Nógrád a Börzsöny keleti előterében található, Diósjenő, Berkenye és Nőtincs szomszédságában. A község várát évente több ezer kiránduló keresi fel, akik a környéken kirándulva szívesen időznek el a Kálváriadombon, és a környező tavak hűsítő partján.
Nógrád nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. A honfoglalás előtti időkre vezethető vissza a története. Ebben a korban kulcsfontosságú helynek számított a település, I. István király városi rangot adományozott neki és a megye székhelyévé tette. Anonymus a vár keletkezési idejét Árpád korára teszi. A vár a 286 méter magas Vár-dombon áll. Történetéről alább írunk.
Nógrádon egy kirándulás alkalmával számos látnivalót nézhetünk meg.
1757-ben épült plébániatemplom. Egyszerűbb barokk egyházaink vonásait viseli, egyetlen homlokzati toronnyal, kétboltszakos hajóval épült. Eredeti XVIII. századi berendezése nagyon különleges. A jobb oldali oltárképen a magyar szentek ábrázolását láthatjuk, a bal oldali oltáron Nepomuki Szent János, Szent Flórián, Szent Borbála és Borromei Szent Károly alakja fedezhető fel. A község már 1299-ben egyházi helyként szerepelt, a plébánia anyakönyveit 1772-től napjainkig vezetik.
Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, és négyszáz evangélikussal lett önálló egyházközség.
A forrás, amely szerepel az országos forráskataszterben, a nógrádi vár alatt található. Vizét rendszeresen vizsgálják, és nem csak a nógrádiak fogyasztják előszeretettel, de más településekről is gyakran érkeznek ide friss forrásvizet inni.
A Tájházban megtekinthetjük a Nógrád egykori házainak berendezését, a helyi népviseletet, és a régi szobák és konyhák berendezési tárgyait.
Nyitva tartás: szombatonként 10-12 óráig,
Előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.
A Nógrádi Vadaspark 110 hektáron terül el, egyéni tulajdonban, családi gazdálkodás keretein belül működik. A világhírű magyar vadállomány megismerésére hozták létre, ahol természetes élőhelyén szemlélhető meg a gímszarvas, a dámvad, a muflonkos és a vaddisznó.
A településen négy emlékmű található:
A vár 1108 előtt épült, vagyis közel ezer évre nyúlik vissza a története. A szabálytalan alaprajzú kővár királyi kézben volt évszázadokig, ezután a váci püspökségnek adományozta IV. László.
A belsővár azon épületeit, amelyek mára már csak csonka maradványok, Báthory Miklós váci püspök emeltette. Ekkor készült el a nagyméretű három emelet magas öregtorony is, amely messziről jellegzetessé teszi a nógrádi vár romjait. A külsővár és a palotaszárny sokat változott az évszázadok alatt. A palotaszárny reneszánsz díszítést kapott, az építkezésen pedig Hunyadi Mátyás királyi udvari építésze is megfordult.
Egy 1483-as évszámmal jegyzett Báthory-címer jelzi az építkezések végét, ezt a címert pedig megtalálták később, a belsővár feltöltődött árkában a feltárás alkalmával.
1554-ben és 1663-ban a vár török kézre került, majd 1685-ben a belsővár magas öregtornyába egy villám csapott egy nyári viharban, ami felrobbantotta az itt tárolt puskaport. A belsővár ekkor megsemmisült. A várfal köveinek egy részét pedig elhordták a helyi lakosok.
Nógrádon áthalad az Országos Kéktúra útvonala, így rengeteg kirándulást érdemes a környéken szervezni. A közelben található a nőtincsi Horgásztó, a Bánki-tó és a Jenői-tó is, de Királyrét, és a Csóványosi-kilátó sincs messze.
Nógrád 65 km-re, vagyis 1 órás autóútra található Budapesttől. Autóval a 2-es számú főút irányából közelíthető meg, vonattal pedig a 75-ös számú (Vác-Balassagyarmat) vonalon érhető el. A településre gyalogosan az Országos Kéktúra túraútvonalán is elérhetünk.
