Elfeledett várak a Börzsönyben
A Dunakanyar és a Börzsöny számos történelmi emlékkel, híres-neves várral, erődítménnyel büszkélkedhet. Gondoljunk csak a Visegrádi-, a Nógrádi-, vagy épp a Drégelyi várra, amelyekről mind sokat hallottunk, történelmi, irodalmi tanulmányaink során. Ezúttal a témánk: Elfeledett várak a Börzsönyben.
Ugyanakkor számos „vár áll”, illetve állt még a Börzsönyben, melyekről csak a legelvetemültebb túrázóknak, történelembúvároknak van némi fogalmuk, elképzelésük, pedig ezek felkutatása igazán szép kihívás és kaland mindenki számára.
Várak a Börzsönyben
Ha a kedves olvasó monumentális falakra, kövekre és egyéb látványosságokra vár, úgy már most felhívom a figyelmet: csalódni fog, hiszen a legtöbb helyütt nincs szó másról, mint egy valamikori vár, valamikori helyéről, a legavatottabb szemnek is képzelőerőre és odafigyelésre van szüksége a nyomok felleléséhez. A dolog érdekessége és szépsége azonban éppen ebben a kalandban rejlik. Sétálni fáradtságot nem sajnálva az idilli környezetben azért, hogy történelmünk egy már nem élő darabját magunk elé idézhessük. Talán az élményt leginkább egy jó könyv olvasásához hasonlíthatnám.
Ezek közül talán a legtöbbet emlegetett „vár” a Csehvár
– amely Diósjenőről nyugatnak indulva érhető el, a 646 méter magas Bárány-bércről keletnek egy nyergen leereszkedve. A Csehvár a Börzsöny keleti széle, így meredeken kiugrik a mellette elterülő síkságból. Az elhelyezkedéséből adódóan természetes, hogy a hajdani vár tökéletes volt védelmi szempontból, ugyanis a hegykúp megközelítése nagyon nehéz, csúcsáról pedig igen messzire ellehet látni.
Napjainkban már csak néhány kőtörmelék és a korábban előkerült habarcs emlékeztet a múltra, de a kutatók egybehangzó véleménye szerint a hegykúp ovális tetején valamikor egy kőfalas lakótorony állhatott. Ennek védelméről egy körbefutó sánc gondoskodhatott, melynek körülbelül 1 méteres maradványa még ma is fellelhető. Valószínűleg Csehvár sáncait és lakótornyát a Tatárjárás után emelték, abban az időben, amikor IV. Béla királyunk utasítására várak sokasága emelkedett Kárpát-medence-szerte.
A csehvári kilátásban gyönyörködve, és a történelmi levegőt beszívva megpillanthatjuk a mondavilágáról híres Kámor várhegy bérceit.
A Kámorról azt beszélik, hogy egykoron itt két vár állt, de sajnos nem tudjuk egészen pontosan, hogy mikor építették azokat. A felső vár feltárásakor a régészek azt valószínűsítették, hogy akárcsak a Csehvár, úgy ez is az Árpád-korban épülhetett, minden bizonnyal a Tatárjárást követően.
Míg az alsó vár a késő középkorban épülhetett, és a török korban pusztult el, mikor is a Börzsöny népe a harcok és a fosztogatások elől ide menekülhetett. A ma használt nevét is ebben a korban kaphatta, hiszen a legelfogadottabb vélemény szerint a Kámor egy török eredetű szóhoz köthető, melynek jelentése sámán.
Mégsem elsősorban erről, hanem a hozzáköthető mondavilágról ismert, amely egy sziklahasadékról szól, ahová egy vitéz mesés kincset rejtett el. Az egyik helyi monda szerint, a kincs elrejtése után egy harcos vállalta, hogy belülről egy hatalmas kővel magára zárva a barlangot, megmenti az idegenektől, seregének a vagyont.
Az egyik, a település honlapján olvasható történet szerint:
ennek a kámori hegynek, illetőleg várnak az aljában, vagyis a laposban, van egy öreg, régi mogyoróbokor. Ez a bokor az egykori vár kapuján nőtt, ami olyan csapóajtóféle volt. Minden évben, virágvasárnapkor, mikor a pap misézik, ez a csapóajtó a mogyoróbokorral együtt elmozdul a helyéről. Ha valaki ezt kilesi, akkor a kinyílt kapun be tud sétálni a barlang belsejében, s az ott felhalmozott kincsekből annyit hozhat magával, amennyit csak elbír. Nem szabad azonban a telhetetlenség bűnébe esnie, mert ha nem igyekszik kifelé, akkor a kincsesbarlang ajtaja bezáródik mögötte, tudniillik, hogy az csak addig marad tárva, míg a pap a templomban be nem fejezi az ünnepi szertartást. Ekkor bezáródik, s csak egy év múlva tárul ki ismét.
Érdemes hát felkeresni a Kelet-Börzsöny kincseket rejtő és gyönyörű táját, hiszen a legendák világába kalauzol minket! Folytatjuk…
