Blog

Váci vár

A váci vár története – Vác emlékei

A Dunakanyar várai között számon tartjuk Nógrád, Esztergom, Visegrád és Drégely várát. Emellett sokan és sokszor keresik fel a Börzsönyben a damásdi vár és Zuvár romjait is, azonban a váci vár története felett valahogy hajlamosak vagyunk elsiklani. Pedig Vácnak is volt vára, méghozzá egészen 1684-ig, amikor a vár megsemmisült a török uralom során.

A váci várnak csak a maradványai bukkannak fel a városban, a Duna felőli oldalon. A városi védőművekből pedig csak a Hegyes-torony maradt fenn, méghozzá egy lakóház részeként.

A váci vár remek elhelyezkedése

Szent Istvánnak köszönhetően Vác népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. A kereskedőváros egyházmegyei központ is volt, melyet a tatárjárás idején megostromoltak és elfoglaltak.

Tudtátok?

A város első püspöki templomát I. Géza adományából fejezték be, őt pedig itt temették el 1077-ben.

Az ostrom után a romok helyreállításában a telepesek jelentős szerepet játszottak, létrehozták a Német-várost. A gótikus stílusban újjáépített katedrálist várfalakkal vették körbe, és Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a reneszánsz stílus jegyében alakították át. Az egyházi épületben négy kápolnát és 13 oltárt létesítettek, de a közelben álló püspöki palotát is csodálatos pompával díszítették fel.

Lilla Covid
Hirdetés

Idővel az uralkodó is sokallta Báthory Miklós méregdrága építkezéseit, ezért gondnokot állíttatott az egyházfi mellé. Annyi azonban bizonyos, hogy a vár a virágkorát a 15. század második felében élte.

A dunai közlekedés fellegvára

A 16. században a Habsburg hadvezetés, és a törökök számára is kiemelkedően fontos volt, hogy a várat saját kézben tudják, hiszen a váci vár kiváló bázis volt a dunai közlekedés ellenőrzésére. Annak idén már a római őrtornyok is a Duna mentén épültek, a limes magyarországi vonalának részeként.

A várban, amelynek korszerű ágyúállásait olasz mérnökök tervezték, 426 fős őrség állomásozott. A városban élő magyar és német kereskedők már korábban elhagyták a települést, helyettük szegényebb mohamedán családok költöztek be. A váron ezután nem történt további átalakítás, a megszálló törökök csak használták, de nem fejlesztették. A székesegyházból dzsámi lett, amely mellé egy minaret épült.

Korabeli írások tanúsága szerint a reneszánsz püspöki templomot Wallenstein  zsoldosai robbantották fel 1626-ban, majd a leomló kövekből erősítették meg a váci vár falait a törökök.

Evlija Cselebi 1663. körül alaposan bejárta a hódoltságot, és az alábbiakat jegyezte fel magának Vácról:

“A Duna folyó partján négyszög alakú, sövénypalánkkal kerített város. A belsővárban mintegy 50 deszkazsindelyes ház van, amik a parancsnok háza, hadi szertár és gabonaraktárak. Itt van még a Szulejmán khán dzsámija is. Fogadónak, fürdőnek nyoma sincs. A külsővár ezt a belsővárat körbevevő szép vár, ez is sövényből és nagy gerendákból készített tömésfal kerítésű. A vár közelében laktak a mohamedánok, míg a távolabb a ráják.”

Vác vára – A vár pusztulása

A váci vár 1684-ben semmisült meg végleg. A lerombolását Abdurrahman budai pasa rendelte el, mert meg akarta akadályozni, hogy a felvonuló császári seregek használják a későbbiekben.

A törökök uralma alól két év múlva szabadították fel véglegesen a területet, és bár a városba visszatért az élet, a Duna-parton álló várat sosem építették újjá. A várnak ma már csak a romjaival találkozhatunk, a kövek magukban hordozzák a város kalandos történetét.

Forrás: Magyar Várak