A mai Királyi Palota területén Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült meg, palotává Zsigmond uralkodása alatt alakították. Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre.
A palota építésében legközelebb Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást, akkor jelent meg benne a reneszánsz építő- és szobrászművészet. A régi épületeket a kor igénye szerint alakították át, Giovanni Dalmata szobrászműhelyében elkészült a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút is. A kutat Mátyás címerei díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal.
A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került.Schulek János találta meg, és kezdett el a területén ásni 1934 végén, de később több neves régész is dolgozott a felújításon (Héjj Miklós, Szőke Mátyás).
Jelenleg a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok a palotában rendezett legismertebb esemény, ahol azonban már Károly Róbert idején is kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt. Az épületben ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma található.
hétfőn zárva, kedd: 09:00-17:00, szerdától vasárnapig: 09:00-17:00
2025 Visegrád, Fő utca 23-29, Tel: (26) 597 010
A Királyi Palota a 11-es számú főúttal párhuzamosan haladó Fő utcáról közelíthető meg, a parkolás a közeli hatalmas parkolóban könnyen megoldható. A menetrend szerint Esztergomból vagy Újpest, Városkaputól induló buszokról a Visegrád, Királyi Palota nevű megállónál kell leszállni, onnan nem több mint 2 perces sétával érhetünk a múzeumhoz.
Képek: I Love Dunakanyar