Blog

Annamania - Kisoroszi

A Dunakanyar ihletet ad – Annamania

Karácsonyi ajándéktippes cikkünkből már ismerősen csenghet az Annamania név, de úgy gondoltam, mégiscsak érdemes lenne jobban bemutatni ezt a különleges és stílusos designer márkát és tulajdonosát, Németh Annamáriát. Ezért kifaggattam Nektek kicsit – beszélgettünk munkáról, inspirációról, tervekről és persze Dunakanyarról. 🙂

Őszi kampány Roadblock 2024
Hirdetés

Olvassátok szeretettel és nézzetek szét Ancsánál virtuálisan vagy akár személyesen is.

Annamania

• Hogyan is indult az Annamania?

Édesanyám porcelán tervező volt s így én otthonról azt a mintát hoztam, hogy a munka kreatív tervezői tevékenység. Ezért már középiskolába rajztagozatra jártam. Utána hezitáltam, kirakatrendezőnek tanultam, külföldön voltam, majd végül a cipők miatt döntöttem a bőr mellett. S mivel a cipő készítés még a táskánál is macerásabb, valahogy a táska maradt meg. Kicsit mindig magamból indulok ki tervezéskor, most épp két termékcsoportot csinálok: az egyik a lazább, hétvégékre való Liberty, a másik pedig a kicsit komolyabb “munkábajárós” városi Geometry család. A két kollekcióban egyébként igazán praktikus darabokra lelhettek. Készülnek apró clutchok, hátizsákok, illetve – az én kedvenceim – hatalmas shopperek, amik igazán jól jönnek a mindennapok rohangálásaihoz. Mindazonáltal mostmár évek óta vacilálok azon, hogy “olcsóbb anyagra” váltok. Nem pénzügyi szempontból, mint inkább etikai – valahogy túl nagy áldozatnak érzem egy másik lény bőrét vinni a vásárra, a megjelenésünk kedvéért.

Annamania

• A design vagy funkció/praktikum fontosabb számodra?

Mindkettő 🙂 én szeretem a funkcionális elemeket dekoratív elemként használni.

• Honnan nyered az inspirációt egy-egy darab, illetve kollekció elkészítéséhez? Mi inspirál Téged?

Minden és bármi. Van olyan, hogy egyszerűen benézek valamit. A szemem sarkából elkapok egy látványt s mikor visszanézek, látom, hogy valójában valami teljesen egyszerű dolog, de az én fejemben már megragadt az aminek hittem. És persze olyan is van, hogy csak skiccelgetek addig amíg egy forma és a funkció össze nem találkozik.

• Hogyan szoktál kikapcsolódni, relaxálni, ráhangolódni az újabb ötletekre? 

Kikapcsolódni a legjobban úgy tudok, hogy elérhetetlenné teszek mindent ami visszarángatna a szokásos gondolatmeneteimbe. Szóval ha tehetem utazok, például ilyen mikroutazások a hétvégéim Kisorosziba. Szerencsére a párom vezeti a Rácz Fogadót, így teljes az utazás élménye: kibiciklizek vagy kisétálunk a Dunapartra és utána egy jót eszem nála 🙂 Ahogy gurulok kocsival Tahitól Kisoroszi felé sokszor eszembe jut az Anyukám, aki már több mint tíz éve nincs velünk. Szerintem azonnal beleszeretett volna ebbe a vidékbe.

Két oldalt a hegyeket látom a távolban, köztem és a hegyek közt pedig a művelt földek, a dimbes-dombos legelők, bárányokkal, Kisoroszihoz közeledve legelésző lovak, a rövidke erdősávokból sötétedés után őzek, rókák bukkannak elő – ez a Duna Ipoly Nemzeti Park területe. Imádom! Egyébként többször is volt olyan a szigeten, hogy csak bepakoltam pár táskát, elindultam az úton és addig mentem, míg megtaláltam a tökéletes hátteret, a tájat, állatokat… és így fotóztam be. Mondjuk a Dunakanyarban igazán nincs nehéz dolgom, úton útfélen szuper hátterekbe botlok. 🙂

És hogy hol szerezhetitek be ezeket a gyönyörűségeket? Személyesen például a budapesti WAMP Design vásárokon. A Liberty kollekcióból és a pénztárcából tart a Cargomoda a Wesselényi utcában, illetve webshopon keresztül. De ha engem kérdeztek, egyeztessetek előre Ancsával és irány Kisoroszi. Személyesen lessétek meg a táskákat, mondjuk egy kiadós séta és egy jó kis Rácz Fogadós ebéd után.

Annamania

Megosztás: