UTAT NYITNI A SZABADSÁGHOZ – Ferenczy Béni művészete kiállításmegnyitó

  • Szentendre

    Ferenczy Béni  - eredetileg Benjámin - elképesztő élete átível a XX. századon.

    Az apja, Ferenczy Károly, korának rendkívül sikeres művészcelebe, az ő segítségével - és árnyékában -  válik csodálatos szobrásszá Béni. (És textilművésszé ikertestvére, Noémi.)

    Ferenczy Béni ott volt Ady halálos ágyánál. („A nagybeteg Ady”címmel meg is mintázta, elképesztően erős mű.)  A Tanácsköztársaság lelkes résztvevője, amiért emigrációba kényszerül:  ekkor él Pozsonyban, Berlinben, Bécsben, Moszkvában.

    1938-ban hazajön, 44-ben zsidókat bújtat. Hiába választja be őt Kodály a Művészeti Tanácsba 45-ben, az ötvenes években indexen van, illusztrátorként keresi kenyerét. Révai József személyes ügyének tekintette, hogy Ferenczy ne taníthasson a Képzőművészeti Főiskolán. Pedig Révait 19-ben a Kommün bukása után Ferenczy Noémi bújtatta a lakásán.  

    Az 56-os szovjet bevonulás hírére Ferenczy Béni agyvérzést kap, jobb oldalára lebénul és elveszti beszédkészségét.

    (Az a két mondat, mely levelem tárgyát képezi, az ő egyik beszéd és írásgyakorlata volt. Erzsinek hívta a feleségét.)

    És ekkor, 66 évesen, féloldalasan, magatehetetlenül, megtanul bal kézzel rajzolni és formázni. Még tíz évig alkot így, hihetetlen emberi és művészi erőt felmutatva.

    Tisztelője, barátja volt többek közt Pilinszky, Nagy László, Weöres Sándor, Illyés Gyula.

    Grafikusként, éremművészként kiemelkedő az életműve. Kisplasztikáinak kisugárzása lenyűgöző. Mindhárom műfajból láthatóak alkotásai március 22-én nyíló, június 24-ig nyitva lévő kiállításunkon.

     

    Iratkozz fel hírlevelünkre