top banner
English

Gobbi Hilda mesés villája bújik meg a Dunakanyarban

Gobbi Hilda egy kirándulás alkalmával annyira megszerette a Dunakanyart, hogy telket vásárolt magának Visegrád-Szentgyörgypusztán, ahova aztán megépítette a sokak által Patkó villaként ismert nyaralóját. Fantasztikusan izgalmas beszélgetésben volt részem a villa egykori gondnokával, aki mesés élményeket osztott meg velem az épülettel és magával Gobbi Hildával kapcsolatban. 

Gobbi Hilda mesés villája bújik meg a Dunakanyarban

Tudjátok, hogy miért nevezik a nyaralót Patkó villának? Vajon hogyan nézett ki az épület, amikor Gobbi Hilda lakott benne, milyen hangulata van a nyaraló kertjének és hogyan épült meg a Dunakanyar egyik legérdekesebb háza? 

Sok meglepő, kedves és szívhez szóló történettel találkoztam már a Dunakanyarban, de engedjétek meg, hogy megosszam veletek a számomra legkedvesebbet. Édesanyám mesélte, hogy évekkel ezelőtt lehetősége volt megtekinteni Gobbi Hilda villáját, ami nagy hatással volt rá, éppen ezért nem volt kérdés számomra, hogy felkeresem azt az embert, akinél talán senki nem ismeri jobban a Patkó villaként elhíresült nyaralót. Így kerültem kapcsolatba Varga Sándorral. A villa egykori gondnoka olyan lelkesedéssel és szeretettel beszélt nekem az épületről, és a művésznőről, hogy legszívesebben még órákon át hallgattam volna a szavait. Ismerjétek meg a ház történetét.

„A kőbánya, amiből valójában a ház épült, egy működő visegrádi kőbánya volt. Köveket bányászták, amit Pestre szállítottak, és különböző helyekre, ahol szükség volt rá. (…) A köveket csillével vitték le a bányából az uszályhoz. Mivel ez egy elég meredek rész, hatalmas nagy muraközi lovak voltak, amik ezeket húzták, és mivel a köveken jártak, gyorsan elkoptak a patkóik. A kovács lecserélte a patkókat, és összegyűjtötték. Amikor a művésznő ezeket meglátta, azt mondta, hogy neki erre szüksége van, és vigyázzanak rá. A patkók csodálatos körülmények között művészi érzékkel el vannak helyezve a bejárati nagykapun, a kiskapukon is, különböző motívumokban, a művésznő saját tervei alapján. A házon is nagyon sok helyen megtalálhatók, díszítésként is.”

Sándor a látogatásom alatt számos élményt, fényképet és újságcikket osztott meg velem, így sokkal jobban megismerhettem a villa történetét. Talán a legérdekesebb a vendégkönyv volt, melyet közösen lapoztunk át, és ezáltal betekinthettem az egykori látogatók érzéseibe és gondolataiba. Mivel az épület jelenleg nem látogatható, és az útról sem lehet rálátni, ezért adott volt a kérdés. Hogyan néz ki Gobbi Hilda villája? Milyen volt a kert virágkorában?

„Külsőleg egy csodálatos és megnyerő építmény, eddig mindenki csak ámulatát fejezte ki. Egyesek szerint a művésznő volt a tervezője. A kőbányából vannak a külső falak, és a belső falak nagy része. A kőfaragó emberek nagyszerű munkát végeztek. Maga a ház kialakítása csodálatos, hatalmas teraszokkal, erkélyekkel, Dunára néző ablakokkal. Hatalmas a társalgó, étkező, konyha. Az elhelyezés és az építészi fantázia nagyszerű és látványos. A kert rét, legelő volt. Annak idején a művésznő így vette meg, Kisorosziból hozták át a teheneket, kecskéket, birkákat, és itt legeltették őket egész nap. A villa területén a fák nagy részét a művésznő ültette, ápolta. A kert füves, Dunára néző panorámás pihenővel, de egy-két nemes bokor is van, és rózsakert, ami nagy kedvence volt a művésznőnek. Az erkélyeket futó muskátli, petúnia díszítette virágkorában.”

Sándor személyesen is ismerte Gobbi Hildát, sőt, a művésznő a barátjaként tekintett rá. Amellett, hogy a ház gondnokaként dolgozott, nagyon megszerette az épület hangulatát és a benne zajló színes és izgalmas életet, ugyanakkor meghatódva beszélt arról, hogy Gobbi Hilda hogyan fáradozott a Nemzeti Színház ügyében, az épület felrobbantása után. A művésznőt 1935-ben szerződtette a Nemzeti Színház, ahol 25 éven át volt a társulat tagja, majd ezt követően 1971 és 1982 között is itt játszott. A színház gerendái, és egyes részei ma a Patkó villa épületében őrzik az emlékeket.

„Gobbi Hilda nagyon szerette a színházat, a Nemzeti Színházhoz nagyon kötődött. A legnagyobb fájdalma az volt, amikor 1965-ben felrobbantották a Blaha Lujza téren lévő csodálatos színházat. Akkor jött a gondolat, hogy azokból az anyagokból felépít magának valamit. Hatalmas mennyiségű anyagot - amit meg lehetett menteni - odaszállíttatott magának a Dunakanyarba. Egy csodálatos villát alakított ki, és mai napon is megtalálhatók a hatalmas gerendák. A fő tartórészek ott pihennek és zenélnek a Nemzeti Színház hangján. A kötődése óriási volt, neki mindene a Nemzeti Színház volt. Ebből ered a téglajegy gyűjtés. Abban az időben majdnem minden embernek volt téglajegye, ő ebből szerette volna felépíttetni az új színházat. Ide a lerobbantott oszlopfőket hozatta, ami örök ereklyeként jelképezi a hűségét. Nagyon sok ajtó, ablak, és a Major Tamás féle irodának az ajtaja is a villában van. A legkedvencebb részem a Duna felőli erkély, régen egész Kisoroszi községnek a csodálatos panorámáját lehetett innen látni. Sok nagyszerű színész és sok nagyszerű ember megfordult itt a több mint 20 éves tevékenységem alatt. Ő (Gobbi Hilda – a szerk.) a házat arra a célra akarta hagyni, hogy színészek, rendezők, írók, alkotók használják a művészet nagyságát öregbítve.”

Kérdésemre, hogy kik keresték fel Gobbi Hilda villáját, Varga Sándor az alábbiakat mesélte.

„Egyik nagy ember a Sík Feri bácsi volt, a Nemzeti Színház fő rendezője, de sok másokat is említhetnék. Agárdy Gabi bácsival nagy barátok voltak. Nagyon jó alkotó, ő festette a művésznőnek a keresztet a kert udvarán, még az ikonfestői korszakából eredően. Nagy hagyománya volt az évadzáró és évadnyitó baráti találkozásoknak, amikor a színházzal kapcsolatban lévő emberek összejöttek. Nagy evés-ivás, mulatozás volt, és nagy szeretet, ami valójában a házból is sugárzik.”

A villa vendégkönyve, a régi fényképek és az újságcikkek mai napig őrzik a művésznő nyaralójának színes életét. Akiknek korábban lehetőségük volt megtekinteni a házat kívülről és belülről is, úgy fogalmaznak, hogy az épületnek varázsa van. Bár jelenleg nem alkotóházként működik, bízunk abban, hogy lesz még arra alkalom, hogy mi is megismerjük a patkókkal díszített kapukat, és a fantasztikus panorámát, amit Gobbi Hilda, és más kiváló művészek élvezhettek. Lám, ismét bebizonyosodott, hogy a Dunakanyar mennyi kincset rejt magában. Csak vennünk kell a fáradtságot, hogy jobban a mélyére ássunk ezeknek a csodás történeteknek. 

Képek: Szalay Zoltán, google, Kristóf Eszter

top banner