Blog

A váci Vörösház múltja és jelene

Az úgynevezett Vörösház épülete a váci és Vác környéki lakosok által jól ismert, kvázi emblematikus épülete a Dunakanyar „fővárosának”, ugyanakkor főként a nem helyiek vajmi keveset tudnak a váci Vörösház történetéről.

Felújítás és új funkciók

NAV épület, mozi, kiállítóterem, autóalkatrész kereskedés, étterem, gazdabolt, cukrászda, gyros-os és a többi, és a többi. Ezek azok a helyek, bizonyos értelemben életünk részei, amelyek kapcsán mindnyájunknak a Vörösház jut elsőre eszünkbe. Azt is tudjuk, hogy a város jellemző épülete alig 10 esztendeje újult meg, és kapott végre a régihez hasonló, mégis modern, szép külsőt. A környezetétől nem csak színében, de funkciójában is elütő „ház” tehát velünk él, de a rohanó világunkban nem állunk meg egy percre sem, hogy átgondoljuk, vajon milyen örökséget hordoz magával?

Vác pusztulása és újjáépítése     

Vác városát, a püspöki és a polgári várost egyaránt tűzvész pusztította a Krisztus születése utáni 1731-ik esztendőben. A tomboló elemek a 229 házból 198-at teljesen leégettek, minden bizonnyal a város egyszerű lakói úgy érezték, hogy számukra, és Vác számára innét nincs visszaút. De ahogy mondani szokták: a legnagyobb sötétséget követi a hajnal, az ember a pusztítások után képes igazán nagy teljesítményre, amely ezúttal művészi remekekkel is párosult. Ahogy Vác honlapján, a várostörténet taglalásánál is olvasható: 

A város újranépesülése részben a püspökök szervezett telepítő munkájának, részben spontán beköltözéseknek köszönhető. Az újjáépítést és a gazdaság talpra állítását célul kitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel – ingyenes házhely, építőanyag, adókedvezmények – igyekeztek idecsalogatni a kizárólag katolikus telepeseket. A betelepülők zöme – a visszatelepülő magyarok mellett – német nyelvterületről érkezett, de csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, sőt franciák és olaszok is jöttek. Ez a heterogén eredetű lakosság a XVIII. század végére vált öntudatos váci polgárrá. Fejlődésnek indult a mezőgazdaság – különösen a szőlőtermesztés – és a kézművesipar is.

A váci Vörösház építése     

Ennek a kitartó, álhatos munkának köszönhető a mai csodás váci barokk városkép, amely évente turista sokaságát vonzza a Dunakanyar centrumába. A Vörösház is ezen építkezések során alakult ki, amely az akkori püspöki város kapuján kívül készült el. Nevét a Nápolyból érkezett építők által használt rikító vörös színéről kapta. Építtetője, a nápolyi alkirály címet is viselő Althann Mihály Frigyes váci püspök volt, így nem meglepő, hogy szakembereket is a távoli olasz városból hívott Vácra.

Az épület funkciója, akárcsak ma, elsősorban praktikus volt, hiszen, több mint két évszázadon át a püspökség gazdasági központja működött itt. Nagyrészt magtár, terménytároló, istálló, kocsiszín és az alkalmazottak, munkások lakhelyei alkották az épületkomplexumot. A két évszázad prosperáló gazdálkodása után a második világháború utáni kommunista hatalomátvétel és az államosítás csakúgy, mint minden más, úgy a Vörösház létét, funkcióját is kérdésessé tette. Végül is hol így, hol úgy, de városi tulajdonban lévő épületként továbbra is működött és működik.

A rendszerváltás előtt

A rendszerváltás előtti és utáni 1-2 évtizedben a Vörösház borzalmas állapotba került. Az épület nagyobb részét a már említett és neves autóalkatrész kereskedő Kft. használta, akik bérlőtársaikkal igyekeztek minden lehetőséget megragadni, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő leromlott állapotú rész is megújulhasson, hiszen az egységes ápolt és szép külső együttesen érdekük. 2003 közepén végül egy kompromisszumos megoldás jóvoltából lehetőség nyílt a teljes felújításra. A váci önkormányzat gazdasági és városüzemeltetési bizottsága állagmegóvás céljából pályázatot írt ki a „Vörösház” tető és utcai homlokzatának felújítására, amelyen a Kft. került ki győztesen. A pályázat tartalmazta, hogy a felújítást elvégző cég a felújítás fejében hosszútávon üzemeltetheti az épületet.

Az épület jellegzetes színe     

A tervek végül felülmúlták a pályázati kiírást, hiszen azok az épületkomplexum teljes körű megújítását tartalmazták. Eszerint 5 év alatt, négy ütemben kerül sor a munkálatokra: Az első és a második ütemben a tető és a homlokzat felújítása valósult meg.  A harmadik és negyedik ütem az alsó szint felújítását és az emeleti szint beépítését jelentette. Valamint ezenfelül a belső udvar rendezése is szerepelt, a tervek között, amit meg is valósított.

A munkálatok során törekedtek arra, hogy az épület megőrizze eredeti sajátosságait, mindezt a modern kor kívánalmainak megfelelően. Ily módon az épület visszanyerte jellegzetes vörös színét. A gyönyörű kovácsoltvas ablakrácsokat és az egyedi boltíves kaput is sikerült helyreállítani, nem beszélve az udvaron láthatóvá tett, felemelt 300 éves kútról.

A megújult Vörösház átadása

A megújult Vörösházat éppen 10 éve, 2006 szeptember közepén adták át, az épületegyüttes 275. születésnapján. A város e jellegzetes pontja azóta kereskedő- szolgáltató- és üzletházként várja vendégeit, szolgálja a vendégeit, remélve az épület újra elfoglalhatja méltó helyét Vác nevezetes épületeinek sorában.  Az első, tán legnagyobb lépés megtétele 10 éve megtörtént, amelyre emlékezünk ma, és amelyet az idő egyértelműen igazolt.