Jártál már a Sibrik-dombon? Itt állt Visegrád első vára!

Kristóf Eszter 2018. 05. 06.
  • Jártál már a Sibrik-dombon? Itt állt Visegrád első vára!
  • A Visegrád környékén található Sibrik-domb területe nem olyan népszerű turistacélpont, mint a Fellegvár, vagy a Királyi Palota, ám fontos tudni, hogy a 176 m magas Sibrik-dombon egy római kori tábor maradványai láthatóak. Itt állt Visegrád első vára és temploma. Bejártuk a területet, és készítettünk néhány képet az erődítmény jelenlegi állapotáról.

    A Római Birodalom határai a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig nyúltak, az európai limes mentén általában a folyók jelentették a határt. Magyarország területén ez a vonal a Duna mentén 500 km hosszan húzódott, ezért a Dunakanyarban is több helyen találkozhattok a nyomaival.

    A visegrádi erődítményt a történelmi források szerint 325-330 között építették, és a Pone Navata nevet viselte. Az alaprajza deltoid volt, és tornyok védték.

    „A feltárt leletanyag arra utal, hogy a tábort a római korban viszonylag rövid időn belül, a 4. század végére felhagyták. A kutatások újabb jelentős megtelepedés nyomait figyelték meg, amelynek kezdetei elképzelhető, hogy a 10. századra is visszanyúlnak. Ebben az időszakban Géza fejedelem Esztergomban alakította ki központját, melynek következtében, a stratégiailag fontos helyen, a Dunakanyar keleti felén elhelyezkedő Sibrikdomb is új szerephez juthatott. A terület Árpádkori történetéről azonban mindössze két forrás áll a kutatás rendelkezésére. 1009-ben, a veszprémi püspökség számára kiadott adománylevélben Szent István a püspökség fennhatósága alá rendelte az ekkor már létező Visegrád várát.”- olvashatjuk Tolnai Katalin „A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írásában az Archaeologia nevű középkori régészeti online magazinban.

    A feltárások eredményei arra engednek következtetni, hogy Visegrád vára, mint a korai megyeközpont, a Sibrik-dombon található romokhoz köthető. Ispánja az újjáépülő várban és a körülötte fekvő területen alakította ki központját. A leletanyag szerint a vár valószínűleg a 12. századra vesztett a jelentőségéből. A romokra először Rómer Flóris régész, művészettörténész hívta fel a figyelmet.

    A feltárásokat több ciklusban végezték, és napjainkban sem zárult le a terület kutatása. Az ásatások közben rengeteg érdekes információra derült fény a táborfalról, a tornyokról, és azokról az épületekről, melyek az Árpád-korra elpusztuló római épületek helyébe épültek.

    „A területről előkerült tárgyak között nagy számú vastárgy és házi kerámia található. A vastárgyak között kések és szögek fordulnak elő, valamint földműveléssel és harcászattal kapcsolatos fémtárgyak, nyílhegyek és egy szárnyas lándzsa is előkerült. A kerámiaanyag nagy részét a hullámokkal díszített kerámia teszi ki. A leletanyagban számos fenékbélyeges töredék található, valamint két cserépbogrács töredéke is előkerült.”- írja Tolnai Katalin.

    A terület egészen a tatárjárás végéig lakott volt, akkor azonban elpusztult és azután már nem települtek ide vissza az emberek, hanem erődítményként megépítették a településen található Alsó- és Felsővárat.

    A romok szélén lévő két nagyobb terület ásatásai Szőke Mátyás és Soproni Sándor nevéhez fűződnek, a középső részeit pedig Buzás Gergely vezetésével 2013 és 2015 között tárták fel.  A 2017-es nyári ásatásokon a két feltárt terület közötti részt ásták fel. Boruzs Katalin régész a Danubia Televíziónak elmondta, hogy tároló gödröket és földbe mélyített házakat rejt ez a szakasz, valamint a területen valószínűleg egy nemesfémolvasztó kemence maradványait is megtalálták.

    A cikk Tolnai Katalin „A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története” c. írására támaszkodik, mely az Archaeologia című középkori régészeti online magazinban található. A cikk teljes terjedelmében az alábbi linkre kattintva olvasható.

    Hol találjátok a Sibrik-dombon fekvő romokat?

    Autóval, biciklivel és gyalog egyaránt Visegrád-Szentgyörgypusztáról, a 11-es útról a Fellegvárhoz vezető szerpentines útra kell ráfordulni. Haladni kell arra, amerre az út visz, de nem kell lekanyarodni jobbra a Salamon-toronyhoz, hanem követni kell tovább az utat, és innen már nagyjából 2-3 perc után célba is értek. Ne tévesszen meg senkit a Google térkép segítsége, a romok a domb felső részéről érhetőek el!

    Iratkozz fel hírlevelünkre