Veresegyház a Gödöllői-dombságban terül el, Budapesttől 25, Váctól 20 km-re. Az Őrbottyán és Szada szomszédságában fekvő település egyre népszerűbb lakóhely, évről évre növekszik a város népességszáma. Veresegyház látnivalóinak és turisztikai látványosságainak köszönhetően kedvelt kirándulócélpont.
Veresegyház ősidők óta lakott település, a régészek a feltárások során Kr. e. 4000–3000 közötti időből származó leleteket is találtak. A település földjén Kr. u. 100–150-ben egy szarmata törzsfőnök családja, Kr. u. 568–670 között pedig egy magányos avar nemzetségfő temetkezett.
Veresegyház első okleveles említése 1375-ben történt, a XIV. század végén pedig a főesperesség székhelye volt. Az Anjou-korban épített Lábas-tavat először 1430-ban említették. Először a nagyváradi püspök, ezután a káptalan és a váci püspökség birtokába jutott a király adományából. A veresegyházi tó így a váci püspökség halgazdaságaként funkcionált.
A török kiűzése után a váci püspökség kialakította a veresegyházi ispánságot, amelyhez Veresegyház is tartozott. Fáy András, a „nemzet napszámosa” 1810–1818-ig alszolgabíróként Veresegyházon lakott, számos művét írta itt. Szemere Pál és Kölcsey Ferenc 1814 nyarán meglátogatták Fáyt veresegyházi otthonában.
A településen 1911. szeptember 2-án 12 vonatpár közlekedésével megindult a villamos vontatású vasút Budapest–Veresegyház–Vác között, Veresegyház–Szada–Gödöllő kitérővel. Ez volt az ország – és a Magyar Szent Korona országainak is – első villamos vasútja.
A II. világháború időszakában munkaszolgálatosként itt dolgozott Radnóti Miklós, Vas István, és Szép Ernő. A településen vészelte át a front elvonulását később Simándi József (akkor Schulder József) a feleségével együtt.
A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom Migazzi váci püspök kezdeményezésére 1777-ben épült copf stílusban, egyhajós homlokzati tornyos formában. Főoltárképe Szent Erzsébetet ábrázolja. Márványutánzatú oltárképe és értékes szószéke XVIII. századi munka. Jelenleg nem látogatható. A Golgota szoborcsoport a templom kertjében található, barokk stílusban készült.
Veresegyház református temploma II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete jegyében épült 1784-1798 között. Féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
I. Világháborús Emlékmű
A Fő úton található emlékmű az 1920-as években készült a háború veresegyházi áldozatainak emlékére.
II. Világháborús Emlékmű
A római katolikus templom mögötti téren található emlékmű Kő Pál Munkácsy-díjas szobrászművész munkája, melyet 1996. augusztus 20-án avattak fel.
Megyeri László szobrász török mészkőből és bronzból készült szobrát 2006. október 23-án avatta fel a város.
A Széchenyi téren 2008-tól kezdődően évente egy aradi vértanú mellszobrának felavatásával tiszteleg Veresegyház a mártírok emléke előtt.
Az öt és fél hektár területen kialakított Veresegyházi Medveotthon Közép-Európa egyetlen Medveotthona, mely az Állatvédő Világszervezet (WSPA) és a Veresegyházi Önkormányzat összefogásával jött létre. A Medveotthon kihagyhatatlan idegenforgalmi látványosság, Budapesttől mindössze 25 km-re.
Az itt élő állatok fajtája és egyedszáma folyamatosan változik, a látogatók az állatokat testközelből láthatják, és saját kezükkel, fakanálból etethetik meg mézzel a mindig éhes macikat. A gyerekek a park területén macis érmét tudnak sajtolni, de a játszóteret, a kismozdonyt, és a látványliftet is kipróbálhatják.
A Medveotthon közvetlen közelében található egy lovarda, egy póni farm, valamint tartanak szürke marhát és rackajuhokat is.
A veresegyházi termálvíz összetétele miatt, kiválóan alkalmas ízületek degeneratív betegségek, idült és félheveny ízületi gyulladások kezelésére, ortopédiai és baleseti műtétek utókezelésére.
A fürdő jelenlegi területén egy nagy szabadtéri termálvizes pihenő medence várja a vendégeket, a víz hőfoka 36-38 Celsius fok, mélysége 80 cm. Gyermekek számára az iskolai szünet ideje alatt gyermekpancsoló is üzemel.
A Termálfürdő területén szauna- és masszázsszolgáltatásokat is igénybe lehet venni, valamint büfé, öltözőszekrények, parkoló és éjszakai fürdőzés teszi teljessé a fürdő kínálatát.
A három tóból álló veresi tórendszer tagjai a Pamut-tó, az Ivacsi-tó és az Öreg (Malom) tó. A Veresegyházi Tavak Tanösvényt mindenképpen érdemes bejárni egy kirándulás alkalmával. A Malom-tó strandjától induló, 4880 m hosszú tanösvény útvonala a három tó körül vezet.
A 11 állomást számozott akácfacölöpök jelzik, melyekről a színes állat- és növény fotókkal, korabeli térképekkel illusztrált tanösvény füzet ad leírást. Két különböző utat járhatunk be attól függően, hogy milyen hosszú túrára vállalkozunk:
A tanösvény szabadon látogatható, de túravezetés is kérhető.
A Szada település területéhez tartozó Margita csúcs a maga 345 méterével a tájegység legmagasabb pontja. A területen őz, szarvas, és vaddisznó is él, valamint a madárvilága is rendkívül értékes. Gyakori madárfaj a gyurgyalag, a fekete harkály, a zöld küllő, a jégmadár, a darázsölyv, a kabasólyom és a kerecsen.
A kistáj egy részét védetté nyilvánították, és itt hozták létre a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.
Veresegyház Budapesttől 25 km-re fekszik, így autóval, motorral, vonattal, és autóbusszal is megközelíthető. Autóval az M3 bevezetője felől, vonattal Budapest-Nyugati pályaudvarról (45 perc az út), busszal pedig Újpest-Városkaputól (48 perc az út) utazhatunk a városba. Kerékpárral Dunakesziről és Gödről is elérhető a település.
Fotók: Nagy György, Medveotthon Veresegyház, Termálfürdő Veresegyház, veresegyhaz.hu