Öt jövőt meghatározó trended vázolt fel a Deloitte
Két alapvető szervezeti hozzáállást lehet megkülönböztetni, a túlélő és az ambiciózus megközelítést – derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből, amely bemutat öt olyan trended is, amelyek leginkább alakíthatják a munka világát a jövőben.
A tizenegy éves múltra visszatekintő Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek kutatásában a 2020-as év legfontosabb tanulságai közé sorolandó, hogy a munkavállalói egészség és biztonság felértékelődött, a vészhelyzeti forgatókönyvek valódi értelmet nyertek, valamint, hogy két hónap alatt két évnyi digitalis transzformáció zajlott le a szervezetekben. Utóbbi nem okoz nagy meglepetést, hiszen az online elérhető szórakozási formák, mint az online szerencsejáték, illetve ennek okostelefonon elérhető változatai, így a bet365 mobil alkalmazás is előtérbe kerültek a járvány következtében.
Két alapvető szervezeti hozzáállást lehet megkülönböztetni
A túlélő típusút a rövidtávú gondolkodás jellemzi, amely a változásokra és új hatásokra zavaró tényezőként tekint. A szervezetek fókuszában az áll, hogy minél gyorsabban túljussanak a helyzeteken, és működésük visszatérjen a megszokott kerékvágásba. A felmérésből kiderült, hogy a járvány okozta környezeti körülmények között az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek voltak sikeresebbek, ők a változásra katalizátorként tekintenek, tudatosan arra törekedve, hogy a jövőjüket maguk alakítsák.
Öt trend, amely a jövőt formálja A kutatás eredményei alapján a Deloitte szakemberei öt olyan trendet vázoltak fel, amelyek a tapasztalatok szerint a globális szervezeteken túl 3-5 éves időtávban megjelennek a hazai gyakorlatokban is. Az első trend az integrált well-being design, amely a munka és a magánélet közötti összehangolással foglalkozik. Az integrált megközelítés háttérében a teljesítményszemlélet áll: az a cél, hogy munkavállalók a legjobbat tudják kihozni magukból összességében. A második trend a superteamek. A különböző gondolkodású emberekből álló, heterogén csapatok kiemelkedően magas teljesítményt nyújtanak kríziskezelésben, de az új megoldások kialakításában is. Szakemberek szerint ezek a superteamek ma már nem csak emberekből állnak, hanem a technológiai megoldások is „teljes értékű csapattagként” integrálódnak. A harmadik trend a potenciál fókuszú képzés-fejlesztés, amely téma már évek óta középpontban van a szervezetekben, az új megközelítés most a belső munkaerő-piacok kialakításának irányába tereli a figyelmet, és nagyobb teret ad a szabad választáson és egyéni motivációkon is alapuló belső munkaerőáramlásnak. A negyedik trend a prediktív munkaerő tervezés, amely a munkaerőhöz kapcsolódó elemzések felhasználásának új irányait is kijelölte. Egyre nagyobb szerepet kapnak ugyanis a prediktív analitikák, amelyek célja a munkavállalókban rejlő potenciál részletesebb megértése, és a munkaerő-ökoszisztéma átfogóbb feltérképezése. Az ötödik trend pedig a HR változó szerepe, ugyanis a humán erőforrás menedzsmentnek megkérdőjelezhetetlen és előre mozdító szerepe van az átalakulásban. Itt is megjelennek a technológiai erőforrások, amelyek új szintre emelik a HR-t, elmozdítva a fókuszt és teret nyitva új HR funkcióknak.
Borítókép: pexels.com
(X)
