Dorog

Dorog

INFORMÁCIÓK

Alapítva

1181

Népesség

11 883 fő

Terület

11,54 km2

Dorog

Dorog Komárom-Esztergom megyében található, a keleti részen, az Esztergomi járásban. Fontos turisztikai célpontnak minősül a Dunakanyarban. Esztergom és a főváros közelsége miatt rengetegen érkeznek Dorogra. Dorog a kirándulási célok mellett annak is megfelelő kikapcsolódási helyszín lehet, aki kiállításra, múzeumra kíváncsi, művelődni vágyik. De a környezeti adottságoknak köszönhetően egy sétára, rövid kirándulásra is tökéletesen alkalmas.

Hirdetés

Dorog nevének eredete

Dorog nevéhez szláv gyökereket köthetünk, ebben az esetben a drug szóból ered, mely társat, barátot jelent. A másik lehetőség a személynév eredet, vagyishogy Attila hun király nevéből származik.

Elhelyezkedés

A település a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medencének északi bejáratánál található, Budapesttől 40 km-re, Esztergomtól pedig mindössze 7,7 km-re.



Megközelítés

Dorog földrajzi elhelyezkedése közlekedési szempontból igen kedvező. A Budapest-Esztergom vasútvonalon fekszik, így tömegközlekedéssel könnyedén elérhető. Ezenkívül a buszjáratok is igénybe vehetők. (https://www.volanbusz.hu/hu/menetrendek/volanbusz-menetrend-kereso/S) A város a 10-es főút mentén található, erre csatlakozik rá a 11-es főút, amely biztosítja Esztergom gyors összeköttetését Budapesttel.

Dorog története

A Pilis és a Gerecse völgyében már egészen az őskortól emberi kultúrák nyomai fedezhetőek fel. A bronzkortól kezdve, a rómaiak Limes menti megtelepedésén át, az Aquincum és Brigetio közti hadiútig. Ezt a hadiutat követi a mai 10-es számú főút. A limes kötötte össze Aquincumot a nyugati provinciákkal. A 19. században két római mérföldkő is előkerült a földeken, ezek ma a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg. A várost fontos utak találkozásának is tekintették: a hadiútról északra és délre indulva messzire juthattak el – Székesfehérvár irányába, illetve Esztergomon át a Felvidékre, onnan pedig Európa összes égtája felé. Ha mai jelentősége csökkent is, forgalma így is növekszik. Oklevélben először 1181-ben említik.



Az Árpád-korban Esztergom védelmét élvezte a város, majd a tatárjárás ideiglenesen, a török dúlás véglegesen elnéptelenítette a vidéket. A németországi telepesek hozták vissza az életet, akik fokozatosan töltötték meg a vidéket. A föld jelentősége 1781-től növekedett meg, amikoris barnakőszenet találtak a mélyben. A 19. század végére Dorog vált a medence bányaközpontjává. Ennek kapcsán látványos fejlődés indult meg a településen, 1896-ra kiépült a Budapest-Esztergom vasútvonal; megindult a nagyipari bányászat. A bányászat miatt a városba települt családok révén a kulturális fellendülés is megindult. A korábbi kis falu népessége tízszeresére nőtt ezen folyamatok eredményeként. Az 1930-as évektől a háború miatt légoltalmi óvóhelyeket építettek. 1944. decemberében a szovjetek átkeltek a Dunán, és a szénbányák miatt egy kisebb csata után bevették a teleülést. 1984-ben várossá nyilvánították.

Nevezetességek, látnivalók

Bányász Emlékház

Mivel Dorog neve és a bányászat 200 éves közös múltra tekint vissza, elhatározták a helyi gyűjtők, mérnökök és bányászok, hogy ennek emlékére tájházat hoznak létre. Egy régi bányászházban tekinthetők meg az emlékek, köztük dorogi világtalálmányok is. A gépeket sok helyen még ma is használják a világban. (a látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges: 33/431-299 ; varosmarketing@dorog.hu)

Szent József –plébániatemplom

A katolikus templom a Hősök terén található, 1767-76 között épült fel barokk stílusban. A hajó külső falán egy 1889-ből származó kőkereszt található.

Zenepavilon

1924-ben épült Gáthy Zoltán aranyokleveles építészmérnök tervei alapján. A kör alapzatú tornyos épület először a sporttelepen kapott helyet, így a sportrendezvények előtt innen szolgáltatta a zenekar a műsort. Jelenleg új formájában a Sportmúzeum mellett található.

Schmidt-villa

A villa Dorog és Esztergom-Kertváros határán található, a Kenyérmezei-patak partján. 1925-ben épült Gáthy Zoltán tervei szerint. Az épület 16 szobával, istállóval, garázzsal, díszparkkal és egy mesterséges tóval volt ellátva. Nevét Schmidt Sándorról kapta, aki bányászigazgatóként volt jelen akkoriban Dorog életében. Kezdetben nyári lakként szolgált, a második világháború időszakát szerencsésen átvészelte.



Hősök tere

A téren első és második világháborús emlékmű, illetve ’56-os emlékkő található, továbbá a Szent József-plébániatemplom.

Mária-barlang

A vízlefolyásokat felfogni hivatott támfal 1925-ben épült. Morva Izodor a családját elkerülő merénylet emlékére barlangot építtetett a falban, melyet 1926-ban szenteltek fel, azóta kegyhely. Végleges formáját 1928-ban nyerte el. 2006-ban teljesen felújították 80. évfordulójának emlékére.

Kálvária

Ide azért érdemes felsétálni, mivel fenséges látvány tárul a szemünk elé: rálátni az Esztergomi Bazilikára, illetve a Pilis és a Budai-hegység vonulataira.

Szent Borbála-bányásztemplom

1924-ban kezdték el építeni a katolikus templomot Gáthy Zoltán tervei alapján. 1931-ben szentelte fel Serédi Jusztinián segédprímás. A második világháború alatt számos és súlyos sérülést szenvedett az épület. Legutoljára 2008-ban renoválták. Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított templomot. Mellette található a város legnagyobb köztere, a Jubileum tér. Falától nem messze áll a 2004-ben felállított bányászemlékmű.

Dorogi Sportmúzeum

1999-ben alakult, mely a város sporttörténelmi múltjába nyújt betekintést: sokszínű, érdekes tárlatot tekinthetünk meg, kínálata folyamatosan bővül. (Előzetes bejelentkezés szükséges.)

Érdekesség:

Grosics Gyula, az Aranycsapat Fekete párducként emlegetett kapusa Dorogon született, míg Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje hosszú ideig dolgozott Dorogon.

Térkép



Booking.com