Bánk község Nógrád megye délnyugati részén fekszik, Budapesttől 60 km-re. A település népszerű a horgászok és a fürdőzni vágyók körében, ugyanis a Bánki-tó mindkettő szabadidős tevékenységhez ideális választás. A község kiválóan alkalmas arra, hogy egy egynapos kirándulás alkalmával bebarangoljuk, de akár hétvégi kikapcsolódáshoz is remek úti cél lehet.
Több régészeti lelet bizonyítja, hogy Bánk már az ősidők óta lakott terület, de csak 1405-ben említették először írásban is. A falu nem vészelte át a török hódoltságot. A község evangélikus temetőjében egy régi templom falai állnak, ez a templom, ahogyan a település is, a török megszállás alatt teljesen elpusztult.
A lakosság helyére szlovák családokat telepítettek ide, akik igen kis számban éltek itt az 1700-as évek elején. Az 1700-as évek közepén a Jeszenszky család tulajdonában állt, később Becskády Pál, Gyurcsányi Ignác és Hodossy József lettek Bánk földesurai.
A község evangélikus temploma 1783-ban épült.
Az 1970-es évekre hihetetlenül népszerű turistacélpont lett a Bánki-tó, ám a tó és környéke az 1990-es évek elejére teljesen tönkrement, strandolásra alkalmatlanná vált. Egy évtizeddel később az önkormányzat kitisztíttatta a tó medrét, és a partot is helyrehozta, azóta pedig a tó igazi turistaparadicsom.
Csak kevesen tudják, hogy Bánk és Felsőpetény között működött egykor a Felsőpetényi Kisvasút, amely Bánkra szállította a kő- és agyagbánya által kitermelt nyersanyagot.
Bánk legnépszerűbb nevezetessége egyértelműen a közel hét és fél hektáros vízfelületű Bánki-tó. A tó a horgászok kedvelt pihenőhelye, de családok és baráti társaságok számára is igen vonzó a strand, ahol hűsítő élmény csobbanni a forró nyári napokon.
A 4 méter mély tavat, amely a Jenői-patak felduzzasztásával keletkezett, könnyedén körbejárhatjuk a bájos sétaútnak köszönhetően. A sétautat egy részen erdő veszi körül, a nádas látványa pedig minden alkalommal megihleti a művészeket és fotósokat. A tó mélysége néhol eléri a 6-7 méteres mélységet is, ezért nagyon fontos, hogy csak a kijelölt strandon szabad fürdeni.
A Bánki-tó csónakázáshoz is kiválóan alkalmas, a gyerekek pedig minden alkalommal nagyon élvezik a közeli kalandpálya nyújtotta izgalmakat. A terület nem csak nyáron vonzó üdülőhely, télen a tó befagyott vize korcsolyázásra is alkalmas.
Azok számára, akik szeretnék jobban megismerni Bánk történetét, sok érdekességet tartogat a Szlovák Nemzetiségi Tájház. Egy régi parasztházban megtekinthetjük a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, és használati tárgyait, megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, és a bánki népviseletet. A Tájház udvarán megtekinthetjük a Bánki menyecske szobrát is. 2013-tól az intézmény fenntartója Bánk Község Önkormányzata.
Bánk egyik nélkülözhetetlen iparosa a kovács volt, aki lovakat parkolt, ekét, kaszát, sarlót élezett, és gyakran még az állatok gyógyításához is értett. A kovács mindig nagy tiszteletnek örvendett a faluban.
A múzeum alapítója Bánkon Élő József, aki kovács családból származik, és a szakma művészeti csúcsait is meghódította. A múzeumban így nem csupán a berendezési tárgyakat lehet megtekinteni, de az egyes munkafázisokat ki lehet próbálni a mesterember segítségével. A múzeum kialakításakor az alapvető cél az volt, hogy egy 18. század végi 19. század eleji kovácsműhelyt rendezzenek be a látogatók számára. A múzeum és a tájház Bánk igen értékes kincse, ugyanis a kettő együtt nagyon hatékonyan érzékelteti a falu egykori lakosságának mindennapi életét és feladatait.
Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült meg, és 1784. augusztus 6-án szentelték fel. Főoltárát a tolmácsi születésű festőművész, Edvi Illés Ödön festette 1903-ban. Eredetileg az első oltáron három kép volt. A legfelső, melyet a régi templomból hozattak át, az Úrnak a feltámadását ábrázolta, a középső a hegyen való elváltozását, s a legalsó az utolsó vacsorát. A templom harangját az első világháborúban eltulajdonították, majd 1922-ben pótolták egy 150 kilós új haranggal.
Bánk polgármesteri hivatalának falán, a falu középpontjában látható Laluja András alkotása, amely „A Háborúk Áldozatainak Emlékére” feliratot viseli.
A falu első világháborús emléktábláját Bánk lakói 1927-ben állítottak a hősök tiszteletére, az emléktáblán a neveik is olvashatóak, bár az idő vasfoga nyomott hagyott rajtuk. A második világháborús emléktábla nem tartalmazza a teljes háborús áldozat-névsort.
Aki Bánk környékén szeretne kirándulni, annak mindenképpen érdemes felkeresni Drégelypalánkot és Drégely várát, de a Nógrádi vár is a közelben található. Egy városnézés Vácon nem telhet el a dóm, a diadalív, és a Fehérek templomának megtekintése nélkül, ha pedig vízparti élményre vágyunk, kipróbálhatjuk Verőce megújult szabadstrandját.
A Királyréti Erdei Vasút szintén minden korosztály számára nagy élmény, ahogyan a Csóványosi-kilátó és a Királyréti tanösvény felfedezése is.
Bánk Vácról autóval a 2.-es úton át 30 perc alatt közelíthető meg, busszal pedig a váci autóbusz-állomásról 1 óra 10 perc alatt érhetünk a településre (menetrend ITT). Budapestről vonattal (menetrend) is utazhatunk Vácra, a vasútállomás csupán néhány perces sétára található az autóbusz-állomástól.
Fotók: Bánk Község Hivatalos Oldala
