INFORMÁCIÓK

Alapítva

1274

Népesség

2768 fő

Terület

57,5 km²

Diósjenő

Diósjenő a Börzsöny lábánál fekszik, Nógrád, Nőtincs, Rétság, Berkenye, és Kemence szomszédságában. A Budapesttől mintegy 60 km-re található település népszerű a kirándulók, és a horgászok körében egyaránt, ám mivel nagyobb főútvonal nem halad át a községen, ezért meg tudta őrizni kedves, falusi báját. Kerékpáros turistáknak is kiváló úti cél Diósjenő, ahonnan a Csóványosi-kilátó is elérhető távolságra található.

Hirdetés

Diósjenő története

A kőkorból származó leletek alapján elmondható, hogy Diósjenő már a kőkor óta lakott hely. A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli, a XVII. században kapta feltehetőleg a „diós” előtagot. Sajnos 1240-ben a tatárok támadásának nem tudott ellenállni a község. A tatárok a lakosság nagy részét megölték, a település pedig elpusztult. Később szerzetesek és német lakosok lakták be a területet. A későbbi fellendülésnek a törökök szabtak gátat, akik a lakosokat elűzték vagy megölték, a papokat menekülésre kényszerítették, a templomokat pedig lerombolták.



Később megerősödött a református felekezet, majd a katolikus is, 1685 után. Az első és a második világháború sok áldozatot követelt a községtől, a második világháború ideje alatt a lakosság nagy részét a szomszéd településekre költöztették.

Látnivalók Diósjenő községben

Mindenszentek templom

A XVIII. század végén klasszicista-barokk stílusban átépített templom ma műemléki védelmet élvez, egykor az Esterházy család adományából épülhetett fel. A templom körül nagyon szép 19. és 20. sz. eleji sírkövek láthatók.

Református templom

A város középpontjában, a Jenői-patak mellett álló templom a XVIII. század utolsó évtizedében épült, késő barokk stílusban. A műemléki református templom, telkén találjuk az 1850-es évekből származó parókia épületét.

Reformatus templom Diósjenő

Fotó: Bencze Marianna

Kálvária kápolna

A Kápolna-hegyen álló Kálvária kápolnától bámulatos panoráma tárul a szemünk elé. Diósjenő községben az 1993-ban épített kápolna ásásakor egy Árpád-kori kápolna alapjaira bukkantak.

Diósjenő, kápolna

Fotó: Szosznya Kriszta

Csehvár

Csehvár a tatárjárás után, az 1250-es években épült Diósjenő fölé, a meredek hegyoldalról az egész környéket szemmel lehetett tartani. Lévai Cseh László emberei a várból kiindulva pusztították a váci püspök birtokait. A várat kétszer pusztították el, második pusztulása után már nem erősítették meg. Bár korábban is gyűjtöttek a várról adatokat, végül a Gádor Judit által vezetett 1967-es leletgyűjtés és feltárás során talált tégladarabok, kőtörmelék és habarcsmaradványok, valamint cserepek arra engedtek következtetni, hogy a vár használata a 14-15. századra keltezhető. Pontos alaprajzát, épületei elhelyezkedését feltárás hiányában nem ismerjük.

Kirándulás Diósjenő környékén

Diósjenő területén áll az igen nehéz túrával elérhető Csóványosi-kilátó. A 938 méter magasan elhelyezkedő építmény 133 lépcsőfokon felkapaszkodva érhető el, érdekessége, hogy a legfelső terasz 22,5 méter magasan található. A kilátó tetejéről fantasztikus panoráma tárul a szemünk elé, kedvező időjárási viszonyok mellett a Magas-Tátra is látható innen.

A Jenői-tó egy kisméretű, ám annál szebb tó Diósjenő közelében, amelyet a Jenői-patak felduzzasztásával hoztak létre. A történet szerint 173-ban Marcus Aurelius a Jenői-tó közelében vívott csatát a barbár kvád és markomann hordák ellen. A rómaiak győzelmét emlékmű hirdeti a tó partján. Bár a tó hideg vizében fürdeni nem lehet, aki szeret horgászni, annak ez a tó valóságos horgászparadicsom. Pontyot, csukát és keszeget is lehet fogni.



Akik szívesen kirándulnának a község környékén, azok számára a legjobb úti cél a Diósjenői Erdei Szabadidőpark, melyet évente több ezer turista keres fel. Innen kiindulva elérhető a Csóványos, és a Závoz nyereg. A Diósjenői Kirándulóközponttól indulva 5 km-es erdészeti tanösvény bejárására is lehetőség van, illetve a Sváb–kastély parkját is érdemes felfedezni. Érdekesség, hogy a parkon belül 1 km-es sétaút található, ahol megismerkedhetünk a helyi erdők jellegzetességeivel, de az útvonalon játszótereket, függőhidat, állatsimogatót, is találunk.

A környéken érdemes felfedezni Nógrád várát és Drégelyvárat, és kisvonatozhatunk is a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal. A Duna és az Ipoly kiválóan alkalmas fürdésre és a vízi sportokhoz. Városnézéshez pedig Nagymaros, Szob és Vác is remek célpont. Aki szívesen felfedezné a környező települések kincseit, azok figyelmébe ajánljuk Márianosztrát, Kóspallagot és Zebegényt is.

Megközelítés

A Budapesttől alig egy órás autóútra található Diósjenő vonattal és autóbusszal is könnyen megközelíthető. A vonatok Vácról átszállás nélkül 45 perc alatt érnek a településre (menetrend), busszal szintén 40-45 perc az út (menetrend).

Borítókép: Sztregovai Erika

Térkép

Látnivalók a környéken