Blog

Váci Dom - Ecsedi Báthori Miklós

Ecsedi Báthori Miklós, Vác felvirágoztatója

Ismerős Arcok 2020

Vác Szent István által avatott püspöksége okán is igen komoly keresztény, katolikus hagyományokat ápol. Elég csak a nagyszerű dómra, a Géza térre, és így az ősi, Árpád-kori (1070-es évekbeli) örökségre gondolnunk, amelyek együttesen tették a várost a dunakanyari katolicizmus fellegvárává. Hunyadi Mátyás kortársa és hű alattvalója, Ecsedi Báthori Miklós egyike volt azoknak a jeles személyiségeknek, akik munkásságukkal is nagyon sokat tettek e titulus fennmaradásáért és erősítéséért.

Ille Olla
Hirdetés

A Báthori család

A Báthori család neve napjainkban szinte minden történelmet kedvelő, ismerő ember számára ismert, hiszen számos kiváló magyar került ki soraikból. Azonban nem volt ez mindig így. Ecsedi Báthori Miklós édesapja, az 1444-es vesztes várnai csatában életét vesztő Báthori István 1410 körül még jelentéktelen vidéki nemesnek számított.

Szerencséjét maga csinálta meg, hiszen előbb a Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437), német-római császár által alapított Sárkány-rend tagja lett, illetve ezzel párhuzamosan a király bizalmas emberévé vált. Az uralkodó ugyanis mivel Magyarországon „új embernek” számított, úgy gondolta, hogy hatalma megszilárdítása céljából magát általa felemelt nemesekkel, familiárisokkal veszi körbe, akik nem kötődnek ezer szállal a régi rendhez.  Ennek egyik nyertese volt Báthori István, és a Báthori család, aki ily módon már 1417 előtt járt Franciaországban, Németországban, Lombardiában és Angliában is. Ekkor még kisnemesként a király közvetlen környezetében utazhatott, neve a méltóságnévsorokban 1419. február 8-tól szerepel. Ezt követően 1431-ig asztalnokmester volt, majd 1435-től 1440-ig országbíró, 1442-től pedig I. Ulászló király híveként országnagyi pozíciót töltött be. Ebben a minőségében vett részt a törökkel szemben vívott várnai csatában, ahol az uralkodóval egyetemben életét vesztette.

A váci püspökség első embere

Ilyen nemes felmenőkkel rendelkezett Ecsedi Báthori Miklós, aki bár nem tudjuk pontosan, lévén anyakönyv még nem készült akkoriban, de 1435 körül látta meg a napvilágot. Édesapja korai halála után édesanyja, Butkai Borbála Bolognában tanítatta a fiút, aki a többi közt a híres-neves Galeotto Marzio szárnyai alatt nevelkedett. A fiatalember kiemelkedő képességei hamar megmutatkozta, nem csoda, hogy már 1469-től választott szerémi püspök volt, majd 1474-től haláláig a váci püspökség első embere volt. Egyházát átitatta a korszellem, a humanizmus, később is tartotta a kapcsolatot az Itáliában megismert gondolkodókkal, így Marsilio Ficinóval, aki filozófiai munkáját neki ajánlotta, vagy Sebastiano Salvinivel.

Ecsedi Bátori Miklós tevékenysége

Ez a tevékenység nagyon is beleillett a korszellembe, hiszen Hunyadi Mátyás (1458-1490) uralkodónk a humanizmus és a reneszánsz művészetek nagy hazai pártolója volt, nem csoda hát, hogy a király igen nagyra becsülte Báthori Miklós püspököt. Olyannyira, hogy váci építkezéseire a budai palotában dolgozó mestereket fogadott fel. Ily módon igazi reneszánsz udvar alakult ki Vácott, amelynek jelentőségét növelte, hogy 1472 elhunyt Vitéz János esztergomi érsek.

Ezt követően a humanista gondolkodók és a reneszánsz művészek a források tanúsága szerint szívesebben tartózkodtak a DunakanyarbanVácott, mint Esztergomban vagy Budán.  A király és Báthori közös érdeklődéséről tanúskodik a már említett Marsilio Ficino egy levele, amelyben leírja, hogy mindketten nagyon kedvelték az ókori görög filozófus-politikus Platón munkásságát.

Esztergomi Bazilika

Kettejük kapcsolata az 1480-as években megromlott, amelynek okait egyelőre nem ismerjük. Ettől függetlenül Báthori Miklós megtartotta püspöki székét, és mind Vácott, mind pedig nógrádi birtokain folytatta építkezéseit. Az utóbbi kapcsán nevéhez fűződik a vár kibővítése és megerősítése a kor egyik legnevesebb itáliai származású építészének, Traguinus Jakabnak a tervei alapján.

A váci főiskola megalapítása

Vácott Mátyás király 1490-ik évi halála után főiskolát alapított, ahol az összes tudományt tanították olyan Európa szerte híres professzorok, mint Pescennio Francesco Negro és Bernardino d’Udine. Tevékenysége nyomán Vác és környezete, a fennhatósága alá tartozó területek a Dunakanyartól Nógrádig egyaránt békés virágzásnak indultak, mind a tudomány és a kultúra, mind pedig a gazdaság tekintetében. Munkásságának igazi nyomait azonban sajnálatos módon a török hódítás a 16. század végén elsöpörte.

A török pusztítás…

Forrásokból jól tudjuk, hogy rengeteg építkezést zajlott Vácon, udvarába szobrászokat, festőket, építészeket hívott, valamint írt egy verses történelmi művet is, amely azonban elveszett. Könyvtárának egyetlen hiteles darabját ismerjük, az ókori római filozófus, Cicero Tusculanumi kérdések könyve című alkotását, aki a püspök kedvenc szerzői közé tartozott. Ugyan építkezéseit felemésztette a török pusztítás, a szellemi lenyomatát mégsem tudta lemosni a 150 évnyi hódoltsági állapot, hiszen emléke mindmáig köztünk él, úgy Vácott, mind Nógrádban.

Összegzés

A kiváló ember, püspök, gondolkodó hosszú és jelentőségteljes életet élt, 1506. február 24-én tért meg a Teremtőhöz. Sírköve máshová beépítve fennmaradt, ennek feliratát egy korabeli feljegyzésből ismerjük. Emlékét a város őrzi, hiszen halálának 500. évfordulóján, 2006-ban kiállítással és konferenciával tisztelegtek a személye előtt.