Blog

Remete-barlang

A Rám-szakadék, a Remete-barlang és a prépostság legendái

Dömösi prépostság, Remete-barlang, Rám-szakadék. Mindhárom hely népszerű turistacélpont, ahol hétvégenként feltöltődhetünk a természetben, magunkba szívhatunk egy kis friss, vidéki levegőt és bővebb ismereteket szerezhetünk a múltunk egy szeletéről. Ha annál a szeletnél egy kicsivel nagyobbat is szívesen megismernétek, tartsatok velünk!

Hirdetés

Spóner Orsolya, Dunakanyar kutató történetei mindig lenyűgöznek bennünket, mert a szavait hallgatva visszarepülünk a múltba, és minden történelmi esemény sokkal izgalmasabb és színesebb lesz annál, mint ahogyan azt a régi történelemkönyvünk molyrágta lapjain olvashatjuk. Orsolya olyan legendákra is kíváncsi, melyek eddig a nagyközönség előtt rejtve maradtak, vagy amelyek sokszor már nem kapnak helyet a könyvek apró betűs részeinél sem. Szorgos munkájának köszönhetően most megismerhetjük a Dömösi Prépostság, a Remete-barlang és a Rám-szakadék legendáival.

Dömösi prépostság romjaiDömösi Prépostság

Képes Krónika: 1063. – I. Béla király trónomlása Dömösön

A legkegyesebb Béla király, betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi birtokán, Demesen, mikor a trón összeomlott, súlyosan megsérült s gyógyíthatatlan betegségbe esett…

A Dömösön élő szájhagyomány szerint az egykori királyi kúria (később prépostság) helyén egy falcsonk maradvány látható. Ezt a helyiek trónteremként emlegetik, ahol nem véletlen baleset áldozata lett I. Béla, hanem Bikács, Petrőd és Szolnok ispánok ácsokkal való összeesküvésének következménye volt a trónomlás, ami a király halálát okozta. A XI. század végén a királyi kúria hercegi tulajdonba került. Könyves Kálmán királyunk fivére, Álmos herceg monostor és templom építtetésébe kezdett 1107 körül.

Dömösi prépostság

Képes Krónika: A demesi egyház építése.

„A herceg monostort építtetett Demesen és megkérte a királyt, hogy jöjjön el felszentelésére, úgy is történt..”

Almus herceget és fiát megvakítják: „…. A béke megkötése után azonban a király elfogatta a herceget és kisfiát, Bélát, és megvakítatta őket….Almus herceget pedig  Demesre vitték monostorába.”(1113-ban)

Ezután a király súlyos beteg lett… Bothnak Benedek nevű fiát elküldte, hogy fogja el a herceget, nehogy a király halála után esetleg ő léphessen a helyébe. Amikor Benedek eltávozott, a herceg a monostor előtt üldögélt fájdalmán keseregve. Midőn meghallotta, hogy lovasok érkeznek sietve, lelke mélyén megsejtette: veszedelem fenyegeti, és bevezettette magát a monostorba, kezével megfogta szűz Szent Margit oltárát, hogy legalább az Isten és szentjei iránti tisztelet miatt ne merészeljék őt elvonszolni onnan. Benedek pedig – nevét megcsúfolván – rávetette szentségtörő kezét, és erőszakkal el akarta hurcolni, bár a herceg az oltárt fogta. Miközben igyekezett kivonszolni, a herceg kezén felhasadt a bőr, és az oltárt beszennyezte a vér. A papok szemmel tartották a templomajtót, és el akarták fogni Benedeket. Ő azonban észrevette ezt, dühösen kirohant, ahogy tudott, és miközben gyorsan vágtatott a Pelys erdején át, leesett a lóról, nyakát törte, és meghalt. Kutyái, amelyek követték őt, felfalták a húsát és a csontjait.

(A Képes Krónikákból felhasznált szövegek fordítása Bellus Ibolya munkája.)

Dömösi hajóállomás

Remete-barlang

Ha Dömös felé utaztok, és a Hajóállomás mellett haladtok el, szinte biztos, hogy felnéztek a Duna felett magasodó Szent Mihály hegyre, igaz? A Remete-barlang úgy vonzza az ember tekintetét, mint a mágnes, és ha szerencsések vagyunk, a szikrázó napsütésben megcsodálhatjuk a barlang éles körvonalait is. Kirándultatok már erre? És tudjátok, honnan fakad a Remete-barlang elnevezés? Orsolya így fogalmaz.

A dömösi tájképéhez szorosan kapcsolódik a Duna túlsó oldalán emelkedő Szent Mihály hegy, melyen a Remete-barlang láthatók. A kilenc, zömében beomlott barlangüreg emberi kezek munkái.Lakóiról hiteles adatok nem maradtak fenn. Feltételezhető, hogy I. András király idejében betelepült bazilita szerzetesek lakhelyeként funkcionált.

Mások a zebegényi bencés apátság maradványait keresték ezen a helyen, de felmerült az építmény római őrhely rendeltetése is. Az Árpád-kori jelenlét teljességgel bizonyítható és valószínűleg valamelyik szerzetesrend építőtevékenységének emlékei. Az itt élők emlékezete szerint, már I. István király uralkodásának ideje alatt Dömösön görög-keleti vallású rend létezett.

Remete-barlangA Remete-barlang legendája

A szerzetes szamara

Egy bűnös szerzetesről szól, ki a dömösi monostorból menekült fel a sziklafalba vájt barlangba. Ennek a szerzetesnek volt egy szamárkája, melynek a hátán kétfelől lefüggő edénykékben vizet szállított nap, mint nap a remetének.

Rosszindulatú emberek egyszer a szamár edénykéit telerakták levegővel felfújt béllel, s mikor a szamár a Duna partjára ment vizet meríteni, a folyóba lépve nem érezte meghúzódni a vizes edényeket tartó szíjat és így tovább ment, mint ameddig lehetett volna. A szamarat elsodorta a víz. A remetének nem volt többé mit innia, hiszen fogadalma tiltotta helyének elhagyását, így szomjan halt.

Az angyalok hárfázása

Egy másik verzió egy Dömösön élt szerzetesről szól, akinek egyszer látomása volt, amelyben a szél fúvásában hallani vélte az angyalok hárfázását. Látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba és remeteként élte tovább életét.

Rám-szakadék

Rám-szakadék

Talán a Rám-szakadék a legnépszerűbb turistacélpont Dömös közelében. Kirándulás közben már ti is biztosan sokszor gondolkodtatok azon, hogy honnan kaphatta a nevét a szakadék. Ennek számos magyarázata létezik.

A király és a vadász

A király elhatározta, nagy vadászatot rendez az ország főurainak, nemeseinek Dömösön, hiszen köztudott volt, hogy a pilisi erdő bővelkedik a vadakban. Rengeteg vendég érkezett. Vadászok és hajtók segítették az eseményt. Köztük volt az a vadász is, aki ügyességével már sokszor bizonyította a királynak, hogy érdemes a fővadászi címre. Így a király oldalán a lovasok élén vezethette a vadászatot. Számtalan vadat ejtettek már el, mikor is egy igazán nemes szarvas, hatalmas aganccsal került az útjukba.

Mindeközben hatalmas vihar kerekedett. Zúgott a szél, szakadt az eső, a fák recsegtek-ropogtak így a nemes urak sorra visszafordultak. Fedezékbe vonultak a hajtók is a roppant vihar elől. Már csak a király és a fővadász, kiket elkapott a vadászat heve maradt a szarvas nyomában. Órákig űzték, de nem tudták elfogni a nemes vadat, aki egyszer csak hatalmas szökkenéssel átugrott egy nagy hasadékon és eltűnt a szemük elöl. A király még a szakadék előtt megállította lovát, de a vadász lezuhant lováról és a szakadékba esett.

A király visszalovagolt a többiekhez és kerestetni kezdte vadászát, akit a zuhogó esőben nem találtak sehol. Eközben a vadász a zuhanás után magához tért. Szerencsére az átázott föld megvédte a sérülésektől, haláltól. Sántikálva botorkált kifelé a szakadékból, ahol az esőtől megduzzadt patak gátolta mozgásában. Sziklák tépték bőrét, ágak szaggatták ruháját, az ég mennydörgött, villámok cikáztak. Úgy érezte most szakadnak rá a hegyek és omlanak rá a sziklák. Félelmében kiabálni kezdett: Segítség! Rám szakad! Rám szakad!! Ezt a kiabálást hallották meg keresői, s így találtak rá. Azóta nevezik ezt a csodálatos völgyet Rám-szakadéknak. (Szilágyi Magdolna elmondása alapján kinek még a nagypapája mesélte a történetet)

Rám-szakadékRham

A Rám-szakadék egy Rham nevű emberről lett elnevezve.

A gazdag ember története

A Rám-szakadékról a helyiek azt is mesélik, hogy egy gazdag ember minden vagyonát apránként ide hordta, hogy ki ne rabolhassák. Egy alkalommal hatalmas vihar kerekedett, s a villámcsapások rettenetes dörejét a kétoldalt álló sziklák még jobban felerősítették, a gazdag ember pedig azt kiabálta, „rám szakad, rám szakad”…még akkor is mikor már a vihar elmúlt.

Pénzverő-árok

A régi magyarok a rezet rámnak nevezték, s a hagyomány szerint a Rám-szakadék környékén régi pénzverde volt. Itt található a Pénzverő-árok. Régészeti leletek alapján a pénzverés bizonyított, bár feltételezések szerint hamisító műhely működhetett Dömösön.

Rövidesen megismerhetitek a dömösi források, és patakok meséit, és utána járunk olyan hiedelmeknek is, melyeknek mára már csak a töredéke maradt ránk. Ha kérdésetek lenne a fenti történetekkel kapcsolatban, bátran írjátok meg nekünk, igyekszünk mindenre válaszolni!

A cikkben olvasható történetek Spóner Orsolya gyűjtési munkái, melyeket a Nemzeti Művelődési Intézet kutatási programjának keretében gyűjtött össze. Az anyagot a tudomásával és engedélyével használtuk fel.

Forrás:

Képes Krónika. Bellus Ibolya fordítása.

Nedeczky Gáspár: Dömös története és ujabb leirása.1880.

L. Kecskés András: Dömös.

Témába vág

10 bakancslistás látnivaló Verőce környékén Zötykölődtünk a vonaton, százszor, ezerszer is talán Nagymaros felé, és mindig elsuhant mellettünk a Verőce tábla anélkül, hogy Verőcén egyszer is le...
5+1 népszerű kirándulóhely Esztergom környékén Történt egyszer néhány évvel ezelőtt, hogy felültünk egy kirándulóhajóra, hogy egy kicsit kikapcsolódjunk Esztergomban. Bár akkor már évtizedek óta i...
TOP 3 úti cél! Kirándulás gyerekekkel Budapest környékén Már a hátizsákban lapulnak a szalámis zsömlék, a csemeték az ajtóban toporognak, ti pedig indulásra készen várjátok, hogy felfedezzétek azokat az úti...
Egynapos kirándulás Vácon – Váci városnézés! Történt egyszer, hogy egy hétvégi napon elhatároztuk, hogy felkapjuk a turista szemüveget, és bár már vagy ezerszer jártunk a városban, de most megné...
5+1 kalandos sportprogram Vác környékén Éppen azon gondolkodtok, hogy mi jót csinálhatnátok Vácon és Vác környékén, ami mozgalmas, hangulatos és egyben vagány időtöltés? Ne menjetek tovább,...
Szarvasbőgés a Pilisi Parkerdőben – ne hagyd ki! A Pilisi Parkerdő több erdészeténél idén is vezetett túrákon hallgatható és figyelhető meg a szarvasbőgés, ami az erdőkben szeptembertől október elej...
Nagymaros-Dömös túra – Minden korosztálynak! Külön-külön talán ezerszer felkerestétek már Nagymaros és Dömös legszebb túraútvonalait, látnivalóit és titkos zugait, de vajon eszetekbe jutott már ...
Hajóval Zebegénybe? 10 érv, miért ne hagyd ki! 1000 és 1 érv szól amellett, hogy miért remek ötlet egy kirándulóhajó vagy szárnyashajó fedélzetén felfedezni a Dunakanyart. Szentendre, Esztergom és...
Nyári hűsölés a Szentendrei-sziget bűvöletében A Nyár a szigeten Csukás István nagysikerű regénye, amelyből 1975-ben ifjúsági film is készült, méghozzá Bánhidi László és Kaló Flórián közreműködésé...
TOP10 hajókirándulás gyerekekkel – Úti célok! Gondoltátok volna, hogy a hajókirándulás gyerekekkel nem csupán egy néhány órás program, hanem széppé és izgalmassá teheti az egész napotokat? A köve...