Vác nagyító alatt – Hihetetlen váci legendák nyomában!
Gondoltátok volna, hogy Migazzi püspök idején tilos volt a pipázás a városban? Tudjátok, hogy honnan kapta nevét a Naszály? Ismeritek a váci remetéhez kapcsolódó történeteket? Olyan váci legendák és történetek nyomába eredtünk, amelyek többsége egy kicsit elbújt a kíváncsi szemek elől.
Most azonban az eddig talán soha nem hallott történetek középpontba kerülnek, hogy a tarsolyotokban még izgalmasabb tudnivalókkal kirándulhassatok legközelebb Vácra.
Tartalomjegyzék:
Vác nevének legendája
Kezdjük a váci legendák és történetek sorát mindjárt azzal, hogy honnan kapta a nevét Vác. A név eredetére számos elmélet létezik, de a nyelvészek többsége úgy véli, hogy a várost egy Wach nevű remetéről nevezték el. Vác helyén a 11. században egy erdő állt, itt élt a szent életű remete.
1074-ben a Salamon király és a Géza és László hercegek közötti trónöröklési rendet meghatározó csata előtt a remete megjövendölte Géza hercegnek Salamon király legyőzését. Géza ezért elnevezte róla az általa alapított települést Vácnak. Ha Vácon jártok, a Kossuth téren keressétek fel a remete szobrát, melyet Kapás Sándor helyi művész készített.
Érdekesség!
Vác nevének eredetére más magyarázatok is léteznek. Egyesek szerint a Vath magyar törzsi névből származik, de felmerült a „vác” szláv eredetű kifejezés is, ami fontosabb települést, központot jelent.
A Naszály-hegy története
Reméljük, a Naszály-hegyet nem kell bemutatnunk nektek, hiszen népszerű kirándulóhely, és több ezer mesés kép készül róla évente a Duna mindkét partjáról. A Váctól 6-8 km távolságra található hegy nevének három formája maradt fenn, ez a Nagy-szál, a Naszál és a Naszály. Ismeritek a váci legendát, mely a hegy nevéhez fűződik?
Honnan ered a Naszály elnevezés?
Az Alföld felől érkező vásározók a város közelébe érve ezt a hegyet látták meg először, és azt mondták rá, hogy Nagy-szál. Ebből mára csak a Naszály maradt meg.
A Násznép-barlang legendái
A Naszály-hegy több barlangot is rejt magában, ám a leghíresebb közülük kétségkívül a Násznép-barlang. Kíváncsiak vagytok a legendájára? Mindjárt gondoltuk!
A régészeti kutatások során edényeket, edénytöredéket találtak a barlangban, ebből arra következtettek, hogy itt egy nagy lakoma lehetett régen. Két történet kapcsolódik az edényekhez.
Az első szerint egy közeli vár urának a lánya beleszeretett egy jobbágy fiába, és titokban össze is házasodtak egymással. Amikor azonban hazafelé tartottak, a lány apja üldözni kezdte a násznépet, akik a barlangba menekültek előle. A másik váci legenda szerint a lakodalmas menet a török csapatok elől menekült a barlangba, és végül ott is tartották meg a lagzit.
Váci legendák Migazzi Kristóf püspökről
Migazzi Kristóf érsek-püspöknek hatalmas szerepe volt abban, hogy Vácon ma olyan épületeket tekinthettek meg egy-egy kirándulás vagy városnézés alkalmával, mint a Székesegyház, Theresianum, mai városháza, Diadalív, Püspöki Palota, Irgalmasok Kórháza, és a Hétkápolna.
Mária Terézia látogatásának tiszteletére csatornáztatott, utcát köveztetett, és Kisvácot is egyesítette Váccal. A fentiek miatt a püspököt Vác városépítőjének is nevezik, tiszteletére 2017-ben szobrot is avattak.
Mutatunk nektek öt további érdekességet, amit érdemes tudni Migazzi Kristófról!
- Az érsek, hogy növelje a város lakosságának számát, földműveseket és szőlőmunkásokat telepített Vácra, akiknek ingyen jobbágytelket, épületfát, szőlővesszőt és vetőmagot adott, és háromévi adómentességet biztosított nekik.
- Gondosan ügyelt a város utcáinak tisztaságára. Megparancsolta a város lakóinak, hogy söpörjék föl szombatonként a házuk előtti utcarészt, és hordják rakásra a sarat és szemetet, hogy a városi kocsira könnyebben lehessen fölrakni.
- Az érsek a város lakóinak az erkölcseire is vigyázott, ezért tiltotta a pipázást, büntette a káromkodást, beleavatkozott a mulatozásaikba, és fékezte a játékszenvedélyüket is.
- 30 beteg ellátására alkalmas kórházat, és két szegényházat is alapított, egyet a férfiaknak, egyet pedig a nőknek.
- Migazzi püspöksége idején minden templom udvarában perselyükkel ellátva két koldus ülhetett. A perselyeket szombatonként nyitották fel és a bennük talált pénzt egyenlően osztották szét maguk között.
A Hétkápolna váci legendája
A váci legendák sorában a Hétkápolna legendája a soron következő. A már korábban említett mogyoródi csata (1074) előtt László hercegnek látomása volt, amiben egy angyal szállt le az égből, és a királyi koronát Géza fejére tette. Géza pedig fogadalmat tett, hogyha győz, akkor templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A csata után egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal, ezzel jelezte, hogy hol kell megépülnie a Mária-templomnak. Az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna épült Szent Péter apostol tiszteletére.
A török hódoltság idején mind a két szent hely elpusztult, a kápolna emlékét pedig csak egy közeli forrás őrizte.
A forráshoz Migazzi Kristóf püspök templomot emelt, a hozzá vezető út mellett pedig Wirth Ferenc váci kanonok felállíttatta a Mária hét örömét és hét fájdalmát megörökítő képoszlopokat. A forrás vizére pedig sokan orvosságként tekintenek.
Mária Terézia váci látogatása
Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf püspök a váci Diadalívet, Isidore Canevale bécsi építész tervei alapján. Egy alkalommal Mária Terézia Pozsonyból hajókkal érkezett Vácra, ám mivel alig öt hónap alatt készült el a kőkapu, a királynő a legenda szerint nem mert áthajtatni alatta a hintójával. Inkább leszállt, és gyalogosan sétált el az építmény mellett. A királynő látogatásának emlékét minden évben a Váci Világi Vigalommal ünnepeljük.
Tudtátok?
A váci Fegyház épületét Migazzi püspök eredetileg nemes ifjaknak készíttette, Mária Terézia királynő tiszteletére pedig Theresianum-nak nevezte el.
A váci Hegyes torony
Ha a Duna-parton sétáltok, biztosan feltűnik majd a váci rév és a hajóállomás közötti szakaszon a Hegyes torony, amely a középkori városfal legészakibb saroktornya. Ez a torony és a városfalrészlet a tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke, amelyet a kúpos tető miatt a népnyelv „Hegyes”-nek nevez.
Kőszentes híd és Földváry Károly legendája
A Kőszentes híd olyan történelmi emlék, mely az 1849-es, Vác körüli bekerítő hadművelethez kapcsolódik. Április 10-én ezen a hídon és a Gombás-patakon át tört be a városba Damjanich serege, Földváry Károllyal az élen.
A híd elfoglalását többszöri sikertelen próbálkozást követően Földváry Károly alezredes bátorsága döntötte el. A tápióbicskei hősként emlegetett alezredes egy zászlóval a kezében, kétszer vágtatott lovon a hídra, ám mivel a lovakat kilőtték alóla, harmadszorra már gyalog vezette rohamra a csapatát, akik Földváry bátorságát látva, szinte lesöpörték a hídról az ellenséget.
A győzelem másnapján, a vacsoránál Damjanich Földváryra emelte a poharát, és bár Földváry megköszönte a jókívánságot, elmondta, hogy végtelenül szomorú kedves lovának elvesztése miatt.
Petőfi Sándorhoz kapcsolódó váci legendák
Petőfi Sándor szülei egy évig Vácon laktak, a költő egy látogatása alkalmával írta meg Anyám tyúkja című versét.
A legenda szerint Petőfi Vácon akart felszállni a Pestre közlekedő gőzhajóra. A hajót azonban lekéste, így Petőfi az Arany Szarvas fogadóban éjszakázott. A fogadó a 18. század közepétől 1889-ig működött a Pannónia házban. A földszinten egy kocsma kapott helyet, az emeleten pedig táncterem, ahol mulatságokat, és színielőadásokat is tartottak.
Petőfit egyébként nagyon bosszantotta, hogy a hajó nem várta meg őt, és menetrend szerint futott ki a kikötőből, ezért a költő az Arany Szarvasban csak egy pohár jó bor társaságában nyugodott meg. A legenda szerint Petőfi annyira összebarátkozott a kocsmárossal, hogy még a pincébe is lementek, és ott kóstolgatták a borokat. A költő az emeleti hét szoba közül a legszélsőt kérte magának. A köztudatban az él, hogy Petőfi szülei a Báthory utcai sarokházban laktak.
Hosszú évek után, 1846. június 15-én megnyílt a Pest és Vác közötti vasút, aminek az emlékezetes első útján a költő ugyan nem vett részt, de a következő napokban gyakran utazgatott Pest és Vác között.
Érdekesség!
Ha már végigvettük a város történetén átívelő legendákat, nem mehetünk el a gyerekek és felnőttek számára egyaránt oly kedves Váci Mosolyalbumról sem, amely mára legendás úti célja lett a városnak. A Váci Mosolyalbum, vagyis Sajdik Ferenc életművét bemutató múzeumi gyűjtemény az ország legszebb barokk terén nyílt meg, azóta pedig több ezren látogatnak el ide évente. Ti se hagyjátok ki!
A váci legendák ismeretében talán a következő látogatás alkalmával valóban másképpen néztek majd a városra, amelyet I. Géza király alapított. Keressétek fel a képeken látható épületeket és szobrokat, és ismerkedjetek meg Vác történelmével a város különböző helyszínein is. Ugye mennyire más szemmel néztek ezután Vácra?
Fotó: Cservenák Péter
