Vasfüggöny-és bunkertúra Esztergomban!
Ha szervezett túrán szeretnétek részt venni a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, tudunk egy remek lehetőséget, melyet bunkertúra Esztergomban névre kereszteltek! Egy Bunkertúrának vagy Vasfüggöny túrának nevezett kiránduláson régi bunkereket fedezhettek fel, de feltérképezhetitek közben a természet rejtett kincseit is!
Tartalomjegyzék:
Bunkertúra Esztergomban
Nemrégiben lehetőségem nyílt beszélgetni dr. Jankainé Németh Szilviával, az esztergomi Kökörcsin Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont vezetőjével, aki rengeteg izgalmas történetet mesélt nekem tankokról, és bunkerekről. Ezeket a történeteket szeretném megosztani veletek is.
Hol zajlik a bunkertúra Esztergomban?
A Kökörcsin Ház területe, ahova kirándulni viszik a látogatókat, egy felhagyott katonai terület, ami jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vagyonkezelésébe tartozik. Egészen a ’90-es évekig katonák állomásoztak itt, de a második és az első világháború alatt is fontos stratégiai pontja volt az országnak. A Pilis-hegység legutolsó kis nyúlványáról beszélünk, ez a Strázsa-hegy és a környező volt lőtér területe, ahova a kirándulókat bunkertúrára hívogatják. A látogatók érkezése egy parkolóba történik, ahol már a betonról elmesélik a szervezők, hogy ez egy 60 centi vastag beton, amiharckocsiknak és tankoknak lett kialakítva.
A Kökörcsin Ház múltja
Maga a Kökörcsin Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont tiszti kaszinóként szolgált, egy katonai épület volt, amit átépítettek, felújítottak és most látogatóközpontként és irodaként működteti a Nemzeti Park Igazgatóság. A lőtéren még most is felfedezhetőek az egykori katonai létesítmények, pl. aharckocsi beállók, a tankparkolónak kialakított helyek és bunkerek. Egy részük a földfelszínen, más részük a föld alatt található.
„A város szomszédságában található egykori katonai lőtérnek az első és a második világháborúban, majd a szovjet katonai jelenlét idején is nagy jelentősége volt, hiszen a Kis Strázsa-hegyről jól lehetett ellenőrizni a határszakaszt. A katonai események (a tank- és harckocsi beállók, bunkerek és utak kialakítása) azonban csak a lőtér egyötöd részét érintették, a négyötöd rész megmaradt zavartalan állapotban: a lőtérre tilos volt még a belépés is, nemhogy az ipari vagy mezőgazdasági tevékenység. Itt nem törték fel a gyepet, nem vegyszereztek, műtrágyáztak, nem betonoztak…
Ennek köszönhetően nagy területen maradhattak fenn a homok- és löszgyepek, amelyeknek gazdag rovarvilága ma a kutatók egyik Mekkája. A rendszerváltás idején a természetvédelem (akkor: Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság, ma: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) tulajdonába került a volt katonai gyakorlótér nagyobbik része. A kisebbik részt Esztergom városa kapta meg, és iparterületet alakított ki, így lett a Suzuki gyár közvetlen szomszédja a nemzeti parknak.” – írja dr. Jankainé Németh Szilvia, környezeti nevelő, a Kökörcsin Ház Erdei Iskola és Látogatóközpont vezetője a Cincér magazinban.
Vasfüggöny-és bunkertúra Esztergomban
A Vasfüggöny túra elején a látogatókat először a tiszti kaszinóba invitálják, ahol elmesélik, hogy miből is áll ez a kirándulás, mire számíthatnak a túra során. Az első állomás a Gyilkos-tó, ami olyan mesterséges vízterület, amit agyagbányának ástak, de a katonai időkben hasznosították tankmosóként, harckocsi gyakorlatozóként, illetve tiszti halastóként is funkcionált azokban az időkben.
Túraútvonalak
A Gyilkos-tó után kezdik meg a sétát a Kis- Strázsa-hegy kilátótornyához. Hogyha Vasfüggöny túráról beszélünk, akkor nem kerülik el a bunkert sem, ami a hegy derekán egy felhagyott víztározó. Ide elég körülményes és nehézkes a bejutás, ezért hirdetik kamaszoknak. A kihívás része, hogy bejussanak egy ilyen víztározóba. Ez egy nagyon izgalmas földalatti üreg, ahova vaslétrákon lehet bemászni, és egy sötét alagútba is be lehet kukucskálni, ahol cirill betűs feliratok vannak a falon.
A víztározó megtekintése után a túra a kilátóba vezet, ahol felhívják a figyelmet arra, hogy a tornyon lévő graffitik cirill betűsek, orosz festékszóróval van összefirkálva, illetve belül a téglákra is cirill betűs emlékek vannak karcolva. Évszámokat, neveket olvashatunk. A kilátó nagyon fontos stratégiai pont volt. Működött egy időben világítótoronyként is, az esztergomi reptér forgalmát segítette, illetve hatalmas a körpanorámája, így az országhatárt könnyen lehetett figyelni innen. Szépen látszik a Duna kanyarulata és Esztergom is.
7. számú hadifogoly temető
A kirándulók a túra során egy fokozottan védett természeti területen folytatják az utat, és megnézik a hadifogoly temetőt. Sajnos ennek a területnek elég szomorú a története, hadifogolytábor üzemelt itt a két világháború között. A táborlakókat kolera és tífuszjárvány sújtotta, több ezren haltak meg ebben az időszakban. Sokan voltak oroszok, olaszok, szerbek és románok is, akiket itt temettek el.
A 7. számú hadifogoly temető a hadsereg szervezésében került felújításra, ezt a temetőt szokták megnézni a túra során. Jól látszanak még a sírhantok, van néhány eredeti vasból készült kereszt és nagyon szép emléket állítottak a románok az itt elhunyt hadifoglyaiknak. Nagyon érdekes információs táblákat lehet találni, amiket muszáj elolvasni, a kapu belsején pedig réztáblákon 1000-1500 név van felsorolva, akikről tudják, hogy ott nyugszanak.
A temető kapuján magyar, orosz, szerb, román, olasz és angol nyelven az alábbi felirat olvasható:
„1914-1918 között a Kis Strázsa-hegy környékén fekvő katonai gyakorlótéren terült el az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. A járványok számos áldozatot szedtek lakói közül, akiket tizenegy temetőben helyeztek nyugalomra. Ön most a VII. számú temetőben áll, ahol 1548 – olasz, orosz, román és szerb – hadifogoly alussza örök álmát. A temetőt eredetileg nagy méretű pravoszláv kereszt, a sírokat pedig névtáblával ellátott fakeresztek jelölték. Kivételt képezett három tiszti sír, melyeken sírkő állt. Az utolsó temetésre 1918. szeptember 30-án került sor.
Az 1920-as évek második felében rendezték a temető arculatát. Egységes méretű sírhalmokat alakítottak ki, beton gúlába ágyazott fél méter magas vaskeresztekkel jelölték a sírokat, melyeken fehér zománctáblán tüntették fel az elhunytak neveit. A temetőt a kenyérmezői laktanya területén működő Szalézi Fiúiskola növendékei gondozták, az itt állomásozó katonai alakulatok támogatásával. Halottak napján tábori misével emlékeztek az áldozatokra.
Amikor a Szovjet hadsereg vette használatba a laktanyát és gyakorlóteret, megszűnt a temetőkről való gondoskodás. Egyedül Florov százados sírját gondozták, a többi sírjel elpusztult. Az elhanyagolt területet lassan elborította a bozót.2007-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Honvéd Kulturális Egyesület közötti együttműködés eredményeként, Esztergom Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával és számos önkéntes munkájával megkezdődött a VII. számú temető kegyeleti emlékhelyének kialakítása. Az avatásra 2009. július 1-én került sor, Olaszország, Oroszország, Románia és Szerbia képviselőinek részvételével.”
Földalatti bunkerek
Ezután a lőtér fokozottan védett területén mennek tovább a kirándulók, és földalatti bunkereket fedeznek fel. A gyerekekre szokták bízni a szervezők, hogy keressék meg a földalatti bunkert, amelyre véletlenszerűen lehet csak rátalálni, más nyoma nincs a felszínen. A bejáratot védő rácsos ajtó jelzi, hogy ott valami van a föld alatt. Az egyik bunker szépen karban van tartva, oda le szoktak menni, és elemlámpával világítva körüljárják. A szellőzőnyílásokban denevérek szoktak telelni, a bunkertúra Esztergomban útvonala során pedig rengeteg védett növénnyel lehet találkozni.
Bunkerek látogatási ideje
A bunkereket bármikor lehetne látogatni, de talán májusban a legnagyobb élmény, a természet szépsége miatt. A gyerekek megélik ezeket az élményeket, szinte soha nem fotóznak. A bunkertúra Esztergomban igény szerint bármikor megrendelhető, de évente kétszer szokták meghirdetni, egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Óvodásoknak nagyon hosszú az út, de általános iskolásokkal bátran induljon mindenki útnak. A 13-17 éves korosztálynak szokták kiajánlani leginkább a túrát, mert őket így lehet kirándulásra bírni. Egy izgalmas útvonalon sétálgatva ismerik meg a természet kincseit.
Az esztergomi lőtérről nem maradt fenn írásos anyag, mert amikor kimentek az oroszok, mindent felégettek. A túravezetők a térségben élő idős emberektől és kutatóktól szereztek információkat az idők során a bunkerekről, és a Vasfüggöny túrán látható területekről.
Fotó: nagyhaboru.blog.hu
