Pogányvár – Elfeledett várak a Börzsönyben II.

A Dunakanyar és a Börzsöny számos történelmi emlékkel, híres-neves várral, erődítménnyel büszkélkedhet.
Gondoljunk csak a Visegrádi-, a Nógrádi-, vagy épp a Drégely várra, amelyekről mind sokat hallottunk, történelmi, irodalmi tanulmányaink során. Ugyanakkor számos „vár áll”, illetve állt még a Börzsönyben, melyekről csak a legelvetemültebb túrázóknak, történelembúvároknak van némi fogalmuk, elképzelésük, pedig ezek felkutatása igazán szép kihívás és kaland mindenki számára. Ezúttal az úgynevezett Pogányvár bemutatására vállalkoztunk.

Legutóbb a Diósjenő melletti úgynevezett Csehvárat és a Kámort fedeztük fel

– azonban ez az ősidők óta lakott táj ezen a környéken újabb valamikor várat, a Pogányvárat tartogatja számunkra. Talán elsőre meglepő és érthetetlen, hogy miért e sok vár egy helyütt, mi végre épült Diósjenő közvetlen közelében 3-4, Nógrádi várral együtt még több erődítmény. A válasz mindenképp kettős. Egyrészt már az előző írásban is jeleztem, hogy ezek az úgynevezett várak, mint a Csehvár, és a Kámor (és mint látni fogjuk, a Pogányvár), kevés ideig álló, homályos történetű, kisebb erődítmények, mondhatni menedékhelyek voltak a háborúk idején, amelyekben egyaránt közös, hogy nagyon keveset tudunk róluk.

Másrészről, és erre lesz példa Pogányvár is, a Kárpát-medence az őskortól kezdve lakott, az eltérő kultúrák várakat és erődítményeket emeltek, természetesen és logikusan azokon a helyeken, ahol a természeti adottságok leginkább alkalmasak voltak erre. Ezek sokszor egybeestek, akár egymásra épültek, de adódhatott úgyis, hogy egy korábbi emléket a történelem viharai elsodortak, a földdel tették egyenlővé, majd az új civilizáció, nép nem azon a helyen emelt újat, hanem kissé arrébb, az általa megfelelőnek ítélt helyen. Aztán az idő feledésbe merítette a várat, emlékét pusztán néhány legenda, és a legújabb korok régészeti kutatásai eleveníthetik fel.

Az elfeledett Pogányvár

A Pogányvár kapcsán sem történt ez másképp, hiszen a sáncvárat az újkorban fedezte fel az értő szem, mikor is három kéziratos határjárási térképen (1781-85 között) is megjelenik, feltüntetik a valamikori sáncokat. Ez az az időszak, mikor a mind professzionálisabb hadseregek megjelenésével a térképészet is fellendülőben van, mindinkább felfedezik a már föld alatt lévő korábbi sáncokat.

Ezt követően jó száz évig semmi új nem derül ki a Pogányvárról. Legközelebb ugyanis Könyöki József híres régész, restaurátor járt a helyszínen, akinek viszont a feljegyzései sajnálatos módon elvesztek. Később a háborúk, egyéb történelmi viharok és események elvonták a figyelmet a várról. A hely részleges felderítésére és feltárására csak a második világháború után került sor. A sánccal kerített belső területről igen sok cserép, cserépdarab került elő (a figyelmes túrázó ma is lelhet), amelyekből kiderül, hogy a föld-sáncvárat az úgynevezett Kyjatice-kultúra idején emelték a késő bronzkorban, Kr.e. 1000 körül. E kultúra népei a folyóvölgyekben és völgyekben éltek. Elsősorban a nyitott síksági-, a barlangi- és a gyakran erődített hegyvidéki megtelepedési formákat választották, ahogy a Pogányvárnál is ez volt a jellemző.

Elhelyezkedés

A Diósjenőtől körülbelül 5 km-re nyugatra fekvő hegy, és a tetején lévő sáncvár a Csóványos közelében található, hiszen a Börzsöny legmagasabb csúcsának tömbjétől északkeletre kinyúló gerinc végét foglalja magában. Ez a hely igencsak jól védhető volt, valamint a környezet is megadott mindent a bronzkori embernek, amire szüksége lehetett. Nyersanyagok, víz, gazdálkodásra, állattartásra alkalmas terület, bő vadállomány, és csodaszép táj, mely emberszívet melenget. A hegynek igen meredek oldalai vannak. Északnyugat felől a Rózsa-patak, délkelet felől pedig a Pogány-patak volt, amelyek évmilliók alatt ilyen nehezen megközelíthetővé tették e gyönyörű helyet.

Mérete

A hegy nem foglal el központi, uralkodó helyet a tájban. Szomszédjai mind hasonló magasságú hegyek, ugyanakkor fekvése a védelem szempontjából nagyon is előnyös. Manapság is erdő fedi az egész területet, ami bizonyára a bronzkorban még inkább jellemző volt.

Az egykori vár és népe körülbelül 3 hektárnyi területen élhetett. A sánc ma is látható nyomai alapján kiderül, hogy e rész hossza 320 méter, szélessége pedig 70-100 méter között váltakozik. Ugyanakkor a Pogányvár egész tömbje igen meredek, így e relatíve kicsinek számító területet is teraszosítaniuk kellett, hogy települni tudjanak, ami napjainkban is tisztán látható.

A Pogányvár megközelítése

A Pogányvár csodaszép tömbje számos turistaútvonalon megközelíthető, Diósjenőről, Királyházáról indulva, vagy ha épp a Csóványosra tart a Börzsöny szerelmese. Bár, mint fentebb is említettük, oldalai igen meredekek, és nem kis nehézség árán megközelíthetőek. Siker esetén csak még nagyobb elégtételt jelent az ember lányának, fiának, hogy leküzdötte ezt a robosztus akadályt. Emellett a tetőn olyan dolgokra nyílik lehetősége, amelyre nem mindennap van mód!

A még ma is ősvadon jelleget viselő területen elképzelheti, miként is élt és dolgozott a korabeli, bő 3000 évvel ezelőtt élt ember, valamint kis plusz séta árán, ezen élet nyomai után, a néha még fellelhető cserépdarabok után kutathat. Keressük fel hát mihamarabb a Pogányvárat és szippantsuk egyet a tiszta, és jó nehéz történelmi levegőjéből!