A váci vár története – Vác emlékei
A Dunakanyar várai között számon tartjuk Nógrád, Esztergom, Visegrád és Drégely várát. Emellett sokan és sokszor keresik fel a Börzsönyben a damásdi vár és Zuvár romjait is, azonban a váci vár története felett valahogy hajlamosak vagyunk elsiklani. Pedig Vácnak is volt vára, méghozzá egészen 1684-ig, amikor a vár megsemmisült a török uralom során.
A váci várnak csak a maradványai bukkannak fel a városban, a Duna felőli oldalon. A városi védőművekből pedig csak a Hegyes-torony maradt fenn, méghozzá egy lakóház részeként.
Tartalomjegyzék:
A váci vár remek elhelyezkedése
Szent Istvánnak köszönhetően Vác népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. A kereskedőváros egyházmegyei központ is volt, melyet a tatárjárás idején megostromoltak és elfoglaltak.
Tudtátok?
A város első püspöki templomát I. Géza adományából fejezték be, őt pedig itt temették el 1077-ben.
Az ostrom után a romok helyreállításában a telepesek jelentős szerepet játszottak, létrehozták a Német-várost. A gótikus stílusban újjáépített katedrálist várfalakkal vették körbe, és Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a reneszánsz stílus jegyében alakították át. Az egyházi épületben négy kápolnát és 13 oltárt létesítettek, de a közelben álló püspöki palotát is csodálatos pompával díszítették fel.
Idővel az uralkodó is sokallta Báthory Miklós méregdrága építkezéseit, ezért gondnokot állíttatott az egyházfi mellé. Annyi azonban bizonyos, hogy a vár a virágkorát a 15. század második felében élte.
A dunai közlekedés fellegvára
A 16. században a Habsburg hadvezetés, és a törökök számára is kiemelkedően fontos volt, hogy a várat saját kézben tudják, hiszen a váci vár kiváló bázis volt a dunai közlekedés ellenőrzésére. Annak idén már a római őrtornyok is a Duna mentén épültek, a limes magyarországi vonalának részeként.
A várban, amelynek korszerű ágyúállásait olasz mérnökök tervezték, 426 fős őrség állomásozott. A városban élő magyar és német kereskedők már korábban elhagyták a települést, helyettük szegényebb mohamedán családok költöztek be. A váron ezután nem történt további átalakítás, a megszálló törökök csak használták, de nem fejlesztették. A székesegyházból dzsámi lett, amely mellé egy minaret épült.
Korabeli írások tanúsága szerint a reneszánsz püspöki templomot Wallenstein zsoldosai robbantották fel 1626-ban, majd a leomló kövekből erősítették meg a váci vár falait a törökök.
Evlija Cselebi 1663. körül alaposan bejárta a hódoltságot, és az alábbiakat jegyezte fel magának Vácról:
„A Duna folyó partján négyszög alakú, sövénypalánkkal kerített város. A belsővárban mintegy 50 deszkazsindelyes ház van, amik a parancsnok háza, hadi szertár és gabonaraktárak. Itt van még a Szulejmán khán dzsámija is. Fogadónak, fürdőnek nyoma sincs. A külsővár ezt a belsővárat körbevevő szép vár, ez is sövényből és nagy gerendákból készített tömésfal kerítésű. A vár közelében laktak a mohamedánok, míg a távolabb a ráják.”
Vác vára – A vár pusztulása
A váci vár 1684-ben semmisült meg végleg. A lerombolását Abdurrahman budai pasa rendelte el, mert meg akarta akadályozni, hogy a felvonuló császári seregek használják a későbbiekben.
A törökök uralma alól két év múlva szabadították fel véglegesen a területet, és bár a városba visszatért az élet, a Duna-parton álló várat sosem építették újjá. A várnak ma már csak a romjaival találkozhatunk, a kövek magukban hordozzák a város kalandos történetét.
Forrás: Magyar Várak
