Párkány

Párkány

Párkány Szlovákia területén található város, mely Esztergommal szemben, a Duna bal partján fekszik. Csodálatos természeti környezete és a város elbűvölő hangulata teszi vonzóvá a kirándulók számára.

Az utóbbi évtizedekben sokan látogatnak Párkányba, hogy gasztronómiai különlegességeket kóstoljanak, de egy-egy kerékpártúra alkalmával is szívesen fedezik fel maguknak a várost a baráti társaságok, és a kisgyermekes családok is.

Párkány története

Párkány már az őskorban benépesült, a papírgyár területén hatalmas kiterjedésű újkőkori település nyomaira bukkantak. A római korban, mint sok más település a Duna partján, Párkány is nagy szerepet játszott a határok őrzésében. A limes egyik hídfője volt ezen a helyen, amelyet a források Anavum néven említenek.

A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele az első középkori írásos emlék Párkányról, amely a helyet Kakath néven említi. Ekkor az átkelőhelyen halászok és révészek laktak. 1189-ben maga a Német-Római Szent Birodalom császára, Barbarossa Frigyes ver tábort Kakathon.

1543-ban a török birtokba vette Kakathot és Esztergomot, majd 1683. október 9-én Sobieski János és Lotharingiai Károly keresztény seregei győzelmükkel megnyitották a Magyarország felszabadítása felé vezető utat.

Látnivalók Párkányban

Párkány éppoly híres az őszi Simon-Júda-vásárról, mint a Mária Valéria hídról, illetve a város hangulatos sétálóutcájáról, és szökőkútjairól. Évente több ezer turista látogat Párkányba átkelve a hídon, ahonnan gyönyörű dunai panoráma tárul a kirándulók elé.

1. Simon-Júda-vásár

Egyes források szerint a törökök kezdeményezték a vásárokat a 16. század végén, de vásártartási kiváltságlevelet csak 1724-ben kapott a település III. Károly királytól. Az oklevél évi négy országos vásár megtartását engedélyezte a városban, ez volt a Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napi vásár.

Napjainkban már csak a Simon-Júda vásárokat tartják, ahova Magyarország minden pontjáról érkeznek kirándulók a kézműves és népművészeti termékekért.

2. III. János lengyel király bronz lovas szobra

Fotó: I Love Dunakanyar

A szobor csaknem 15 évig készült, kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. Az emlékmű közadakozásból készült, és a párkányi csata 325. évfordulóján avatták fel.

3. Szent Imre plébánia templom

A Szent Imre plébánia-templom barokk stílusban épült a 18. század elején, Kollonich Lipót érseksége alatt. Simor János érsek 1878-ban újíttatta fel.

4. Mária Valéria híd

Fotó: I Love Dunakanyar

Párkány és Esztergom között először Kopácsy József érsek állíttatott hajóhidat 1842-ben, ennek a hídnak a helyére épült a Mária Valéria híd, melyet 1895-ben adtak át, és amelynek köszönhetően fellendült a gazdaság Esztergom és Párkány között.

A hidat kétszer kellett újjáépíteni, ennek történetéről ITT írunk bővebben.

5. Vadas Termálfürdő

Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője a nyári hónapokban több ezer fürdőzőt csalogat Párkányba. A fürdő 24 hektáron terül el, 8 szabadtéri és fedett medence várja a látogatókat.  Termálvizét az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatoknak köszönheti, amikor is 39,7 °C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.

Kirándulás Párkány környékén

Szabadidős tevékenységek tekintetében Párkány és környéke számos lehetőséget rejt magában. A város közelében torkollik a Garam és az Ipoly a Dunába. A Garam a horgászok kedvenc folyója, míg a Dunát a vízi sportok szerelmesei választják előszeretettel. Az Ipoly pedig a legtökéletesebb választás a vízi túrákhoz.

Aki a városba látogat, az gyakran összeköti a kirándulást egy bicikli- és kenutúrával, és rendszeresen érkeznek kirándulóhajó járatok is az esztergomi kikötőbe, ahonnan sétatávolságra van a Bazilika, az esztergomi vár, és a Babits Emlékház is.

Párkány megközelítése

Párkányt autóval Visegrádon át a 11-es számú főút, míg Dorogon át a 10-es számú főút felől lehet megközelíteni. Akik busszal szeretnék a várost felkeresni, azoknak érdemes a 11-es út felől érkezni, mert Esztergom belvárosától néhány perces sétával elérhető a Mária Valéria híd. Budapest felől biciklivel a Duna bal partján Dunakeszi – Vác – Kismaros – Zebegény – Szob érintésével az EV6-os számú kerékpárút felől lehet a legkönnyebben megközelíteni a várost.

Párkány – galéria

Képek: I Love Dunakanyar