyele próbálkozásunk, nem biztos, hogy be kell húzódjunk egy étterembe „kényszerűségből”.



Mikor kikötöttük jószágunkat a titkos helyünkön, a Dézsma úton, még javában folyt az égi csatározás. (Váci írásomban már említettem, hogy édesapám nagy ellensége a parkoló díjnak csúfolt különadóknak, de hát a szentendrei vámszedőknek korábban kell kelniük, hogy egy ilyen harcedzett autóst megcsípjenek.)

Fellegek nélkül mit sem ér a szentendrei tavasz

Az elszántabb boltosok a Bogdányi úton már kinyitottak, volt a szokásos gagyitól kezdve a Palmetta galériában árult dizájner betyárkákon keresztül a csipkéig minden. A pillanatnyi emberi örömöket és gyarlóságokat kicsit mintha komoran szemlélte volna az öröklét hirdetője, a Preobrazsenszka Szerb Ortodox templom.Szentendrei Ortodox templom

De mire felértünk a Fő térre világossá vált, hogy az ortodox templom látszólagos durcáskodása csak azért volt, hogy ellentételezze a dombtetőt, így rántva le a leplet a galaktikus harmóniáról. A Blagovesztenszka szerb görögkeleti templom, ugyanis valósággal kacagott miközben napfürdőt vett, mit sem törődve a lézengő turistákkal.

Dino Buzzati A tatárpuszta című művében írja le, hogy még az ódon fabútorok is elkezdenek mocorogni a tavasz első fuvallataira. Így ne szégyelljük magunkat, ha „ki akarunk bújni a kötelességek” alól. Ne feledjük, hogy valójában csak engedelmeskedünk a természet rendjének, nem mellesleg ilyenkor szőjük meg az élet azon szövetét, mely megóv minket a hétköznap viharaitól. A téltemető és hóvirág sem tévedhet, pláne nem a Blagovesztenszka templom, vegyünk hát róluk példát, étet!

Szentendre templom

„Csak még egy kérdés”

Itt kell megjegyezni, hogy a szentendrei „etetőakváriumok” már február közepén megteltek a napsütésre, így mi inkább behúzódtunk a Maharaja/Himalaya bendőjébe. Az étterem erősen gyermekbarát, amit ki is használt a mellettünk lévő baráti társaság, vagy négy fiatal házaspár. A minimanók nagyon illemtudóan viselkedtek a felnőttek asztalánál, a középszerzetek, meg úgy elvoltak a hátsó fertályban, hogy csak kinyargalásukkor keltettek feltűnést, tehát nyugodtan kijelenthetjük: a hely felnőttbarát is próbál lenni.

Szentendre - Himalaya étterem

Mondjuk, ha kopog a szemünk, akkor mielőtt beülünk, nyugodtan dobjunk egy lángost vagy sütit. Ugyan a távol keleti konyha mestere sem vagyok, de azért az egy óra elég kemény, ezért édesanyám éleslátása az előétel rendelésével életet mentett, mely röpke félóra alatt befutott, és szuper volt. Azt meg betudjuk a téli álomnak, hogy az egyik pincér az előétel után – négyen vettünk egy kétszemélyeset, elég is volt a túlélésre – a legőszintébben kérdezte meg, hogy rendeltünk-e már. Mindenesetre a kaja isteni volt, ha bírjuk a fűszereset. Négyen négyféle főételt rendeltünk, három adag „kenyérrel”, azaz naannal, valamit egy adag rizzsel. Ebből két törékeny nő és két hegyitroll jól lakott, sőt még haza is vittünk belőle. Arra is készüljünk, hogy a fűszerektől az ember úgy elfárad, mint a pinty.



Mindezt fejenként négy ropiból sikerült behúzni, úgy hogy egy nagy ásványvízzel öblítettük le a fent említetteket. Itt is azt tapasztaltam, nagy örömömre, hogy sikerült pont az alatt meghúzni a piák árát, hogy az ember rossz szájízzel lép ki a helyről. A kozmikus harmónia ragyogjon a becsületes vállalkozókra is!

Szentendrei Duna-part

Megosztás: