Pilisszentlászló a Visegrádi-hegységben fekszik, a Szent László-hegy (590 m), a Rózsa-hegy (549 m), az öreg Pap-hegy (567 m) és a Tüskés-hegy (510 m) öleli körül. A Szentlászlói-medencében ered a Lepence-patak egyik ága és az Apátkúti-patak.
A község Pest megyében, Szentendrétől 8 km-re, Visegrádtól pedig 13 km-re található. Az egyik legizgalmasabb kirándulóhely a Dunakanyarban, ahonnan az Apátkúti-völgy is könnyedén megközelíthető. A község teljes bel és külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
A település a nevét I. Szent Lászlóról kapta, a terület pedig igen régóta lakott hely, hiszen területén bronzkori és római-kori emlékeket is találtak. A környék királyi vadászterület volt, az Árpád-házi királyok előszeretettel járták az erdőket. A falu fölötti dombon III. Béla király vadászlaka állt, amit III. Endre 1291-ben a Pálosoknak adományozott. A mohácsi vész után a kolostor elpusztult, a lakosság pedig a környező erdőkbe, a Szentendrei szigetre, és a Duna bal partjára menekült.
1686-ban a pilisi birtokaikat visszakapó pálosok Felvidékről telepeseket hoztak a területre, az őslakosok többsége ma is beszél szlovákul. A községet 1696-ban Szent-László néven ismerték.
A település templomát az elpusztult kolostor helyén 1770-72 között építették fel barokk stílusban. A templomkapun a pálosok címere látható. A barokk kortól a falu lakossága mezőgazdaságból és erdőművelésből élt, de gabonát is termeltek.
A pilisszentlászlói templomnak közel 700 éves a története. A jelenlegi templomot a régi templom alapfalain 1770-1772 között építették fel, a plébánia 1788-ban alakult meg. A műemlékileg védett templom külső felújítása 1995-ben készült el.
A település közelében fekszik Visegrád, Dömös és Pilisszentkereszt, melyek számtalan kirándulóhellyel kecsegtetnek. A dömösi prépostsági rom, a Telgárthy-rét, a Kaán-forrás és a Rám-szakadék is a közelben található. Pilisszentlászló központjából indulva a Spartacus-ösvényen a Telgárthy-rétig juthatnak a kirándulók, majd a vadregényes Apát-kúti-völgyön át visszatérhetnek Pilisszentlászlóra.
Aki biciklivel szeretné megismerni a környéket, annak a Pilis Bike túraútvonalait érdemes célba venni, melyek leírása itt található. Pilisszentlászló több kerékpáros útvonalhoz is kapcsolódik, ezért célszerű megnézni a túrák nehézségét és hosszát, mielőtt útnak indulunk. Szentendre felé pedig a Lajos-forrás, és a Dömörkapu-vízesés ígér kellemes túrát.
Pilisszentlászló megközelítése a Szentendre-Visegrád-Lepence úton a legegyszerűbb Budapest és Szentendre felől, így el lehet kerülni a 11-es utat. Az Esztergom felől érkezőknek szintén Lepencénél kell felkanyarodni a község felé. Kerékpárral nagy kihívás az emelkedőkön tekerni, de nem lehetetlen, aki pedig busszal szeretne érkezni, arra Szentendréről egy mindössze 30 perces út vár. A menetrendeket ide kattintva lehet elérni.
Fotók: mapio.net