Kóspallag

Kóspallag

Kóspallag Pest megye északi részén, a Börzsönyben, a Kóspallagi-medencében fekszik Budapesttől mindössze 65 km-re. Kismaros, Nagymaros felől a 12-es úton, míg Szokolya, Márianosztra, Szob felől egy hegyi úton közelíthető meg. A településre busszal, gyalog, biciklivel is könnyedén el lehet jutni.

A Kóspallagra érkező turistát nyugalom, béke és fülsiketítő csönd fogadja. A városi emberek fellélegezhetnek a nyüzsgő világuktól oly eltérő környezetben. Mivel Kóspallagon viszonylag kevesen élnek, nem találkozunk gyakran szembejövő autóval, csak bicajosokkal, kirándulókkal és kedves helyiekkel, akik szívesen fogadják a „vendégek” érkezését. Kóspallagon mintha megállt volna az idő. Ahogy kibukkanunk az erdőből, a sűrű fák közül, és végig haladunk a fő utcán, régi építésű házakkal, kertekkel találkozunk. Ha jobban szemügyre vesszük őket, fellelhetjük az istállók, disznóólak, tyúkudvarok helyét, mint régi korok letűnt maradványait. Több háztartásban még mindig tartanak tyúkokat, egy-egy disznóvágás híre még a hegyeken túli Nagymarosra is eljut.

A medencét a Pap-hegy (473m), Darabos-hegy (589m), Szép-bérc (631m), Nagy-Sas-hegy (608m), Kopasz-hegy (508m), Alsó-hegy (351m) öleli körbe. A falu határában áll a Fekete-hegy (480m) és a Piroska-hegy (335m).  A falut két patak határolja, a Kis- Hanta és a Korompa. A településtől kb. 2 km-re a patakok összefolynak és Zebegénynél a Dunába ömlenek.

A környezetet főként erdők alkotják, állatvilágban gazdag a környék. (Szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, vadmacska, réti- és királysas, karvaly, vándorsólyom, szalamandra egyaránt megtalálhatóak.) A vadak a faluba is bemerészkednek, sötétedés után a környező aszfaltozott utakon is érdemes óvatosan közlekedni, ugyanis majdnem minden esetben találkozhatunk őzekkel vagy rókákkal. És bármennyire is hisszük, hogy az út a mi uralmunk alatt áll, valójában az állatok birodalmában vagyunk, ezeken a területeken ők vannak otthon és mi vagyunk a vendégek.

Kóspallag történelme

A legrégebbi megtelepedés nyomai az őskorba vezetnek minket vissza. Azonban találtak olyan tárgyi emlékeket, amelyek a réz- és késő bronzkori kultúrákba, a római-kori időkbe, valamint a honfoglalás-korába vezetnek vissza minket, és Árpád-kori település nyomait is felfedezték. A település viszont a XIII. századra elnéptelenedett. A mai Kóspallagot a környék egyik legfiatalabb településének tartják, mivel csak a XVIII. században alapították.

Látnivalók Kóspallagon:

Szűz Mária neve templom

A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt római katolikus templom 1805-ben készült el, késő barokk formában, klasszicizáló részletekkel. Főoltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja. A templom a fő utca végén van, a dombtetőn, tekintélyparancsolóan magasodik egész Kóspallag fölé. Mondhatjuk, hogy a templom a falu origója.

Bibervár romja

A déli részen fekvő dombos határrészen található Bibervár a Kis- Hanta-patak és Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőn állt. A községtől délre kb. 2-3 km-re a Kismaros felé vezető út bal oldalán találjuk egy kis domb tetején az egykori őrtorony maradványait. A lakótoronyból és udvarból álló erődség volt, amely legkésőbb az 1260-as években épült.

A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását valószínűleg ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. Ezenkívül a Pusztatorony-dűlőben olyan leleteket találtak, amelyek korabeli településre utalnak, feltehetően Toronyaljának hívták.

Pálos kolostor

Bibervárral szemben, az út jobb oldalán egy középkori kolostor romjai is megtalálhatók. A vártól mindössze 300 méter távolságra állt egy nosztrai pálosokhoz tartozó kolostor a XIV. századból. A XVIII. századi térkép jelöli a kolostorhoz tartozó halastavat, ahol jelenleg is halastó van. A XIV. században malom is épült a tó mellé. A malomárok érdekessége – ami Magyarországon egyedülálló –, hogy egy 9 méter hosszú alagútban szállította a vizet a malomkerékhez. A kolostor valószínűleg a török hódítás idején néptelenedett el.

Kirándulás és túrázás Kóspallagon

Kóspallag központtal remek túrákat szervezhetünk a közeli erdőkbe, hegyekbe. A Kopasz-hegyről fenséges kilátás nyílik a környékre, semmiképpen se hagyjuk ki! Ezenkívül tovább mehetünk Kisinóc, Nagyírtáspuszta felé, ahol különböző szállások és turistaházak állnak a megfáradt kirándulók rendelkezésére. Onnan pedig irány Nagybörzsöny, ahol az erdei vasutat is kipróbálhatjuk. Nem csak gyerekeknek, felnőtteknek is garantált élmény!

Ha pedig egy másik úton indulunk el, Szokolyára vagy Királyrétre kirándulhatunk át, ahonnan ugyancsak számos új kiránduló lehetőség közül választhatunk, például a Nagy-Hideg-hegyi kihívást is teljesíthetjük.

Kóspallag Maurer Fruzsina szemével:

Nekem a dédszüleim éltek Kóspallagon, és minden alkalommal, amikor meglátogattuk őket úgy éreztem, egy más világba érkezünk, az ország egy problémáktól, rohanástól, nyüzsgéstől elzárt kis szegletébe. Ahol összedolgoznak az emberek, segítenek egymásnak, közösen szántanak, aratnak, télen a havas utakon lovas szánnal közlekednek, saját kezűleg hasogatott fát dobálnak a sparheltben ropogó tűzre, saját kezűleg töltött hurkával kínálják meg a kis unokákat, és talicskában hozzák haza a földjeikről a zöldséget. Kislányként is lenyűgözött az az alázat és természetesség, ahogy a feladatokhoz, a munkához, magához az élethez viszonyultak. Semmit sem vettek magától értetődőnek, mindenért keményen megdolgoztak, és bármijüket megosztották a faluba érkezőkkel.

Településhez kötődő monda:

Szinte minden településen fennmaradtak titkos, földalatti rejtekutakról szóló hagyományok. Kóspallag környékén is úgy tudják, hogy a toronyaljai és a nosztrai rendházat földalatti járat kötötte össze. A fennmaradt monda szerint a pálos barátok a törökök támadásának hallatára a kincseket a kolostor mély kútjába rejtették. A kutat senki nem merte megbolygatni. A menekülő szerzetesek nemcsak a kútba, hanem a kolostor és a Nosztra közötti úton is elrejtettek négy kocsi aranyat. Az elrejtett kincseket még senkinek sem sikerült megtalálnia.