Szent István ezüst dénárja került elő a sekély Dunából

Hosszú hetek óta olyan sekély a Duna vize, hogy időről időre felbecsülhetetlen értékű leletek kerülnek elő a korábban vízzel borított területekről. A Vízügyi Igazgatóság esztergomi gátőre, Dávid Balázs egy több száz éves nyílhegyre bukkant, majd ezt követően került elő Szent István ezüst dénárja a Helemba-szigeten. A pénzt egykor Esztergomban verték, ez volt az ország első pénzeinek egyike.

Szent István ezüst dénárja

A Vízügyi Igazgatóság október közepén gázlók felmérését végezte a Helemba-szigeten. Ekkor Dávid Balázs gátőr egy nyílhegyet vett észre a füvön, amit azonnal le is fényképezett. Nem sokkal később megcsillant a közelben egy ezüst érme, amelyen különleges jelek és írások voltak, valamint a „REX” felirat.

A gátőr bevitte a leleteket az esztergomi Duna Múzeumba, ahonnan a Balassa Múzeumba irányították. A múzeum munkatársai megerősítették, hogy a nyílhegy egy 13-14. századi darab, az érme pedig egy STEPHANUS REX, azaz Szent István ezüst dénárja.

A Helemba-szigeten végzett korábbi ásatásokon őskori földházak, középkori emlékek, egy Árpád-kori templom és a körülötte elterülő temető, valamint egy érseki nyaraló alapjai kerültek elő. A sziget igen gazdag régészeti lelőhelyekben. Ahogyan az egész Dunakanyar.

Régészeti leletek a Dunakanyarban

Szent István ezüst dénárja mellett más értékes régészeti leleteket is találtak a Dunakanyarban, ezért a régészek jelenleg is a kiszáradt Duna-medret kutatják. Az alacsony vízszint miatt a kiszáradt homokpadok és zátonyok szinte kizöldelltek, az esztergomi Mária Valéria híd melletti hajókikötőnél pedig már nyáron is hatalmas zátony bukkant ki a vízből.

A zátonyról drónvideó is készült, amelyet megtekinthettek IDE kattintva.

Az elmúlt időszakban olyan érdekes leletekre bukkantak a Duna medrében a Dunakanyar lakói, amelyek nemcsak a civileket lepték meg, de a környék múzeumainak szakembereit is. A nyár végén például Esztergomnál egy török kori pipa került elő az iszapból. Urnatöredékeket, faragott márvány és kerámiadarabokat is találtak. Nagyon izgalmasan hangzik, ugye?

A Balassa Múzeum ezek alapján a következőkre kéri a Duna-parton sétáló kincskeresőket:

„Ha különleges, régészetileg vagy történetileg értékes leletre bukkannának, kérjük küldjenek egy fotót a leletről és a lelőhelyről, vagy elérnek bennünket telefonon is a 0633/500 175-ös telefonszámon. Emellett minden hétköznap 08:00-16:00 közt személyesen is a rendelkezésükre állunk. Vigyázzunk együtt értékeinkre! Ne hagyjuk elkallódni csodás emlékeinket! Köszönettel, az MNM Balassa Bálint Múzeuma munkatársai.”

Bármennyire is izgalmas a Duna-mederben folytatott kincskeresés (mert kétségtelenül az!), a katasztrófavédelem szakemberei arra kérik a lakosságot, hogy óvatosan járjon el közben. A Dunakanyar ugyanis számos második világháborús robbanótestet rejthet, melyek hatástalanítása egyértelműen a tűzszerészek feladata.

Ha pedig olyan izgalmas régészeti leletre bukkantok, mint Dávid Balázs, az örökségvédelmi törvény alapján értesítsétek az illetékes múzeum munkatársait. Ugye, milyen izgalmas kihívásokat és híreket tartogat számunkra napról napra a térség?

Forrás és borítókép: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság